Történetileg indulva, a zen hagyomány szerint a Magasztos egy napon, a Keselyű-bércen, a szerzetesek gyülekezete előtt felmutatott egy szál virágot, ám ezt senki sem értette, csupán Mahákásjapa, aki a virág láttán elmosolyodott, s ezért a Beérkezett neki adta át a Tant. Ez volt a zen első tanátadása, s Mahákásjapa volt a zen első indiai pátriárkája. A huszonnyolcadik indiai pátriárka, név szerint Bódhidharma, i. sz. 520. körül kínába ment, majd nyolc évet töltött egy barlangban meditációt gyakorolva, a Saolin kolostor közelében. Bódhidharma így lett az első kínai pátriárka. Neki tulajdonítják a következő négysorost:

„Külön hagyomány a tanon túl,
Nem alapul írott jegyen,
Menten az ember szívéhez szól,
Hogy feleszméljen, Buddha legyen.”

Ez a vers a zen négy alapelvét írja le. 1. Van tanításon túli tanátadás. 2. Nem támaszkodik írott hagyományra, vagy másképpen, szavakra és betűkre. 3. A zen közvetlenül a tudatra mutat. 4. A tudat közvetlen megismerése által éri el a megvilágosodást.

Vagyis, ahogy Szung Szán zen mester fogalmazta meg: "A zen nem magyaráz semmit. Nem boncolgat semmit. Csupán a tudatunkra mutat rá, hogy felébredjünk és Buddhává váljunk."

És akkor most térjünk rá inkább a zen szellemiségére. Mit is csinál az, aki a zent gyakorolja? Az ember talán legfontosabb kérdése az, hogy "Mi vagyok én?", hiszen itt ez a hatalmas világ, és itt vagyok én. A magam világát gyerekkoromban már jórészt megismertem, s sokan kutatják továbbra is, hogy miként működik ez a hely. Ők a tudomány emberei, akik a külvilágot kutatják, kisebb nagyobb sikerrel. Sokan vannak olyanok is, akik szeretnéknek választ kapni arra, hogy tulajdonképpen kik ők maguk, s ezért a belsőt kezdik tanulmányozni. A zen tanítványság kezdetén leginkább ezt a belső utat követjük, folyton keresve: Mi vagyok én? Persze, egy darabig találunk válaszokat, ám végül elérünk egy pontra, ahonnan nem tudunk tovább menni. Azon a ponton már nem tudjuk sehogysem meghatározni magunkat, mert látjuk, hogy egyik sem igaz. Ez az, amit Nem-tudó-tudatnak, Buddha-tudatnak, Ürességnek, Taonak, s még sokminden másnak neveznek. Ekkor meglátjuk tudatunk valódi lényegét, ami olyan, mint a tükör. Ha kék szín jelenik meg, akkor a tükör kék, ha egy nagy fekete sárkány jelenik meg, akkor a tükör egy nagy fekete sárkány. De igazábol a tükör tiszta, s ami megjelenik benne, az el is tűnik. Ha feltámad benned az éhség, akkor eszel. Ha szomjas vagy, akkor iszol. Ha jön egy éhes ember, akkor enni adsz neki. Ha jön egy szomjas ember, inni adsz neki. Már nem önös vágyak mozgatnak, hanem másokért cselekszünk. Ez a tudat már a megvilágosodott tudata, s ezt nevezik Nagy Szeretetnek, Nagy Együttérzésnek. Ilyen egyszerű.

A Magasztos azt mondta, hogy minden lénynek van Buddha-természete (megvilágosodás tudata). Csao-csou zen mester azt mondta, hogy a kutyának nincsen Buddha-természete. Melyik helyes? Melyik rossz? Ha megtalálod a választ, akkor az igaz utat is megtalálod.

Mindez csupán ízelítő a zenből, és ha igazán érdekel, akkor szükséges a gyakorlás. Meg a zennek van több oldala is, mint művészeti, filozófiai, harcművészeti, stb.

Zennel bővebben ismerkedhetsz meg:

(csak ízelítő, amikkel érdemes kezdeni):

Szung Szán: Hamut a Buddhára

Hui Neng zen tanításai

Sunrjú Szuzuki: Zen szellem, a kezdő szellem