Egyszer a Buddha Kószambí közelében, Ghószita kolostorában tartózkodott. Reggel a Buddha felöltözött és Kószambíba ment táljával és ruhájával alamizsnáért. Visszatérve alamizsna körútjáról, étkezés után rendbe rakta lakhelyét. Anélkül, hogy tájékoztatta volna kísérőit vagy a szerzetesi közösséget, táljával és ruhájával elindult vándorolni egyedül, társaság nélkül. Nem sokkal a Buddha távoztát követően az egyik szerzetes odament a tisztelendő Ánandához és elmondta neki mi történt.

- Tisztelendő! Amikor a Buddha így távozik, azt jelenti egyedül akar maradni. Ilyenkor senki ne kövesse! - mondta Ánanda.

A Buddha, szakaszosan utazva, elért Párillejjába, ahol egy szent szálafa gyökerénél maradt. Ekkor számos szerzetes ment a tisztelendő Ánandához és köszöntötték egymást. Amikor a köszöntések és udvarias beszélgetés véget ért, leültek az egyik oldalra és így szóltak hozzá:

- Tisztelendő! Hosszú ideje nem hallottunk Dhamma beszédet a Buddhától. Szeretnénk Dhamma beszédet hallani a Buddhától!

Ezután a tisztelendő Ánanda azokkal a szerzetesekkel együtt elment Párilejjába a Buddhához. Meghajoltak és az egyik oldalra leültek, a Buddha pedig oktatta, bátorította, feltüzelte, és inspirálta őket egy Dhamma beszéddel. Eközben az egyik szerzetes ezt gondolta:

- Hogyan tudsz és látsz, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek?

A Buddha, ismerve annak a szerzetesnek a gondolatmenetét, megszólította a szerzeteseket:

- Szerzetesek! Elemzőn tanítottam a Dhammát. Elemzőn tanítottam az éberség négyes alapját, a négy helyes erőfeszítést, a varázserő négy alapját, az öt képességet, az öt erőt, a hét felébredési tényezőt, és a nemes nyolcrétű utat. Így tanítottam elemzőn a Dhammát. Bár elemzőn tanítottam a Dhammát, egy bizonyos jelenlevő szerzetes mégis azt gondolja: „Hogyan tudsz és látsz, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek?” És hogyan tudsz és látsz, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek?

Vegyünk egy tanulatlan közönséges embert, aki nem találkozott a nemesekkel, továbbá nem jártas és nem képzett a nemesek tanításában. Nem találkozott igaz emberekkel, továbbá nem jártas és nem képzett az igaz emberek tanításában.

A formát énnek tekinti. De így tekinteni csak egy feltételes jelenség. És mi a forrása, az eredete, a szülőhelye, és a kezdete annak a feltételes jelenségnek? Amikor egy tanulatlan közönséges embert tudatlansággal járó érintkezésből születő érzések sújtanak, sóvárgás keletkezik. Az a feltételes jelenség ebből születik. Tehát az a feltételes jelenség mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. És ez a sóvárgás, ez az érzés, ez az érintkezés, és ez a tudatlanság ugyanúgy mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. Így tudj és láss, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek!

Esetleg nem tekinti a formát énnek, de az ént a forma birtokosának tekinti. De így tekinteni csak egy feltételes jelenség. ...

Esetleg nem tekinti a formát énnek, vagy az ént a forma birtokosának, de a formát az énben lévőnek tekinti. De így tekinteni csak egy feltételes jelenség. ...

Esetleg nem tekinti a formát énnek, vagy az ént a forma birtokosának, vagy a formát az énben levőnek, de az ént a formában levőnek tekinti. De így tekinteni csak egy feltételes jelenség. ...

Esetleg nem tekinti a formát énnek, vagy az ént a forma birtokosának, vagy a formát az énben levőnek, vagy az ént a formában levőnek. De az érzést énnek tekinti ... az észlelést énnek tekinti ... a késztetéseket énnek tekinti ... a tudatot énnek tekinti ... De így tekinteni csak egy feltételes jelenség. És mi a forrása, az eredete, a szülőhelye, és a kezdete annak a feltételes jelenségnek? Amikor egy tanulatlan közönséges embert tudatlansággal járó érintkezésből születő érzések sújtanak, sóvárgás keletkezik. Az a feltételes jelenség ebből születik. Tehát az a feltételes jelenség mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. És ez a sóvárgás, ez az érzés, ez az érintkezés, és ez a tudatlanság ugyanúgy mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. Így tudj és láss, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek!

Esetleg nem tekinti a formát, vagy az érzést, vagy az észlelést, vagy a késztetéseket, vagy a tudatot énnek. De ilyen nézete van: „Az én és a világ egy és ugyanaz. Halálom után az leszek, állandó, maradandó, örök, elmúlhatatlan.” De az az örökkévalóság nézet csak egy feltételes jelenség És mi a forrása annak a feltételes jelenségnek? ... Így tudj és láss, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek!

Esetleg nem tekinti a formát, vagy az érzést, vagy az észlelést, vagy a késztetéseket, vagy a tudatot énnek. És nincs ilyen nézete: „Az én és a világ egy és ugyanaz. Halálom után az leszek, állandó, maradandó, örök, elmúlhatatlan.” De ilyen nézete van: „Lehet nem létezek és az nem az enyém. Nem leszek és az nem lesz az enyém.” De az a megsemmisülés nézet csak egy feltételes jelenség. És mi a forrása annak a feltételes jelenségnek? ... Így tudj és láss, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek.

Esetleg nem tekinti a formát, vagy az érzést, vagy az észlelést, vagy a késztetéseket, vagy a tudatot énnek. És nincs ilyen nézete: „Az én és a világ egy és ugyanaz. Halálom után az leszek, állandó, maradandó, örök, elmúlhatatlan.” És ilyen nézete sincs: „Lehet nem létezek és az nem az enyém. Nem leszek és az nem lesz az enyém.” De kétkedik és bizonytalan. Határozatlan az igaz tanításról. Az a kétség és bizonytalanság, a határozatlanság az igaz tanításról, csak egy feltételes jelenség. És mi a forrása, az eredete, a szülőhelye, és a kezdete annak a feltételes jelenségnek? Amikor egy tanulatlan közönséges embert tudatlansággal járó érintkezésből születő érzések sújtanak, sóvárgás keletkezik. Az a feltételes jelenség ebből születik. Tehát az a feltételes jelenség mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. És ez a sóvárgás, ez az érzés, ez az érintkezés, és ez a tudatlanság ugyanúgy mulandó, feltételes, és függőn keletkezett. Így tudj és láss, hogy a jelen életben véget vess a szennyeződéseknek!

Forrás: At Pārileyya (Pālileyyasutta), tr Bhikkhu Sujato; https://suttacentral.net/sn22.81/en/sujato

Fordítás: Hadházi Zsolt, 2024.XII.27.