1. Dzsósú nincse
Egy szerzetes megkérdezte Dzsósút:
- Van egy kutyának buddha természete?
Dzsósú válaszolt:
- Nincs.
2. Hjakudzsó rókája
Mikor Hjakudzsó tisztelendő tanított, egy öregember mindig követte a szerzeteseket a főcsarnokba és hallgatta őt. Mikor a szerzetesek elhagyták a csarnokot, az öregember ment velük. Egy nap azonban hátra maradt és Hjakudzsó megkérdezte tőle:
- Ki vagy te, aki itt állsz előttem?
Az öregember válaszolt:
- Nem emberi lény vagyok. Kásjapa buddha idején szerzetesvezető voltam ezen a hegyen. Egyik nap egy tanítvány megkérdezett engem: "Egy megvilágosodott ember az okság igája alá esik, vagy sem?" Én azt válaszoltam: "Nem, nem esik." Azóta arra lettem kárhoztatva, hogy ötszázszor rókaként szülessek újra. Könyörgök, mondd meg nekem a kulcsszót, hogy megszabadítson rókaéletemtől! Mondd meg nekem, egy megvilágosodott ember az okság igája alá esik, vagy sem?
Hjakudzsó válaszolt:
- Nem hagyja figyelmen kívül az okságot.
Nem hamarább, mint hogy az öregember meghallotta e szavakat, megvilágosodott. Elvégezve a leborulásokat, azt mondta:
- Megszabadultam rókaéletemtől. Itt maradok ezen a hegyen. Szeretnék tőled egy szívességet kérni, kérlek temesd el testemet, mint egy halott szerzetesét!
Hjakudzsó megkongatta a szerzetesvezetővel a harangot és tudtatta mindenkivel, hogy ebéd után temetési szertartást tartanak egy halott szerzetesért. A szerzetesek csodálkoztak ezen, mondván:
- Mindenki jó egészségben van, senki sincs a betegszobában. Mit jelentsen ez?
Étkezés után Hjakudzsó elvezette a szerzeteseket egy szikla tövében a hegy távoli részét és botjával kipiszkálta egy róka tetemét majd elvégezte a hamvasztás szertartását. Azon az estén fellépett az emelvényre és elmondta az egész történetet a szerzeteseknek. Erre Óbaku megkérdezte tőle:
- Az öregember rossz választ adott és ötszázszor kellett rókaként újraszületnie. Nos, tegyük fel, hogy a jó választ adja meg, akkor mi történt volna?
Hjakudzsó mondta:
- Gyere ide és elmondom.
Óbaku odament Hjakudzsóhoz és fülön csapta. Hjakudzsó összecsapta kezét nevetve és kijelentette:
- Azt gondoltam, hogy a barbárnak vörös szakálla volt, de most látom magam előtt magát a vörös szakállú barbárt.
3. Gutei felemeli egy ujját
Bármikor kérdezték Gutei tisztelendőt a zenről, csak felemelte az ujját. Egyszer egy látogató megkérdezte Gutei szolgálófiúját:
- Mit tanít a mestered?
A fiú is felemelte az ujját. Erről hallva Gutei levágta a fiú ujját egy késsel. A fiú, ordítva a fájdalomtól rohanni kezdett onnan. Gutei utána szólt, és mikor megfordult, Gutei felemelte az ujját. A fiú hirtelen megvilágosodott.
Mikor Gutei halálán volt, ezt mondta az összegyűlt szerzeteseknek:
- Tenrjútól kaptam az egyujjas zent és egész életemben használtam, mégsem merítettem ki.
Mikor befejezte mondatát, belépett az örök nirvánába.
4. Szakáll nélküli Barbár
Vakuan mondta:
- Miért nincs a Nyugati Barbárnak szakálla?
5. Kjógen embere a fán
Kjógen tisztelendő mondta:
- Olyan ez, mint az ember aki szájánál fogva lóg egy fáról, kezei nem érnek el egy ágat sem, lábait nem tudja sehol megvetni. Valaki megjelenik a fa alatt és megkérdi tőle: "Mi értelme annak, hogy eljött Bódhidharma nyugatról?" Ha nem válaszol, akkor képtelen felelni a kérdésre. Ha válaszol, elveszíti az életét. Mit tennél egy ilyen helyzetben?
6. A Buddha feltart egy virágot
Mikor Sákjamuni buddha a Keselyű-bércen volt egy virágot tartott fel hallgatóinak. Mindenki csendben volt. Csak Mahákásjapa mosolyodott el. A Buddha mondta:
- Birtoklom az Igazi Dharma Szemet, a Nirvána Csodálatos Tudatát, az Alaktalan Igazi Alakját és a Magasrendű Dharma Kaput, ami független a szavaktól és a tanon túl adják tovább. Ezt bízom Mahákásjapára.
7. Dzsósú elmosatja a tálkát
Egy szerzetes mondta Dzsósúnak:
- Épp most léptem be ebbe a kolostorba. Kérlek taníts engem!
Dzsósú kérdezte:
- Megetted a rizskásádat?
A szerzetes válaszolt:
- Igen, meg.
Dzsósú mondta:
- Akkor jobb, ha elmosod a tálkádat.
Erre a szerzetes belátást nyert.
8. Keicsú a kerékgyártó
Gettan tisztelendő mondta:
- Keicsú, az első kerékgyártó, készített egy olyan szekeret, aminek kerekei száz küllővel bírtak. Nos, tegyük fel, hogy fogod a kocsit és elveszed a kerekeket és a tengelyt. Mit kapsz így?
9. Daicu Csisó buddha
Egy szerzetes megkérdezte Kójó Szeidzsót:
- Daicú Csisó buddha tíz világkorszakon át ül meditálva és nem tudta elérni a buddhaságot. Nem vált buddhává. Hogyan lehetett ez?
Szeidzsó mondta:
- Kérdésed önmagát magyarázza.
A szerzetes kérdezte:
- Olyan sokáig meditált, miért nem tudta elérni a buddhaságot?
Szeidzsó mondta:
- Mert nem vált buddhává.
10. Szeizei teljesen nyomorult
Szeizei mondta Szózannak:
- Szeizei teljesen nyomorult. Támogatnád?
Szózan szólt:
- Szeizei!
Szeizei válaszolt:
- Igen, uram!
Szózan mondta:
- Három pohárral ittál Kína legjobb boraiból, de azt mondod, még nem nedvesítetted meg ajkaidat!
11. Dzsósú meglátogatja a remetéket
Dzsósú egy remete kunyhójához ment és megkérdezte:
- Bent van a mester? Bent van a mester?
A remete felemelte az öklét.
Dzsósú mondta:
- Túl sekély a víz itt lehorgonyozni.
Majd elment. Egy másik remete kunyhójához érkezve megkérdezte újból:
- Bent van a mester? Bent van a mester?
Ez a remete is felemelte az öklét.
Dzsósú mondta:
- Szabadon ad, szabadon vesz, szabadon öl, szabadon éltet.
Majd mélyen meghajolt.
12. Zuigan hívja mesterét
Zuigan Gen tisztelendő minden nap szólította magát:
- Mester!
És válaszolt:
- Igen, uram!
Akkor azt mondta:
- Legyél nagyon éber!
És válaszolt:
- Igen, uram!
- Ezentúl sose tévesszenek meg mások!
- Nem, nem fognak!
13. Tokuszan viszi a tálkáját
Egy nap Tokuszan lement az ebédlő fele, kezében tálkájával. Szeppó találkozott vele és megkérdezte:
- Hova tartasz a tálkáddal? A harang még nem kongatták, és a dobot sem ütötték meg.
Tokuszan megfordult és visszament a szobájába. Szeppó elmesélte ezt Gantónak, aki megjegyezte:
- Tokuszan híres, de nem ismeri az utolsó szót.
Tokuszan hallott erről a megjegyzésről és elküldte szolgálóját Gantóért. Megkérdezte:
- Nem értesz velem egyet?
Gantó megsúgta gondolatát. Tokuszan akkor semmit sem mondott, de következő alkalommal, mikor felment az emelvényre, lám, nagyon más volt, mint szokott. Gantó a csarnok elejéhez menve tapsolt és hangosan nevetett, mondva:
- Gratulálok! Öregemberünk birtokában van az utolsó szónak! Mostantól senki ebben az országban nem múlhatja felül!
14. Nanszen kettévágja a macskát
Nanszen tisztelendő látta a keleti és nyugati csarnok szerzeteseit vitatkozni egy macskán. Felemelte a macskát és azt mondta:
- Ha tudtok válaszolni, megmentitek a macskát. Ha nem, megölöm.
Senki sem tudott válaszolni és Nanszen kettévágta a macskát.
Aznap este Dzsósú visszatért és Nanszen elmondta neki a történteket. Dzsósú levette szandálját, saját fejére helyezte és kisétált. Nanszen megjegyezte:
- Ha itt lettél volna, megmentetted volna a macskát.
15. Tózan hatvan botütése
Tózan elment Unmonhoz tanulni. Unmon megkérdezte:
- Honnan jöttél?
Tózan válaszolt:
- Szatóból.
- Hol voltál a nyáron?
- Nos, Hózu kolostorában voltam, a tótól délre.
Unmon kérdezte:
- Mikor mentél el onnan?
Tózan válaszolt:
- Augusztus 25-én.
Unmon mondta:
- Felmentelek hatvan botütéstől.
Másnap Tózan odament Unmonhoz és azt mondta:
- Tegnap azt mondtad felmentesz hatvan botütéstől. Kérlek mondd meg, hol hibáztam?
Unmon mondta:
- Óh, te rizses zsák! Mi visz egyszer a folyótól nyugatra, egyszer a tótól délre?
Tózan erre elérte a nagy megvilágosodást.
16. Mikor a harang megszólal
Unmon mondta:
- A világ tágas és széles. Miért veszitek fel hétrészes ruhátokat a harang hangjára?
17. Csú a Nemzet Tanítója háromszor szólít
A Nemzet Tanítója háromszor hívta szolgálóját, és háromszor válaszolt a szolgáló. A Nemzet Tanítója mondta:
- Sokáig féltem, hogy becsaplak, de igazából te csaptál be engemet.
18. Tózan három font lenje
Egy szerzetes kérdezte Tózant:
- Mi a Buddha?
Tózan válaszolt:
- Három font len.
19. Nanszen köznapi tudata
Dzsósú megkérdezte Nanszent:
- Mi az Út?
Nanszen válaszolt:
- A köznapi tudat az Út.
Dzsósú kérdezte:
- Próbáljam keresni?
Nanszen válaszolt:
- Ha megpróbálod, eltávolodsz tőle.
Dzsósú mondta:
- Hogyan ismerhetem az Utat keresés nélkül?
Nanszen mondta:
- Az Út nem tudás, vagy nem-tudás kérdése. A tudás káprázat, a nem-tudás zavarodottság. Mikor valóban elérted az igaz Utat kétségen kívül, olyan tágasnak és határtalannak fogod találni, mint az űr. Hogyan lehetne róla a helyes és helytelen szintjén beszélni?
Ezekkel a szavakkal Dzsósú hirtelen megvilágosodott.
20. A nagyon erős ember
Sógen tisztelendő mondta:
- Miért van az, hogy a nagyon erős ember nem emeli fel lábait?
És azt is mondta:
- Nem a nyelv az, amivel beszél.
21. Unmon száradt szarbotja
Egy szerzetes kérdezte Unmont:
- Mi a Buddha?
Unmon válaszolt:
- Száradt szarbot.
22. Kásjapa zászlórúdja
Ánanda kérdezte Kásjapát:
- A Világ Tiszteltje neked adta arany köntösét. Mást is adott?
Kásjapa mondta:
- Ánanda!
Ánanda válaszolt:
- Igen, uram!
Kásjapa mondta:
- Döntsd ki a zászlórudat a templomkapu előtt!
23. Ne gondolj jóra, vagy rosszra
A Hatodik Pátriárkát a Taiju hegyig üldözte Mjó szerzetes. A pátriárka, látva Mjót közeledni, letette a köntöst és a tálkát egy sziklára és ezt mondta:
- Ez a köntös jelképezi a hitet, nem szabad hadakozni felette. Ha el akarod venni, vedd el most.
Mjó próbálta megmozdítani, de olyan nehéz volt, mint egy hegy, meg sem moccant. Akadozva és reszketve megszólalt:
- A Dharmáért jöttem, nem a köntösért. Kérlek adj nekem útmutatást!
A pátriárka mondta:
- Ne gondolj jóra, vagy rosszra. Ebben a pillanatban micsoda Mjó szerzetes eredeti énje?
E szavakra Mjó közvetlenül megvilágosodott. Egész testét izzadság borította. Sírt és leborult, azt mondva:
- A titkos szavak és titkos jelentésen kívül, amit most felfedtél nekem, van más valami, még mélyebb?
A pátriárka mondta:
- Amit mondtam neked, az egyáltalán nem titok. Ha belenézel saját igazi énedbe, bármi mélyebb is, azt ott találod.
Mjó mondta:
- Sok évig a szerzetesekkel voltam Óbai alatt, de nem tudtam felismerni igazi énemet. De most, megkapva útmutatásodat, tudom, hogy olyan, mint egy ember, aki vizet iszik és tudja, hogy az hideg, vagy meleg. Világi testvérem, mostantól te vagy a tanítóm.
A pátriárka mondta:
- Ha azt mondod, de inkább hívjuk mindketten Óbait tanítónknak. Maradj éber a kincsre és tartsd erősen amit elértél.
24. Fukecu beszéde és hallgatása
Egy szerzetes megkérdezte Fukecut:
- A beszéd és a hallgatás is hibás, hogy belső, vagy külső tudati tett. Hogyan kerülhetjük el ezeket a hibákat?
Fukecu mondta:
Emlékszem a tavaszra Kónanban
Hol foglyok csiripelnek
S megannyi virág illatoz