(Gendzsókóan 現成公案 )

Mikor mindent Felébredett Tapasztalatnak látunk, akkor a megvilágosodás és megtévesztettség, gyakorlatok, élet és halál, Felébredettek és érző lények világosan megkülönböztetettek. Mikor a tapasztalatok nagy tágasságával én nélkül találkozunk, akkor nincs megvilágosodás és nincs megtévesztettség, nincsenek gyakorlatok, nincs élet, nincs halál, nincsenek Felébredettek, nincsenek érző lények. A Felébredt Éberség Útja túllép a semmin és a valamin. Így, létezik megtévesztettség és megvilágosodás, élet és halál, Felébredettek és érző lények. Azonban az ilyen: ragaszkodásunk ellenére a virágok elhervadnak, utálatunk ellenére a gazok virágoznak.

A törekvéssel gyakorlás, találkozni a számtalan tapasztalattal mint énnel és akként látni őket, megtévesztettség. Mikor a tapasztalatok nagy tágassága tovább megy, és gyakorol és megvalósítja az ént, ez a Felébredés.

A Felébredettek megvilágítják a megtévesztettséget, az érző lények megtévesztettek a megvilágosodásban. Továbbá, van megvilágosodás a megvilágosodás előtt, van megtévesztettség a megtévesztettségben. Mikor valóban látod magadat mint Felébredettet, nem kell magadat Felébredettnek látnod. A megvalósított Felébredett megvalósítja a köznapi életet, mint Felébredt Éberség.

Az egyedüli testtudattal lásd a formákat, az egyedüli testtudattal halljad a hangokat és akkor belsőleg megérted őket. Ez nem olyan, mint a tükröződések egy tükörben, vagy a hold a vízben; ezekkel az egyik oldal tisztán látható, a másik elrejtett.

A Felébredés Útját tanulmányozni az én tanulmányozása. Az ént tanulmányozni az én elfelejtése. Elfelejteni az ént a felébredés a tapasztalatok nagy tágasságával. Felébredni a nagy tágassággal, a saját és mások testtudatának elejtése.

Nem találni a megvilágosodás jelét és ez a jeltelenség folyamatosan megmutatja magát. Először, mikor keresed az igazságot, elválasztod magad onnan, ahol van. Végül, mikor megkaptad az igazi átadást, abban a pillanatban eredeti önmagad vagy.

Hajón utazás közben a partot nézve úgy tűnik, mintha a part mozogna. Közvetlenül a hajóra nézve tudni fogod, hogy a hajó az, ami mozog. Hasonlóképp, ha megvizsgálod és értelmezed a számtalan tapasztalatot miközben össze vagy zavarodva saját testtudatod felől, azt fogod gondolni, hogy tudatod és természete állandó. Legyél belsőségesen mindazzal amit teszel, térj vissza eredeti magadhoz és világos lesz, hogy a számtalan tapasztalat én nélküli.

A tűzifa hamu lesz, nem lesz újra fa. Ne gondold, hogy először van a fa, utána a hamu. Megértésed át kell lássa ezt, bár a tűzifa az tűzifa, van előtte és utána; hogy van előtte és utána, szabad ezektől. A hamu az hamu és van előtte és utána. A fa nem lesz újra fa, miután hamu lett, és mikor meghalsz, halott vagy, nem térsz vissza az életbe. Az élet nem lesz halál; ez az igaz tanítása a Felébredettnek. Így, az élet kezdettelen. A halál nem lesz élet; ez az igaz tanítása a Felébredettnek. Így, a halál végtelen. Az élet élet, a halál halál és mindegyik a maga helyén, mint a tél és a tavasz. A tél nem lesz tavasz, a tavasz nem lesz tél.

A felébredés olyan, mint a vízben tükröződő hold; a hold nem nedves, a víz nem kavarodott fel. Minden sugárzásával együtt a hold látható még egy pocsolyában is. Telihold, tágas ég, mindkettő tükröződhet a fűszálon lógó egyetlen harmatcseppben. A Felébredés nem akadályoz téged, ahogy a hold nem fodrozza a vizet. Nem tudod megragadni annál jobban a Felébredést, mint amennyire a harmatcsepp megfékezheti a teliholdat, vagy a tágas eget. Amilyen mély a csepp, olyan magas a hold. Hogy meddig tart egy ilyen visszatükröződés, csak gondolj a víz mélységére és a hold fényére.

Mikor az igazság még nem töltötte be a testtudatot, úgy tűnik túlcsordulsz. Mikor a testtudat egy vele, megláthatod mi hiányzik.

Mikor a tengeren hajózol és nincs szárazföld a láthatáron, a négy irányba nézel, csak a kerek tengert látod. Valójában a tenger nem kerek vagy szögletes, tízezernyi tulajdonsága van, mint egy palotának, egy díszítésnek. Csak addig tűnik kereknek, ameddig abban a rövid időben láthatjuk. Lásd a tapasztalatok nagy tágasságát ily módon.

Az élet a megvilágosodás maga és sok oldala van, de csak azt tudod látni, amit gyakorlatod megértése enged. Hogy értékeld a tapasztalatok nagy tágasságát, értsd meg, hogy a tengerek és a hegyek kereknek vagy szögletesnek tűnhetnek, de még vannak meglátandó részletek és egész világegyetemek vannak minden irányban. Közvetlen érdekeltséged körei jelentéktelenek. Ami van, megmutatja magát pont itt a talpad alatt és egyetlen csepp vízben.

Nem számít, milyen messzire úszik a hal, nem éri el a tenger végét. Nem számít milyen messzire repül a madár, nem éri el az ég végét. Kezdetektől fogva a halak és a madarak mindig egyek voltak az elemükkel. Mikor nagy szükség van, megjelenik a nagy használat. Mikor kis szükség van, megjelenik a kis használt. Így a dolgok teljes körű használata mindig úgy van, ahogy. Bárhol legyen is valami, lefedi a saját területét. Ha a madár elvágná magát az égtől, meghalna. Ha a hal elvágná magát a víztől, szintúgy meghalna. Ugyanígy, az ég élete a madár maga, a víz élete a hal maga. A madár élet, a hal élet. Még bővíthetnéd ezeket a példákat, ha akarnád. Gyakorlás, megvilágosodás, hosszú és rövid élet, ezek példák.

Ha a madár, vagy a hal megpróbálna elmenekülni elemétől, a saját helye nélkül lenne. Megvalósítani az életed mint az életed, megvalósítod a Felébredt Éberség használatát. Ha megérted ezt, akkor minden amit csinálsz azt valóban úgy teszed, ahogyan az Út van. Nincs nagy vagy kicsi, én és más, kezdet, vég - és így létezik az Út most. Úgy gyakorlod és valósítod meg a Felébredt Éberség Útját, hogy felveszel egy dolgot és átlátod, hogy befejezel egy dolgot annak megértésén keresztül. A hely itt van, az Út mindenütt. Nem érhetsz el az igazság határához, mivel az Éberség Útjának tanulmányozása által felkél egyben a látóköröd is. Ne korlátozd a megvalósítást a tudásod határaival. Még azután is, hogy a megvalósítás megnyilvánult, az annyira belsőséges, hogy nem lehet úgy ismerni, mint személyeset és ezért minden kifejezése szükségszerűen helyet hagy még többnek.

A Ma-ku hegy szerzetese, Pao-cse ült és legyezte magát, mikor egy szerzetes jött és kérdezte:

- A szél természete állandó és egyetemesen cselekszik. Miért használsz legyezőt?

A mester válaszolt:

- Bár érted a szél állandó természetét, nem látod az egyetemes cselekvését.

- Mi az egyetemes cselekvés? - kérdezte a szerzetes.

A mester legyezte magát, a szerzetes meghajolt.

Ez a Felébredt Éberség megvilágosító tapasztalatát átadó élő út. Ha azt mondod, hogy nem kell használnunk legyezőt, mert a szél természete állandó, hogy ismeretünk erről az állandóságról nem igényel legyezőt, akkor te nem tudsz semmit a szél természetéről, vagy az állandóságról. Az a Felébredt Éberség állandó természete miatt van, hogy a földet arannyá, a folyókat ghível áramlóvá teheti.

(Íródott 1233 őszének közepén, s odaadatott világi tanítványomnak, kjúsúi Jó-kosunak.)