Beszéd a legfelsőbbről
Buddha 2006.12.15. 00:21
Sn 4.5 Paramatthaka szutta - Thanisszáró bikkhu fordításából készítette Hadházi Zsolt
Mikor nézetekben honol, mint „legfelsőbben”
a világon a legvégsőnek teszi meg
és onnan mindenki mást alsóbbrendűnek mond,
így nem szabad a vitáktól.
Mikor előnyét látja abban, ami
látott, hallott, érzékelt,
vagy az előírásokban és gyakorlatokban,
minden mást úgy lát, mint alsóbbrendűt.
Az is, mondja a képzett, egy kötelék:
függő attól, ami miatt más alsóbbrendű.
Tehát egy szerzetesnek nem szabadna
függnie látottól, hallottól, érzékelttől,
vagy előírásoktól és gyakorlatoktól;
s nem szabadna nézetet előhoznia a világban
tudással, vagy előírásokkal és gyakorlatokkal kapcsolatban.;
nem szabadna magát „egyenlőnek” tekintenie;
nem szabadna magát alsóbb, vagy felsőbbrendűnek gondolnia.
Elhagyva amit megragadott,
elhagyva ént, nem kötődve,
nem teszi magát függővé
még tudással kapcsolatban sem;
nem követ egy csoportot
azok között, kik szétváltak;
nem zuhan vissza
semmiféle nézetre.
Aki nem hajlik egyik irányba sem,
létezés vagy nemlétezés, itt vagy túl;
akinek nincs álláspontja
mikor tanok közti megragadást vizsgálja,
a legkisebb előfeltevése sincs
látottat, hallottat, vagy érzékeltet illetően.
Kicsoda, s mivel,
szögezhetné le a világban?
Ezt a brahmanát,
ki nem vett fel nézeteket.
Nem idéznek elő, nem vágyakoznak,
még tanokhoz sem kötődnek.
Egy brahmana, akit
nem vezetnek előírások vagy gyakorlatok,
a túliba jutott;
az ilyen
nem zuhan vissza.
|