Húsz mahájána vers
Nágárdzsuna 2006.12.15. 00:39
(szanszkrit: Mahájánavimszaka; tibeti: Theg pa chen po nyi shu pa) fordítását tibetire a kasmíri Pandit Ánanda és Drakcsor Serab (Grags 'byor shes rab) készítette, amiből angolra Anagarika Kunzang Tenzin fordította. Magyar fordítás: Hadházi Zsolt.
1. Leborulok a mindenható Buddha előtt Kinek tudata ragaszkodástól mentes, Ki együttérzéséből és bölcsességében Tanította a kifejezhetetlent.
2. Igazából nincsen születés, Így bizonnyal nincs megszűnés, sem megszabadulás. A Buddha olyan, mint az ég És az összes lénynek olyan a természete.
3. Sem Szamszára sem Nirvána nem létezik, Hanem mind egy összetett folyamat Az üresség eredendő arcával, Ami a végső éberség tárgya.
4. Minden dolog természete Tükörképszerűen jelenik meg, Tiszta és természetesen nyugodt, Az olyanság nem kettős jellegével.
5. A köznapi tudat egy ént képzel Ahol egyáltalán nincsen semmi, És érzelmi állapotokat fog fel, Boldogságot, szenvedést és egykedvűséget.
6. A Szamszára hat létállapota A menny boldogsága, A pokol szenvedése, Mind hamis kitaláció, a tudat képzetei.
7. Hasonlóképp a rossz tett eszméje, ami szenvedést, Öregséget betegséget és halált okoz, És az erény eszméje, ami boldogsághoz vezet, Ezek csupán eszmék, valótlan fogalmak.
8. Mint a művész ki megijed Az ördögtől amit festett, A Szamszárában szenvedő Saját képzeletétől remül meg.
9. Mint a futóhomokban ragadt ember Csapkod és küszködik, Úgy fulladnak a lények Saját gondolataik zavarába.
10. Képzeltet a valóssal összetéveszteni A szenvedés tapasztalatát okozza. A tudatot a forma tudatosságának Értelmezése mérgezi meg.
11. Eloszlatva kitalációt és képzeletet Az együttérző belátás tudatával, Maradj tökéletes éberségben Hogy segíts minden lényt.
12. Így eléred a köznapi erényt Az értelmező gondolat hálójától megszabadultan, Felülmúlhatatlan megértést szerzel Mint Buddha, a világ barátja.
13. Minden viszonylagosságának ismeretében, A végső igazság mindig látszik. A kezdet, közép és vég eszméjének eldobásával Az áramlást Ürességként látod.
14. Így szamszára és nirvána is annak látszik, ami, Üres és lényegtelen, Meztelen és változatlan, Örökkön nyugodt és megvilágított.
15. Mint az álom egy képzete Eloszlik ébredéskor, Úgy a Szamszára zavara Elmúlik a megvilágosodásban.
16. Lényeg nélküli dolgokat eszményíteni Örökként, lényegesként és kielégítőként, A vágy ködébe burkolni azokat A létforgatag megjelenése.
17. A lények természete nem-született Mégis köznapian a lények megfogannak a létezéshez. Mind a lények és eszméik Hamis hitek.
18. Semmi más, csak a tudat leleménye A születés a káprázatszerű létesülésbe, Jó és rossz tett világába Amit jó és rossz újraszületés követ.
19. Mikor a tudat kerekének forgása megáll Minden dolog véget ér. Így nincs semmi eredendően lényeges És minden dolog teljesen tiszta.
20. A szamszára e nagy tengere, Tele megtévesztő gondolattal, Az Egyetemes Megközelítés hajójában átszelhető. Ki érheti el a túlpartot nélküle?
|