Az elválaszthatatlansága a két igazságnak: egyikből következik a másik. A függő keletkezésről való megértésünk tökéletesítése elvezet az üresség megvalósításához. Meghajlok a Buddha, a Munindra előtt, aki hirdette: "A függő keletkezés az alapelv, amivel keletkezést és pusztulást megszüntetnek".

1. Akinek értelme meghaladta létet és nemlétet és támasz nélküli, az felfedezte a mély és nem tárgyi jelentését a feltételnek.

2. Először el kell utasítsd a nemlétet, minden hiba forrását. De most halljad az érvet, amivel a létet is elutasítja!

3. Ha a dolgok igaziak lennének, ahogyan a bolondok képzelik, miért ne fogadnád el a megszabadulást, mint a nemléttel azonosat?

4. Az ember nem szabadul meg a léttel; nem lép túl a jelen létezésen a nemléttel. De a lét és nemlét teljes ismeretével a nemesember megszabadul.

5. Akik nem látják a valóságot, szamszárában és nirvánában hisznek, de akik látják a valóságot, nem hisznek egyikben sem.

6. Létezés és nirvána: ezt a kettőt valójában nem kell megtalálni. Hanem a nirvánát úgy lehet meghatározni, mint a létezés teljes ismerete.

7. Míg a tudatlan azt képzelni, hogy a megsemmisülés valami létrejött megszűnését jelenti, a bölcs meggyőződött, hogy valami létrejöttnek a megsemmisülése káprázat.

8. Bár valami látszólag megsemmisül az elpusztulásával, nem pusztult el, ha valaki teljesen megérti összetett voltát. Kinek lesz egyértelmű? Hogyan beszélhet róla megszűntként?

9. (Vitázó:) Ha a szkandhák nem semmisülnek meg, az arhat nem lép be a nirvánába, bár a klésái kimerültek. Csak amikor a szkandhák megsemmisültek, akkor szabadul meg.

10. (Nágárdzsuna válasza:) Mikor az ember helyes tudással látja, ami tudatlanságtól függően megjelenik, sem keletkezést sem elpusztulást nem észlel.

11. Ez a nirvána ebben az életben, az ember feladatának beteljesülése. De ha különbséget tesznek itt, épp a Dharma megismerését követően,

12. Aki akárcsak azt képzeli, hogy a legkisebb dolog megjelenik: az ilyen ember nem látja, mit jelent függően megszületni.

13. (Vitázó:) Ha a szamszára megállt annak a szerzetesnek, akinek kimerültek a klésái, akkor miért tagadnák a Tökéletes Buddhák, hogy lenne kezdete?

14.(Nágárdzsuna válasza:) Azt mondani, hogy volt kezdet, egyértelműen tantételekhez való ragaszkodás lenne. Hogy lehetne annak, ami függő módon keletkezett eleje és vége?

15. Hogyan lehetne egy előzőleg létrejöttet később újra tagadni? Nem, valójában a világ, kezdeti és végső határtól mentesen, úgy jelenik meg, mint egy káprázat.

16.Mikor valaki azt gondolja, hogy valami káprázat megjelenik vagy elpusztul, az, aki felismeri a káprázatot, nem zavarodik össze, de aki nem ismeri fel, az vágyakozik utána.

17. Aki értelmével meglátja, hogy a létezés olyan, mint egy délibáb és egy káprázat, azt nem szennyezik kezdeti és végső határokra alapuló tantételek.

18.Akik azt képzelik, hogy valamely összetett keletkezéssel vagy elpusztulással bír, nem érti a függő keletkezés kerekének mozgását.

19. Bármi, ami ettől vagy attól függően jelenik meg, az nem jelenik meg lényegileg. Ami nem jelent meg lényegileg, azt hogy lehet megjelentnek nevezni szó szerint?

20. Egy kimerült ok miatt lecsendesült összetett dolgot kimerültnek értelmeznek. De hogyan lehet azt, ami nem merült ki természeténél fogva, kimerültnek nevezni?

21.Összefoglalva: nincs keletkezés, nincs elpusztulás. A keletkezés és elmúlás ösvényét azonban gyakorlati céllal fejtették ki a Buddhák:

22. A keletkezés megismerésével megismerszik az elpusztulás; az elpusztulás megismerésével megismerszik az állandótlanság; az állandótlanság megismerésével megértődik a Szent Dharma.

23. Akik eljutottak annak megértésére, hogy a függő keletkezés mentes keletkezéstől és elpusztulástól, azok átkeltek a tantételekből álló létezés óceánján.

24. A köznapi emberek, akik [létezést] állító hozzáálláshoz ragaszkodnak, azokat klésák uralják, mert tévedésben vannak a létről és nemlétről. Saját tudatuk téveszti meg őket!

25. Akik megértik a dolgokat, látják, hogy a dolgok állandótlanok, hamisak, hiábavalóak, üresek, éntelenek és lényeg nélküliek.

26. Otthontalan, nem tárgyias, gyökértelen, rögzítetlen, teljesen tudatlanságon keresztül megjelenő, kezdet, közép és vég nélküli,

27. [Belső] mag nélküli, vagy mint a gandharvák városa: Így jelenik meg a félelmetes világ, a zavarodottság városa, mint egy káprázat.

28. Azt mondják, hogy Brahmá és a többiek, akik ennek a világnak legvalóságosabbnak tűnnek, a nemesnek hamisak. Hát még akkor a többi ezeken kívül!

29. A világ, tudatlanságtól vakon, követve a vágyak áramlatát, és a bölcs, aki szabad a vágyaktól: hogyan lehetne a jóról való nézetük hasonló?

30.Kezdetnek egy tanító mondja azt igazságkereső tanítványának, hogy minden létezik. Később, annak a tanítványnak, aki megérti a jelentést és mentes a ragaszkodástól, mondja azt,

hogy minden dolog üres.

31. Akik nem értik az elválasztás jelentését, hanem csak tanulnak érdemek végrehajtása nélkül, az ilyen hitvány emberek elveszettek.

32.A karmát összes következményével és az újraszületés helyeivel együtt kifejtették [a Buddhák]. És tanítottak annak természetének és nem keletkezésének teljes ismeretére.

33. Miképp a Buddhák beszéltek enyémről és énről gyakorlati okokból, ugyanúgy beszéltek a szkandhákról, az érzékterületekről és az elemekről, gyakorlati okokból.

34. Amikről beszéltek, mint a nagy elemek, azért tették, hogy összeálljanak a tudatban, amint megértik azokat, megszűnnek. Minden bizonnyal tévesen képzelik el azokat!

35. Mikor a Dzsinák azt állították, hogy a nirvána egyedül valódi, akkor ebből a tanult ember azt fogja gondolni, hogy a többi nem hamis?

36. Ameddig a tudat nem szilárd, addig Mára uralja. Ha viszont úgy van, akkor biztosan nincs tévedés.

37.Mivel a Buddhák azt állították, hogy a világot a tudatlanság határozza meg, tán nem helyes úgy érvelni, hogy ez a világ a megkülönböztetés eredménye?

38.Mikor a tudatlanság megszűnik, hogy nem lehet az tiszta, hogy ami megszűnik, azt a tudatlanság képzelte?

39. Ami okból jön létre és nem marad meg bizonyos feltételek nélkül, hanem eltűnik mikor a feltételek hiányoznak: hogyan lehet ezt létezőként értelmezni?

40. Ha a létezés hívei, akik ezután is ragaszkodnak a léthez, ugyanazon az úton mennek tovább, nincs abban semmi furcsa,

41. De az már igazán furcsa, hogy a minden állandótlanságát hirdetők, akik a Buddha módszerére támaszkodnak, elégedetten ragaszkodnak dolgokhoz.

42. Mikor mondanak ezt és azt valamiről, amit nem elemzés útján láttak meg, miféle bölcs ember fog elégedetten kitartani amellett, hogy ez és az igaz?

43.Akik ragaszkodnak egy énhez vagy a világhoz, mint feltételtől függetlenhez, mily sajnálatos! Fogságba ejtették őket az állandóról, állandótlanról és hasonlókról szóló tantételek.

44. Akik úgy veszik, hogy a feltételes dolgok megalapozottak a valóságban, azokat legyőzték az állandósághoz és egyebekhez kapcsolódó hibák.

45. De akik meggyőződtek, hogy a feltételes dolgok olyanok, mint a hold a vízen, nem igaz és nem hamis, azokat nem viszik félre tantételek.

46. Mikor valaki egyetért a létezéssel, akkor ott vágyból és haragból megjelenő szörnyű és gonosz tantételek megragadása van. Ebből vitatkozások keletkeznek.

47. Ez minden tantétel oka. Az üresség ismeretével megszabadulnak az összes nézettől és az összes szenvedéstől. A nélkül a klésák nem jelennek meg. Mikor ezt teljesen megértik, a tantételek és a klésák eltűnnek.

48. De hogyan ismerik meg teljesen? A függő keletkezés látásával! A [Buddha], legjobb a valóságot ismerők közt, azt is mondta, hogy ami függőn született, az nem született.

49. Azoknak, akik, hamis tudás következtében, a hamisat igaznak veszik, a megragadás, vitatkozás, és így tovább, folyamata jelenik meg.

50. A nemesembernek nincs tétele és nem vitatkozik. Hogyan lehetne ellenkező tétel azzal szemben, akinek nincs tétele?

51. Bármilyen álláspontot felvéve az embert megtámadják a klésák tekergő kígyói. De kiknek tudata nincs semmilyen állásponton, azokat nem kapják el.

52- Hogyan kerülhetnék el azok, kiknek tudata állást foglal a klésák erős mérgét? Még ha csak hétköznapi [életet] is élnek, akkor is elemésztik őket a klésák kígyói.

53.Miként a bolond is ragaszkodik a tükröződéshez azt igazinak gondolván, ugyanígy a világot is csapdába ejtették a tárgyak börtönei az ostobaságnak köszönhetően.

54. Mikor a nemesember látja a tudás szemével, hogy a dolgok olyanok, mint a tükröződések, nem ejti őt csapdába az úgynevezett tárgyak mocsara.

55. Az együgyű ragaszkodik az anyagi formához, a közepes szintű eléri a klésák eltűnését, de a legfelsőbb megértéssel rendelkezők megszabadulnak a forma természetének ismerete által.

56.Az ember kellemesre gondolva felébreszti a vágyat, s megszabadul a vágytól attól elfordulva, de úgy éri el a nirvánát, hogy üresnek látja azt, mint egy árnyképet.

57. A klésák hibái, amik a hamis ismeretnek köszönhetően gyötrőek, nem jelennek meg azoknak, akik megértik a lét és nemlét megítélésének jelentését.

58. Ha létezne álláspont, lenne vágy és vágytalanság. De a nagy emberek álláspont nélkül nem rendelkeznek sem vággyal, sem vágytalansággal.

59. Akiknek a csapongó tudat nem csapong, még az üresség gondolatára sem, átkeltek a létezés szörnyű óceánján, amit a klésák rémei zavarnak fel.

60. Minden ember ezen érdemek által gyűjtsön érdemeket és belátást és érje el a két jót ami megjelenik az érdemekből és a belátásból.