Ha Amitábhát úgy képzelik el, mint egy külső segítőt, ez a kettősség állapotához vezet. Ez pedig a megvilágosodást akadályozza. A tibeti iskolákban a Buddhákat tudatunk aspektusaként fogják fel, nem mint egy tőlünk kívülálló személyt. Nem ez lenne a helyesebb hozzáállás?

Nem mondható helyesebbnek, mert mindkét változat csupán eszköz az igazságra való rámutatáshoz. Az pedig már egyénfüggő, hogy melyik használ inkább.

A Tiszta Föld gyakorlatát kimondottan a kálijúga idejére találták ki? Ha nem értik a Tan lényegét, s azt hogy minden a tudatállapotunktól függ, ezek megértése nélkül pusztán mantra mormolás, hogy segítheti az embert. Hiszen egy mantra ereje akkor erősebb, ha összpontosítunk annak a minőségére, amit az jelképez és tudatosan fejlesztjük magunkba azt a képességet.

A Tiszta Föld gyakorlata minden korszakban megfelelő. Amita buddha nevének szavalása, mint Tiszta Föld gyakorlat, nem azonos a mantrázással, mivel ez őt magát jeleníti meg.

Amitábhára gondolni azt az állapotot jelenti, amit a tudat igaz természetének hívnak? Mert akkor a „tízes gyakorlat” valóban megszabadíthat.

Jelentheti azt is, de különböző szintjei vannak a gyakorlásnak.

A buddhizmus nem igazán teisztikus vallás. Itt úgy tűnik, mégis azzá lesz.

Csupán annak tűnhet egyesek számára, valójában nem az.

Másfelől a buddhizmusban a megismerés kiemelt fontosságú, itt pedig a bhaktikus megközelítést érzem.

Ez is a „megismerés” egy útja.

Nem függ-e össze a Tiszta Föld iskola azzal, hogy népi vallásossággal ötvöződött a buddhizmus?

Inkább azt lehet mondani, hogy a nép, vagyis mindenki felé nyitott, nem pedig külsőleg módosult a tanítás.

Ha ez a valóságnak tűnő világ és a Tiszta Föld is illúzió, tudattermék, akkor milyen szellemi fejlődésbeli előnyökkel járhatna az odakerülés?

Ha tudattermék, kívül eshet-e az okság törvényén?

A Tiszta Földön tökéletes körülmények vannak a gyakorlásra, ezért jó oda kerülni. Csak kívülről tűnhet úgy, hogy a szanszárában van, valójában nem tudattermék és nem alávetett az okságnak.

A karma hogyan fejti ki a hatását ott, ahol az okság törvénye nem működik?

Nem fejti ki hatását olyan értelemben, mint a szanszárában. Ezért beszél az Amitájusz szútra kilenc fokozatról.

Ha egy gondolat a Buddhára Buddhává tesz, ha valaki egyfolytában rá gondol Buddha lesz?

Nem szabad elfelejteni, hogy itt nem közönséges gondolatról van szó. Ha valaki azt mondja, hogy „buddha”, attól még nem gondol rá, nem érti mit jelent.

Ha gyakorlunk az első pillanattól megjelenik Amitábha mennyében egy lótusz, ami nő, de ha abbahagyjuk a gyakorlást az a lótusz kiszáradhat, és ettől nem lehet, hogy nem kapunk bejutást a mennybe? Újra ki tud nyílni a lótuszunk?

Amikor a Tiszta Földre jutunk, ott egy lótuszban születünk meg, és az megvalósítottságunktól függően lesz nyitva. De nem zuhanunk vissza.

Mitől válhat az emberi tudat abszolút tiszta tudattá? Ha már tiszta, nem érheti újra szennyeződés, hanyatlás?

A tudat eredendően tiszta. A ragaszkodás, az énképzet miatt nem látjuk ezt.

Pillanatnyi buddhaság: Egy buddha beszennyeződhet ismét? Azaz a „következő pillanatban ismét nem vagyok buddha”?

Attól még, hogy megláttuk valódi természetünket egyszer, nem semmisült meg az összes karmikus szennyeződés. Amikor eltűnik véglegesen minden akadály, az a buddhaság, s onnan nincsen visszazuhanás.

A Tiszta Földön mi ad motivációt?

Már önmagában az, hogy a Tiszta Földön vagyunk, hatalmas erejű indíttatást jelent. Mikor pedig már ott vagyunk, természetesen működik a tökéletes felébredés irányába való haladás.

A Tiszta Föld és az istenvilágok között mi a különbség?

Az istenvilágok csupán múlandó lények birodalmai, ahol még van szenvedés. A Tiszta Földön nincsen szenvedés, és az Amita buddha világa, aki nem keletkezett és nem szűnik meg.

Ez az út csak embereknek lehetőség?

Alapvetően igen, mert akkor képes egy lény felfigyelni a Dharmára.

Milyen más buddhista iskolák viszonya a Tiszta Föld iskolához?

A mahájánán belül a legtöbb alkalmazza a Tiszta Föld tanítását, a saját módszereihez igazítva esetleg, vagy mint mellékes gyakorlat.

Miért van Föld, ha van Tiszta Föld, miért nem csak az van?

Föld van. Tiszta Föld van. Aki ezeket teremti és irányítja „felülről”, nincs.

A Tiszta Földre kerülés olyan, mint egy meditatív állapot? Ha nem, akkor miben különbözik tőle?

Lehet meditáció során is oda jutni, ahogyan azt a Szemlélődés szútra leírja. A különbség az, hogy a Tiszta Földről nem esik vissza a gyakorló, amikor ténylegesen oda jutott, míg egy meditáció során elért állapot nagyon könnyen megszűnik.

Milyen erkölcsi szabályok vannak?

Ugyan azok, mint a buddhizmus más irányzatain belül.

Csak a halál után lehet elérni, vagy az életben is?

Ebben az életben is.

Ha nincs én, akkor nincsenek szennyeződések sem, nem?

Az én képzete maga a szennyeződés.

A buddhizmus nem azt tanítja, hogy ne legyen ragaszkodás (semmihez)?

Ez a cél. De az úton valamiképpen járni kell. Így van különbség üdvös és káros szándék közt.

Mit tudsz a csan és zen közti különbségekről – az Amitábha hittel kapcsolatban?

Japánban alig, vagy egyáltalán nem használnak a zen gyakorlók Tiszta Föld módszereket. Kínában pedig szinte teljesen egybe olvadt a két irányzat.

Jelen van az ok-okozat elve a Tiszta Földön?

A megvalósítottság szintjétől függően. Végső értelemben nincsen.

A nagy bűnöket elkövetőket – pl.: gyilkolás – a Tiszta Földön éri-e valamilyen megpróbáltatás?

Nem. Csupán sokkal lassabban ismerik fel igazán, hol vannak, mint jobb karmával rendelkező társaik.

Milyen hasonlóságokat látsz a Tiszta Föld, a Shambala esetleg a keresztény Paradicsom között?

A Tiszta Föld a gyakorlás színtere, ahonnan könnyedén, egy élet alatt elérhető a tökéletes felébredés. A Shambala és a Paradicsom tudtommal végállomásnak számít.

Bármilyen hit megköt, ragaszkodás. A Tiszta Földbe vetett hit nem köt meg?

De, és pont ez a dolga, hogy a törekvő a Tiszta Föld irányába kötődjön, ami által könnyedén elérheti a megszabadulást, szemben azzal, mintha világi dolgokhoz, vagy más tanokhoz kötődne.

Az egész gyakorlat nem csupán pozitív karma gerjesztés? A Tiszta Föld az elkövetkező jobb élet?

Nem, mert igen kevés ember képes annyira tisztává válni, hogy önerőből beléphessen egy buddhaföldre. Másrészt igen, jó karmát is létrehoz. A Tiszta Föld nem egyszerűen valami elkövetkezendő jobb élet, miként kedvező körülmények közé születni a szanszárában, mert innen már nincsen visszazuhanás.

A Tiszta Földet mint valóságos helyet (azaz objektív-materiális léttel bíró) is fel lehet fogni, de ez a felfogás eleve hibás. Miért? Mert a buddhizmus alaptanítása szerint a világ csak káprázat (māyā). Tehát a kérdés az, hogy ilyen felfogással mégis el lehet jutni a Tiszta Földre? Ha igen, akkor az a tudat Tiszta Földje vagy a fenti, objektíve valóságos Tiszta Föld-e?

Ha nem létezik semmiféle objektív valóság, akkor értelemszerűen a Tiszta Föld sem az. De ameddig ez a földi élet inkább valódinak hat egy személyre, mintsem káprázatnak, addig a Tiszta Föld is annak számítható. Így el lehet jutni a Tiszta Földre. Amennyiben pedig valaki már felismerte a mindenség illuzórikus voltát, az nem ragaszkodik hozzá, tehát már a Tiszta Földön van.

Az érdemek felajánlása: Ha jó karmát fel lehet ajánlani, akkor a rossz is átrakható másra? Az érdemek felajánlása nem csak egy aktus, ami a bódhicsitta felkeltésére/fenntartására szolgál?

Rossz karmát nem lehet átadni, lásd fenti magyarázatomat. Az érdemek felajánlása viszont nem egyszerűen csak színjáték, hanem valódi odaadást jelent. De emellett még segíti a bódhicsitta felébredését és fenntartását is.

Ha a fenti igaz, akkor a Buddhák akaratunk ellenére is tudnak segíteni nekünk?

Karmánktól, s nem akaratunktól függ, mennyire vagyunk képesek részesülni a buddhák áldásából.

Mi a bardó és a tiszta föld(ek) közötti összefüggés?

A bardó egy átmeneti állapot, ahova mindenféle lény jut halála után. Egy tiszta földre jutni csak bizonyos feltételek mellett lehet, de ha már ott vagyunk, akkor nem esünk vissza a létforgatagba.

A tiszta föld(ek) 1-1 Buddha tudatában létezik?

Ha különálló buddhákról beszélünk, akkor egy buddhaföld az a tudatuk kivetülése. Ha viszont megértjük, hogy a buddhatudat nem sok, de még csak nem is egy, akkor a buddhaföld nem belül, és nem is kívül helyezkedik el.

Mindenki „létrehozhat” a tudatában tiszta földet?

Igen, hogyha oly módon értelmezzük, hogy időszakosan a gyakorló a buddhatudatban képes tartózkodni, s ebben az esetben az egész világ számára tiszta föld.

Mi a különbség a tiszta földek között?

Külsőleg, megjelenésükben mások, de lényegükben azonosak. Hasonlóan, miként a buddhákat és bódhiszattvákat más-más jellemzi a köznapi ember számára.

Te hogy gondolod – probléma-e hogy ez hit, mikor a buddhizmus nem hit eredetileg?

A buddhizmusban mindig is ott volt a hit bizonyos mértékig, mivel ameddig nem éri el az ember a megvilágosodást, addig hinnie kell benne, hogy fenntartsa a törekvést. A Tiszta Föld irányzatban egyszerűen hangsúlyosabb szerepet kap, mint másutt.

Szerinted ez a mantrázás visz el a buddha természetig?

Ez is egy út.

A Tiszta föld hite nélkül eljuthatunk-e oda?

Vannak más irányzatok is, másféle módszerekkel, amik ugyan úgy elvisznek a felébredéshez.

Mi történik a karmával a Tiszta Földön?

Fokozatosan megsemmisül, miként meditáció során.

Valóban elég lenne csak egy szent szöveg minden napi recitálása, előkészítő gyakorlatok (pl.: vizualizáció, légzőgyakorlat, stb.) nélkül?

Igen, a Buddha nevének szavalása a lehető legegyszerűbb módszer mindenki számára.

A szennyezett tudat is ugyanolyan esélyes a megvilágosodás elérésében, mint azok akik már megtisztították tudatukat? (ezen iskola szerint)

Csak a szennyezett tudat esélyes a megvilágosodásra. A tiszta tudat már megvilágosodott.

Csak hittel lehet felfogni, „elképzelni” egy létező helynek, míg ezt a világot a nélkül is felfogjuk. Más hittel pedig más „világokat” képzelünk el?

Ezt a világot tudatlanságunk miatt hisszük valóságosnak. És pont ezért könnyebb módszer elhinni még egy világot igazinak, mint belátni, hogy ez sem valódi.

A tiszta föld iskola milyen mértékben különíthető el a csan iskolától?

A Csan közvetlenül a tudat valódi természetének felismeréséről szól, míg a Tiszta Föld iskola mindenki számára használható eszközöket ad, amivel végül eljut a tudat felismeréséig.

A szerencse és a karma kifejezések megfeleltethetőek-e egymásnak?

Amikor valami szerencsés helyzetnek látszik, az valójában a jó karma következménye.

Az amitábhizmus nem ellentétes azzal, hogy a buddhizmus szerint nem hinni kell a tanításban hanem megérteni vagy megtapasztalni?

Hacsak nem tudod azonnal megérteni, akkor előbb el kell jutni a megértésig. A Tiszta Föld irányzat ehhez egy eszköz.

Azzal hogy ismételgeted: „Amitábha” mit tapasztalsz meg?

Ismételgesd. Valamit biztos tapasztalsz majd.

Mi a helyes tudatosság?

Amikor nem belemerülsz, hanem éber vagy a jelenségekre, és meg tudod különböztetni az üdvöset a károstól.

Mik a módszer gyakorlásának szintjei, mennyi van belőle?

A Buddha nevének szavalásának különböző szempontok szerinti szintjei vannak. Ami egy általános beosztás, az először a hangosan kimondott, másodszor a csupán gondolt, harmadszor a nem gondolt (minden pillanatban tudatában vagy Amita buddhának), negyedszer pedig a buddhatudatban tartózkodás gyakorlata.

Hogyan jött létre a Tiszta Föld?

Dharmakára bódhiszattva fogadalmának erejéből, aki később Amita buddha lett.

Hogyan, mi alapján választom ezt a „módszert”? Amennyiben a saját hitemből és döntésemből indulunk ki, ez az út is csak néhányaknak járható…!

Valóban, szükséges a megfelelő karma ahhoz, hogy valaki találkozhasson a Tiszta Föld tanítással. De ettől kezdve viszont már könnyebb, mint a többi ösvény.

Mások számára elősegítő (megvilágosodást), ha én gyakorlok? Ha nem, akkor mi lesz pl. az értelmi fogyatékosokkal?

Igen, segítő. Akik jelenlegi életükben nem tudnak találkozni a Buddhadharmával, vagy alkalmatlanok annak gyakorlására, azoknak elkövetkezendő életeikben lehetőségük nyílhat rá, pont azáltal, hogy a környezetükben ilyen hatást kapnak.

Mit jelent az pontosan, hogy magas szinten lenni, vagy alacsony szinten lenni?

A nem-ragaszkodás megvalósításának fokozatát.

A „Más-erővel” nevezetű kijárat és a keresztény hit között lehet-e párhuzamot húzni?

Ilyen szempontból hasonló, valóban. De emiatt még nem szabad egyenlőségjelet vonni.

Az erős hit megléte elvezet a Tiszta Földre, vagyis lehetséges egyfajta megbánással semmivé tenni szennyeződéseinket?

A Tiszta Földbe vetett hit és a megbánás nem függ össze. Bármelyik iskolához tartozó buddhista gyakorló képes megbánni előző tetteit, ami magával vonhatja azt, hogy többé nem esik bele ugyan abba a hibába, de a következményeket legtöbbször csak mérsékli, nem eltűnteti ezáltal.

A hit hangsúlyozása valóban olyan fontos, ha a buddhizmusról beszélünk?

Hit nélkül nem lennének buddhisták. De a Tiszta Föld iskolában ez különleges szerepet kap, mivel létezik a Három Drágaságba vetett hit mellett az Amita buddha iránti bizalom is.

Nekem így úgy tűnik, hogy ez lehet egyfajta kibúvó a tetteink következményei alól, ha a Tiszta Földre eljutva a karmánk szenvedés nélkül „kitisztul”. Ez számomra hasonló a dogmához, nekem hiányzik a magyarázat, hogy miért?

Azért nincsen ott már hatása a karmának, mert egy buddha földje a nem-ragaszkodás birodalma. Ilyen módon olyan, mintha védőburokkal vonná körül az embert.

Az a problémám a Tiszta Földdel és az istenségekkel, hogy egy keresztény kultúrkörben nőttem fel és hajlamos vagyok ebben gondolkodni. Hogy lehet kivédeni, hogy egy mennyország-álomba ringassam magam ezzel kapcsolatban?

Tanulmányozni kell a tanítást és helyesen megérteni a gyakorlás által.

Azt mondják, hogy az igazi út nehéz és rögös. Ezzel ellentétben a Tiszta Föld Iskola könnyű, biztonságos és gyors utat kínál az embereknek. Te mit gondolsz erről?

Pont azért, mert a saját erőből történő gyakorlás nehéz, Amita buddha együttérzéséből fakadóan felkínálta a lehetőséget azoknak is, akik nem tudják egyedül elérni ebben az életükben a megvilágosodást.

Aki nem hiszi a Tiszta Föld tanításait, az nem járhat ezen az úton? Kell a hit?

Aki nem hisz a Tiszta Földben, az gyakorlatilag a Buddhának nem hisz. Az egy másik ügy, hogy esetleg nem ez a Dharma-kapu a számára megfelelő, s ebben az esetben vannak más módszerek.

Az ateisták vagy az igazságot kereső filozófusok csatlakozhatnak az iskolához?

Bárki csatlakozhat.

Tudsz ma is létező indiai, vagy tibeti iskolát, ami a japán Tiszta Föld iskolának felel meg?

A Tiszta Föld iskola tanai megtalálhatóak mindenhol a mahájánán belül, de önálló iskolaként először Kínában jött létre. Indiaiak közül például Nágárdzsuna és Vaszubandhu beszélt Amita buddha Tiszta Földjéről. Tibetiek közül például Congkapa tanított róla.

Ha más dologra (a Buddhán kívül) gondolnak egy pillanatban, akkor az nem egy pillanatnyi buddhaság? (Kiv. szennyező dolgok)

A tökéletes megvilágosodottság szempontjából minden gondolat buddhaság, még a szennyező dolgok is.

Mit lehet tenni a jó karma összegyűjtése érdekében? Mik eredményeznek jó karmát?

A negyvenkét részes szútra negyedik fejezete mondja:

„Tíz dolog van, ami által jót tesznek és tíz, ami által rosszat. Mik ezek? Hármat a testtel végeznek, négyet a szájjal s hármat a tudattal. A (rosszak) amiket a testtel végeznek az ölés, a lopás és a buja tettek; szájjal a kétszínűség, káromlás, hazugság és üres fecsegés; tudattal a mohóság, harag és ostobaság. Ez a tíz a szent Út meg nem tartása és ezeket hívják a tíz gonosz cselekedetnek. Az összest abbahagyni, ezt nevezik a tíz erényes cselekedet végzésének.”

Milyen céllal lehet a Tiszta Földről visszatérni? Ha már valaki elérte, miért tér vissza?

Aki a Tiszta Földön megvalósította a tökéletes felébredést, az utána mint bódhiszattva tevékenykedhet az érző lényekért.

Az idézetek forrásai:

Pure Land of the Patriarchs – Zen Master Han-Shan Te-Ch’ing, translated by Dharma Master Lok To; Sutra Translation Comitee of the United States and Canada, 2000.

Buddha beszédei – Vekerdi József fordítása; Helikon kiadó, 1989.

The Three Pure Land Sutras – translated by Hisao Inagaki; Numata Center for Buddhist Translation & Research, 2003.

The Esoteric Meaning of ’Amida’ – translated by Hisao Inagaki, in Kogyo Daishi Kakuban kenkyu: Kogyo Daishi happyaku-gojunen goonki kinen ronshu; Shunjusha, 1992.

The Holy Teaching of Vimalakirti: A Mahayana Scripture – translated by Robert A. F. Thurman; Pennsylvania State University Press, 1976.

Mind-seal of the Buddhas: Patriarch Ou-i's commentary on the Amitabha Sutra – translated by J. C. Cleary; Sutra Translation Committee of the United States and Canada, 1996.

Hyaku Rikugo, A Hundred Witty Lines by Ippen – translated by Hisao Inagaki: Words and Hymns of Japanese Pure Land Masters in Yamada Meiji kyôju kanreki kinen ronbunshû - "Sekai bunka to bukkyô"; Kyôto, Nagata Bunshôdô, 2000.

The Flower Ornament Scripture [Avatamsaka Sutra], Vol.11, p.111 – translated by Thomas Cleary; Shambala, 1993.

The Recorded Sayings of Zen Master Joshu – translated by James Green; Shambala, 2001.