Sásztrák : Hetven versszak az ürességről |
Hetven versszak az ürességről
Nágárdzsuna 2007.06.09. 19:24
Súnjatászaptati - Christian Lindtner fordításából készítette Hadházi Zsolt.
1. Bár a buddhák beszéltek fennmaradásról,
keletkezésről, elmúlásról, létezésről, nemlétezésről, alacsonyról, közepesről és
kiválóról a hétköznapi szerint, de nem a végső értelemben.
2. A megnevezések jelentőség nélküliek, mert én,
nem-én, és én-nem-én nem létezik. Miként a nirvána, minden kifejezhető dolog
önléttől mentes (súnja).
3. Mivel minden dolog lényeg (szubsztancia)
nélküli - akár okok és feltételek szerint, egészében, vagy részben - üresek.
4. A lét nem jelenik meg, mivel létezik. A nemlét
nem jelenik meg, mivel nem létezik. Lét és nemlét [együtt] nem jelenik meg,
különbözőségük miatt. Következésképpen nem maradnak fenn vagy tűnnek el.
5. Ami megszületett az nem születhet meg, és ami
meg nem született meg az nem születhet meg. Ami most születik, [részben]
született, [részben] nem született, az sem születhet meg.
6. Az oknak akkor van következménye, amikor van
egy következmény, de mikor nincs [következmény], az [ok] nem felel meg oknak.
Ellentmondó, hogy [a következmény] nem létezik és nem nemlétezik. Ésszerűtlen
az, hogy [az ok működik] a három időben.
7. Egy nélkül nincsen sok. Sok nélkül egy nem
lehetséges. Bármi jelenik is meg függően, az meghatározhatatlan.
8. A függő keletkezés tizenkét tagja, melyek
eredménye szenvedés, nem születettek. Sem egy, sem sok tudatban nem
lehetségesek.
9. Állandó nincs, állandótlan nincs, nem-én nincs,
én nincs, tisztátalan nincs, tiszta nincs, élvezet nincs és szenvedés sincs.
Ekképp a téves nézetek nem léteznek.
10. Ezek nélkül a négy hibás nézeten alapuló
tudatlanság nem lehetséges. E [tudatlanság] nélkül a késztetések nem jelennek
meg. Ugyanez [igaz] a [tíz] többi [tagjára a függő keletkezésnek].
11. A tudatlanság nem jön létre a késztetések
nélkül [és] nélküle a késztetések nem jelennek meg. Mivel egymásnak okai, nem
önlétükben megalapozottak.
12. Hogy hozhat létre mást az, mely nem
megalapozott önlétében? Másoktól megalapozott feltételek nem teremthetnek
másokat.
13. Az apa nem a fiú, a fiú nem az apa. Egyik sem
létezik, csupán egymás viszonylatában. Nem is egyszerre létezőek. Ugyanígy a
tizenkét tagnál.
14. Miképp élvezet és fájdalom valamely tárgytól
függően egy álomban nem rendelkezik [valódi] tárggyal, így sem az, mely függően
jön létre, sem az, melytől függően létre jön nem létezik.
15. Ellenvetés: Ha a dolgok nem léteznek
önlétükben, akkor az alacsony, közepes és kiváló, és a sokrétű világ nem
megalapozott és nem lehet megalapozni, még egy okkal sem.
16. Válasz: Ha megalapozott lenne az önlét,
függően keletkező dolgok nem jönnének létre. Ha feltételektől függetlenek
[lennének], hogy hiányozhatna az önlét? A valódi lét szintúgy nem tűnik el.
17. Hogyan lehetne a nemlétezőnek önléte, másléte,
vagy nemléte? Következésképpen, önlét, máslét és nemlét téves nézetekből
[ered].
18. Ellenvetés: Ha a dolgok üresek lennének,
keletkezés és megszűnés nem jöhetne létre. Az, ami mentes az önléttől, hogyan
jelenik meg és hogyan szűnik meg?
19. Válasz: Lét és nemlét nem egyidejű. Nemlét
nélkül nincs lét. Lét és nemlét örökké létezne. Nincs lét nemléttől
függetlenül.
20. Lét nélkül nincs nemlét. A [lét] nem jön létre
önmagából, sem [valami] másból. Ezért eme [lét] nem létezik, így nincs lét és
[ezért] nincs nemlét.
21. Ha van lét van állandóság; ha van nemlét
szükségszerűen van megsemmisülés. Mikor van lét, ez a két [tantétel] megjelenik.
Ezért nem elfogadható a lét.
22. Ellenvetés: Ezek a [tantételek] nem a
folytonosság miatt jelennek meg, a dolgok megszűnnek miután egy [következményt]
okoztak. Válasz: Miként előzőleg [lásd: 19. versszak], ez a [folytonosság]
megalapozatlan. Az is következik, hogy a folytonosság megszakítatna.
23. Ellenvetés: [Nem!] A Buddha tanítása az
ösvényről a keletkezés és megszűnés megmutatására szolgál, nem az ürességre!
Válasz: Úgy tapasztalni a kettőt, mint egymást kölcsönösen kizárók, tévedés.
24. Ellenvetés: Ha nincs keletkezés és megszűnés,
akkor minek a megszűnéséből fakad a nirvána? Válasz: Tán nem az a megszabadulás,
hogy természeténél fogva semmi sem jön létre és szűnik meg?
25. Ha a nirvána megszűnésből [következne], [akkor
létezne] elpusztulás. Ha fordítva, [akkor létezne] állandóság. Ezért nem
ésszerű, hogy a nirvána lét, vagy nemlét.
26. Ha egy meghatározott megszűnés fennmaradna,
akkor független lenne a léttől. Nem létezik a lét nélkül, és nem létezik nemlét
nélkül.
27. A jelöltet egy jel alapozza meg, mely
különböző a jelölttől; nem önmagában megalapozott. És a [kettő] nem is egymást
alapozza meg, [mivel] ami meg nem alapozott, az nem tudja megalapozni a
megalapozatlant.
28. Ekképp az ok, következmény, érzés, érző, és
így tovább, a látó, a látható, és így tovább - bármi legyen is az - mind
megmagyarázatott kivétel nélkül.
29. A három idő nem létezik
(lényegileg/szubsztanciálisan), mivel rögzítetlenek és kölcsönösen
megalapozottak, mivel változnak [és] nem ön-megalapozottak, [és] mivel nincs
létezés. Csupán megkülönböztetések.
30. Mivel a feltételektől függő három jele -
keletkezés, fennmaradás és megszűnés - nem létezik, ezért nem létezik a
legkevésbé sem feltételtől függő, vagy független [jelenség].
31. Az elpusztítatlan nem szűnik meg, és az
elpusztított sem. A megmaradó nem marad meg, sem a nem-megmaradó. A megszületett
nem született, sem a nemszületett.
32. Összetett és nem-összetett nem sok [és] nem
egy, nem létező [és] nem nemlétező, nem létező-nemlétező. Az összes
[lehetőséget] ezen határok magában foglalják.
33. Ellenvetés: A Magasztos, a Tanító beszélt a
karma időtartamáról, a karma természetéről és a karma következményéről, és
beszélt az élőlények személyes karmájáról és a karma el nem pusztulásáról.
34. Válasz: A karmáról azt mondják, nincs önléte.
A [karmáról] mely nem születik és nem pusztul el. Ebből újra én-csinálás
születik. De a hit ami létrehozza az a megkülönböztetés miatt létezik.
35. Ha a karmának lenne önléte, a test melyet
létrehoz állandó volna. Így a karma nem eredményezne szenvedést és ezért lényegi
(szubsztanciális) lenne.
36. A karma nem születik feltételekből és
semmiképp sem nem-feltételekből, mert a karma-késztetések olyanok, mint egy
káprázat, mint a gandharvák városa, mint egy délibáb.
37. A karmának a klésák az okai. [Minthogy]
klésák, a karma-késztetések szenves természetűek (klésatmaka). A test oka a
karma. Így [mind] a három önléttől mentes.
38. Karma nélkül nincs közvetítő. E kettő nélkül
nincs eredmény. Ezek nélkül nincs élvező. Ezért a dolgok üresek.
39. Mikor - mert látja az igazságot - valaki
helyesen megérti, hogy a karma üres, nem jelenik meg karma. Mikor nincs többé
[karma], ami a karmából jelenik meg, az sincs többé.
40. Pont miként a Tathágata varázslattal kivetít
egy jelenést, és ez a jelenés újból kivetít egy másik jelenést.
41. Ebben az esetben a Tathágata jelenése üres (a
jelenés [teremtette] jelenést nem is említve!). Mindegyik csupán nevek, csak
jelentéktelen megkülönböztetések.
42. Épp így, a közvetítő olyan, mint a jelenés, és
a karma olyan, mint a jelenés [teremtette] jelenés. Természetüknél fogva
jelentőség nélküliek: puszta megkülönböztetések.
43. Ha a karmának lenne önléte, nem létezne
nirvána, sem egy közvetítő tettei. Ha nem létezik [karma], a karma teremtette
kellemes és kellemetlen eredmények sem léteznek.
44. "Van", "nincs" és "van-nincs", ilyeneket
céllal mondtak a buddhák. Nem könnyű megérteni!
45. Ha a forma anyagi (bhautika) önmagában, nem az
elemekből (bhúta) jelenik meg. Nem önmagából következik - Nem létezik, vagy
igen? - sem pedig valami másból. Ezért nem létezik [egyáltalán].
46. A négy [nagy elemet] nem [találni] egy
[elemben], és egyiküket nem [találni] a négy [bármelyikében]. Hogyan lehetne a
formát megalapozni a négy nagy elemmel, mint [annak] oka?
47. Mivel nem közvetlenül felfogott, [úgy tűnik a
forma] nem létezik. De ha [fenntartod, hogy felfogható] egy jelen keresztül, az
a jel, okokból és feltételekből született, nem létezik. És ésszerűtlen lenne [ha
a forma létezne] jel nélkül.
48. Ha a tudat megragadhatná a formát, saját
önlétét ragadná meg. Hogyan tudná egy [tudat] ami nem létezik (mivel
feltételekből született) valóban felfogni a forma hiányát?
49. Mivel a tudat egyetlen pillanata nem képes
[ugyanabban] a pillanatban megragadni egy formát, mely született (a szerint,
ahogy magyaráztuk), hogyan érthetne meg egy múltbeli és egy jövőbeli formát?
50. Mivel szín és alak sosem létezik külön, nem
foghatóak fel külön. A forma tán nem egynek elfogadott?
51. A látás érzete nem a szemben, nem a formában,
és nem köztük van. [Ezért] egy kép mely a formától és a szemtől függ, hamis.
52. Ha a szem nem lát önmagában, akkor hogyan
láthat formát? Ezért a szem és a forma nincs én nélkül. Ugyanez [igaz] a többi
érzékterületre.
53. A szem mentes saját énjétől [és] más énjétől.
A forma szintúgy mentes. Hasonlóképp a többi érzékterület.
54. Mikor egy [érzékterület] megjelenik egyidőben
az érintkezéssel, a többi üres. Az üres nem függ a nem-ürestől, és a nem-üres
nem függ az ürestől.
55. Mivel nincs [független] rögzített természetük,
a három [vagyis az indrija, visaja és vidnyána] nem érintkezhet. Mert nincs
érintkezés ezzel a természettel, nem létezik érzés.
56. A tudat a belső és külső érzékterületekről
függően jelenik meg. Ezért a tudat üres, mint a délibáb és a káprázat.
57. Mivel a tudat egy megkülönböztethető tárgytól
függően jelenik meg, a megkülönböztethető nem létezik [önmagában]. Mert [a
tudatos alany] nem létezik a megkülönböztethető és a tudat nélkül, a tudatos
alany nem létezik [önmagában].
58. [Viszonylagos értelemben] minden állandótlan,
de [a végső értelemben] semmi sem állandó, vagy állandótlan. [Ha léteznének]
dolgok, vagy állandóak, vagy állandótlanok lennének. De ez hogyan
[lehetséges]?
59. Mivel a lények "vágya", "haragja" és
"tudatlansága" a kellemesről és kellemetlenről való hamis nézetek folyamán
jelennek meg, vágy, harag és tudatlanság nem létezik önlétezőként.
60. Mivel az ember ugyanazon [dolgot] kívánhat,
utálhat és tudatlan lehet felőle, [a szenveket] megkülönböztetés teremti. És ez
a megkülönböztetés egyáltalán nem valóságos.
61. Amit elképzelnek, nem létezik. Elképzelt tárgy
nélkül hogy létezhetne képzelet? Mivel az elképzelt és a képzelet feltételekből
született, [természetük] üresség.
62. Az igazságot megértve, a tudatlanság, mely a
négy téves nézetből jön létre, nem létezik. Mikor ez nincs többé, a
karma-késztetések nem jelennek meg. A fennmaradó [tíz tag eltűnik]
hasonlóképp.
63. A dolog, ami ettől vagy attól függően jelenik
meg, nem jön létre, mikor az nincsen. Lét és nemlét, összetett és nem összetett
békében van - ez a nirvána.
64. Azt képzelni, hogy az okokból és feltételekből
született dolgok valódiak, a Tanító tudatlanságnak nevezi. Ebből jelenik meg a
tizenkét tag.
65. De mikor valaki megértette teljesen látva,
hogy a dolgok üresek, többé nem tudatlan. A tudatlanság megszűnik, és a tizenkét
küllője [a keréknek] megáll.
66. A karma-késztetések olyanok, mint a gandharvák
városa, káprázat, délibáb, hajháló, hab, buborék, jelenés, álom, parázsló bottal
csinált karika.
67. Semmi sem létezik önlét miatt, és nincs
semmilyen nemlét sem. Lét és nemlét, okoktól és feltételektől születettek,
üresek.
68. Mivel minden dolog mentes az önléttől, a
páratlan Tathágata a függő keletkezést tanítja a dolgokról.
69. A végső jelentés abban áll! A tökéletes
buddhák, a magasztosak, az egész sokaságot [csupán] a hétköznapira támaszkodva
fogták fel.
70. A világi normák [dharmák] nem sérülnek.
Valójában [a Tathágata] nem tanította a Dharmát. Mert nem értik a Tathágata
szavait, [a bolondok] félik ezt a hibátlan tanulmányt.
71. A világi alapelv, "Ez attól függően jelenik
meg", nem sérül. De mivel ami függő mentes az önléttől, hogyan létezhetne? Ez
bizonyos!
72. Aki hittel keresi az igazságot, aki végig
gondolja ezt az alapelvet ésszerűen [és] a Dharmára támaszkodik, mely minden
támasztéktól mentes, hátra hagy létezést és nem-létezést és békében
[lakozik].
73. Mikor valaki megérti, hogy "Ez annak az
eredménye" a rossz nézetek hálói teljesen eltűnnek. Szennyezetlenül, elhagyja a
vágyat, a tudatlanságot és a haragot és eléri a nirvánát.
|