Namó Ratna Guru

Ha gondolatok észleltről és észlelőről
Elcsábítják és megzavarják tudatomat,
Érzékeim szemlélődéshez be nem zárom,
Hanem elmerülök lényegi jelentésükben.
Mint égen a felhők, röptükben derengés,
Megjelenő gondolatok nekem csupa gyönyör!

Mikor szenvek hajtanak és hevük éget
Ellenszerrel nem próbálom gyógyítani,
Mint fémet arannyá alakító varázsfőzet
Amit a szenvek hatalma reám vet
Fertőzés nélküli öröm, szennytől mentes,
Megjelenő szenvek nekem csupa gyönyör!

Ha isteni vagy ördögi erők sújtanak
Nem űzöm el igékkel és szertartásokkal,
Az önző gondolkodást kell elhajtani
Mely az énség képzetére épül.
Mára erői saját képességeiddé lesznek,
Megjelenő akadályok nekem csupa gyönyör!

A létforgatag nyomorúságaitól gyötörten
Kínban fetrengés helyett
Nagyobb terhet veszek a nagyobb ösvényhez
És hagyom az együttérzést felkészíteni engem
Hogy magamra vegyem mások szenvedéseit.
Virágzó karmikus következmények csupa gyönyör!

Mikor testem betegségektől sajog
Enyhítő orvosságokra nem számítok,
A kórt utammá teszem és erejével
Eltörlöm a gátló homályosságokat,
S az érdemes tulajdonságokat növelem.
Fejét felcsapó betegség nekem csupa gyönyör!

Ha e testet, e látszat fogdát ideje elhagyni,
Ne okozz magadnak aggódást és bánatot.
Amit gyakorolj és tisztázz,
Hogy nincsen semmiféle meghalás.
Csupán tiszta fény, anya és gyermek egyesülése.
Testet elhagyó tudat nekem csupa gyönyör!

Mikor semmi se működik, minden ellened van,
Egyáltalán ne keress utat ezt megváltoztatni.
Gyakorlásod módja épp ellentéte annak ahogy látod,
Ne próbáld megállítani vagy fejleszteni.
Vannak rossz helyzetek, s az oly gyönyörteli,
Kis dalocskát mit létre hoznak csupa gyönyör!