A Lankávatára szútra mondja: "Sákjamuni nyugalomban szemlélődött, és ezért elhagyta teljesen a születést és halált. Ezt nevezik nem ragaszkodásnak." A tíz irány összes felébredetje közül, múltban és jelenben egy sem érte el a buddhaságot az ülő meditáció gyakorlása nélkül.

A Tíz Szint szútra mondja: "Az érző lények testében van egy elpusztíthatatlan felébredett természet. Hasonló a naphoz: teste ragyogó, kerek és teljes, [fénye] tág és határtalan. Mert az öt halmaz felhőrétegei befedik, az érző lények nem látják. Ha találkozol a pradnyá szelével, elfújja az öt halmazt. Mikor a felhőrétegek teljesen eltűntek, a megvilágosodott természet tökéletesen ragyogón és tisztán világít."

Az Avatamszaka szútra mondja: "Tág mint a világegyetem, végső mint az üresség. De hasonló a vázában levő fényhez is, mi nem képes semmit sem megvilágítani odakint." Itt egy másik hasonlat: Mikor a felhők minden oldalról összezárulnak és a világ elsötétedett, hogyan lehetne a napfény ragyogó és tiszta? A napfény nem semmisült meg, csupán befedték és eltakarták a felhők. A tiszta valóság természete az érző lényeknek ugyanilyen. Nem képes teljesen megjeleni pontosan mert újabb és újabb rétegei a felhőknek - a szennyeződéseknek, a tárgyakat megragadó hamis gondolatok észlelésének - befedik és elhomályosítják a bölcsek útját. Ha nem hozol létre hamis gondolatokat, csendes tisztaságban ülsz, a nagy nirvána napja önmagától ragyogó és tiszta.

Egy világi könyv mondja: "A jég vízből keletkezik, de a jég megállíthatja a vizet. A jég szilárd, míg a víz folyékony." [Hasonlóképpen,] a hamisság az igaziból jön létre, a hamisság elveszítheti az igazit a megtévesztettségben. Mikor a hamisság megszűnik az igazi megjelenik; a tudat tengere teljesen tiszta, a dharmakája üres és tiszta.

Ezért mikor a hallgatók írott és mondott szavakra támaszkodnak, mintha az lenne az út, olyan az, mint a lámpás a szélben: nem tudja elűzni a sötétséget, mert lángját eloltják. De ha a hallgatók tisztaságban ülnek aggodalmak nélkül, olyan mint a lámpás a zárt szobában: elűzi a sötétséget és tisztán világítja meg a dolgokat.

Ha teljesen meglátod a tudat lényegének tisztaságát, akkor minden fogadalmat beteljesítesz, minden gyakorlatot végig viszel, mindent megvalósítasz. Nem vagy többé a létállapotokhoz kötött. Azok akik megtalálják ezt a dharmakáját, a számtalan érző lény csupán egyetlen jó ember, az egy ember aki mindig összhangban volt azzal számtalan korszakokon át.

Ha nem műveled magadban a tiszta eltökéltséget és az igazi erényt, akkor még az sem jelent semmit, ha a múlt, jelen és jövő számtalan buddháival találkozol. Ezért tudjuk, hogy az érző lények önmagukat szabadítják meg a tudat felismerésével, a buddhák nem mentik meg az érző lényeket. Ha a buddhák meg tudnák menteni az érző lényeket, miért nem váltunk már megvilágosodottakká? Csupán azért, mert nem hoztunk létre magunkban még tiszta eltökéltséget és igazi erényt. Hacsak a tudat nem teljesíti be amiről a nyelv beszél, sosem kerülöd el, hogy tetteid következtében ölts alakot.

Így a megvilágosodott természet olyan, mint a nap és a hold a világnak. A fában megvan a tűz [lehetősége]. Az emberekben van egy megvilágosodott igaz természet; nevezik a buddha-természet lámpásának és a nirvána tükrének is. A nagy nirvána tükör ragyogóbb napnál és holdnál: belül és kívül tökéletesen tiszta, határtalan és végtelen.

Másik hasonlat az arany olvasztása. Mikor a salakot elpusztították, a tiszta arany sértetlen. Mikor az érző lények és a születés és halál formáit elpusztították, a dharmakája sértetlen.

Az ülő meditációban történő elérést az ember maga tapasztalja meg saját testében. Mert egy festet rizs sütemény nem csillapítja az éhséget, ha arról beszélsz, megy megetetsz vele más emebreket, hogyan elégíthetnéd ki őket? Bár el szeretnéd tüntetni a múlt szennyeződéseit, helyette a jövő ágait teszed erősebbé. Az Avatamszaka szútra mondja: "Olyan ez, mintha koldus lennél, aki éjjel és nappal mások kincseit számolja anélkül, hogy egyetlen filléred is lenne."

Az út is ilyen. Továbbá azok, akik olvasnak, egy darabig tanuljanak, majd siessenek félre tenni az iratokat. Ha nem adod fel őket, ugyanolyan, mint a szóban tanulás, nem különbözik attól, mintha jeget keresnél a forrásban levő vízben.

Ezért minden szóbeli magyarázat amit a buddhák mondtak a kimondhatatanról szól. Az összes jelenség valósága közt szótlanok, de semmi sem marad kimondatlanul. Ha megérted ezt, mikor egy megjelenik, ezer követi. A Lótusz szútra mondja: "Nem valós, nem hamis, nem ilyen, nem más."

---

Huike nagy tanító mondta:
- Úgy magyarázok az Igaz Dharmát ahogyan valóban van: végső soron nem különbözik a valódi, mély belső igazságtól. [Az érző lények] összetévesztik a kívánságteljesítő ékkövet a kövekkel és kavicsokkal. Mikor kiüresítik magukat és saját maguk tapasztalják, hogy az egy valódi ékkő, akkor tudatlanság és bölcsesség egyenlő és nem különböző. Meg kell látod, hogy a tízezer jelenség mind olyan.

Együttérzésből azok iránt, akik nézetei kettősek, felveszem az ecsetet és ezeket írom. Mikor megfigyeled, hogy tested nem különböző a buddháétól, nincs szükség a parinirvána további keresésére.

Azt is mondta:
- Mikor először létrehoztam a bódhicsittát, levágtam karomat és alkonytól éjfélig álltam a hóban, miközben észre sem vettem, hogy térdemig tornyosult a hó, mert a Legfőbb Járművet kerestem.

Az Avatamszaka szútra hetedik tekercsében ezt mondja: "Keleten belép a helyes összeszedettségbe, nyugaton megjelenik a szamádhi. Nyugaton belép a helyes összeszedettségbe, keleten megjelenik a szamádhi. A szemben belép a helyes összeszedettségbe, a forma jelenségében megjelenik a szamádhi: megmutatja, hogy a forma jelensége felfoghatatlan és túl van az istenek és emberek megértésén. A forma jelenségében belép a helyes összeszedettségbe, a szemben megjelenik a szamádhi, úgy, hogy az éberséget nem zavarja meg. Megfigyeljük, hogy a szem születetlen és nincs belső azonossága, megfigyeljük az ürességet, nyugodt kialvás minden [dolog] nélkül. Ugyanígy van ez a füllel, orral, nyelvvel, testtel és a fogalmi tudattal is.

Egy fiú testében helyes összeszedettségbe lép, egy felnőtt férfi testében felkél a szamádhi. Egy felnőtt férfi testében helyes összeszedettségbe lép, egy öreg férfi testében felkél a szamádhi. Egy öreg férfi testében helyes összeszedettségbe lép, egy jó asszony testében felkél a szamádhi. Egy jó asszony testében helyes összeszedettségbe lép, egy jó férfi testében felkél a szamádhi. Egy jó férfi testében helyes összeszedettségbe lép, egy apáca testében felkél a szamádhi. Egy apáca testében helyes összeszedettségbe lép, egy szerzetes testében felkél a szamádhi. Egy szerzetes testében helyes összeszedettségbe lép, a tanulás és a tanuláson túli szinten felkél a szamádhi. A tanulás és a tanuláson túli szinten helyes összeszedettségbe lép, egy pratjékabuddha testében felkél a szamádhi. Egy pratjékabuddha testében helyes összeszedettségbe lép, egy tathágata testében felkél a szamádhi. Egyetlen pórusban helyes összeszedettségbe lép, az összes pórusban felkél a szamádhi. Az összes pórusban helyes összeszedettségbe lép, a hajszál hegyén felkél a szamádhi. A hajszál hegyén helyes összeszedettségbe lép, Az összes hajszál hegyén felkél a szamádhi. Az összes hajszál hegyén helyes összeszedettségbe lép, a porszem egyetlen részecskéjében felkél a szamádhi. A porszem egyetlen részecskéjében helyes összeszedettségbe lép, a porszem összes részecskéjében felkél a szamádhi. A nagy óceánban helyes összeszedettségbe lép, a nagy égésben felkél a szamádhi. Egyetlen test lehet számtalan test, és számtalan test lehet egyetlen test.

Ha ezt megérted, mikor egy megjelenik, ezer követi. A tízezer dolog mind olyan.