[Tizedik fejezet]

縁門問曰、云何菩薩行於非道、爲通達佛道。答曰、善惡無分別也。

Yuanmen kérdezte:
- Hogyan gyakorolhatja a bódhiszattva a rossz utat, hogy mégis eléri a Buddha útját? (lásd: Vimalakírti szútra, 8. fejezet, T14n0475_p0549 a01-2)
Válasz:
- Nem különbözteti meg a jót és a rosszat.

問曰、何謂無分別。答曰、於法不生心也。

Kérdés:
- Mit hívnak nem megkülönböztetésnek?
Válasz:
- A tudat nem hoz létre semmit.

問曰、可無作者乎。答曰、非有無作者也。

Kérdés:
- A nem cselekvővel mi van?
Válasz:
- Nem tagad[juk] és nem állít[juk] a nem cselekvőt.

問曰、不覺知乎。答曰、雖知無我也。

Kérdés:
- Megismerés nélkül megismerszik?
Válasz:
- Bár megismerszik, de nincs én [aki megismerne].

問曰、無我、何有知。答曰、知亦自無性。

Kérdés:
- Ha nincs én, akkor mi ismer meg?
Válasz:
- A megismerés én nélküli.

問曰、道我、有何妨。答曰、知名亦不妨。只恐心中有事。

Kérdés:
- Ha beszélünk az énről, abban mi az akadály?
Válasz:
- A név használatában nincs akadály. Csak attól tartok, a tudat könnyen bevonódik [a képzetekbe].

問曰、有事、有何妨。答曰、無妨即無事。無事、問何妨。

Kérdés:
- Mi az akadály a bevonódásban?
Válasz:
- Bevonódás nélkül nincs akadály. Hisz ha nincs bevonódás, mi lehetne akadály?

問曰、若簡有事取無事者、云何名行非道耶。答曰、其實無事。汝強遣他生事、作何物。

Kérdés:
- Ha elkerüljük a jelenségeket és semmihez sem ragaszkodunk (nincs belevonódás), akkor mit nevezünk a rossz út gyakorlásának?
Válasz:
- Valójában nincs semmi. Nagyon próbálsz felállítani valamit. Minek?

問曰、叵有因縁得煞生不。答曰、野火燒山、猛風折樹、崩崖壓獸、汎水漂虫。心同如此、合人亦煞。若有猶預之心、見生見煞、中有心不盡、乃至蟻子亦繋你命也。

Kérdés:
- Nem lehet, hogy amennyiben van oksági kapcsolat, akkor az öléshez vezet?
Válasz:
- Az erdőtűz leégeti a hegyet. A szélvihar kitépi a fákat. A földcsuszamlás betemeti az állatokat. Az árvízbe belefulladnak a rovarok. Ha a tudat ilyen, embert is ölhet. De amennyiben a tudat tervezget, akkor születést és ölést is lát, és ha ez a tudat nem szűnik meg, akkor végül hangyaként születsz és hozzákötődsz [ahhoz] az élethez.

問曰、叵有因縁得偸盗不。答曰、蜂採池花、雀銜庭粟、牛餐澤豆、馬噉原禾。畢竟不作他物解、合山嶽亦擎取得。若不如此、乃至針鋒縷葉、亦繋你項作奴婢。

Kérdés:
- És ha van oksági kapcsolat, akkor az lopáshoz vezethet, nem?
Válasz:
- A méh virág[port] gyűjt a tónál, A veréb magvakat csipeget a kertben. A bivaly babot eszik a mocsárban. A ló gabonát eszik a mezőn. Végül is, ha nem különböztetjük meg más tulajdonát, akkor a hegy csúcsát is elvehetjük tiszteletteljesen. Ha ez nem így lenne, egy tűfej szélességű levél is kötélként a nyakad köré tekeredhetne és szolgaságba hajthatna.

問曰、叵有因縁得行婬不。答曰、天覆於地、陽合於陰、廁承上漏、泉澍於溝。心同如此、一切行處無鄣礙。若情生分別、乃至自家婦亦汚你心也。

Kérdés:
- Van oksági kapcsolat, ami szexuális kicsapongáshoz vezet?
Válasz:
- Az ég befedi a földet. A yang egyesül a yinnel. A budiba felülről vizelnek. Tavaszi víz folyik a csatornában. Egy ilyen tudatot semmi sem akadályoz. De ha az érzések megkülönböztetést szülnek, még az ember saját felesége is tisztátalanná teszi a tudatát.

問曰、叵有因縁得妄語不。答曰、語而無主、言而無心、聲同鐘響、氣類風音。心同如此、道佛亦是無。若不如此、乃至稱佛、亦是妄語。

Kérdés:
- És mi a helyzet az oksági kapcsolattal, ami hazugsághoz vezet?
Válasz:
- Van beszéd, de nincs aki mondja. Van szó, de nincs aki gondolja. A hang ugyanolyan, mint a harangé. A lélegzet a szél susogása. Ha a tudat ilyen, amit Buddhának mondanak sem létezik. Ha nem ilyen, akkor a Buddha szólítása (invokáció) is hazugság.

[Tizenegyedik fejezet]

縁門起問曰、若不存身見、云何行住坐臥也。答曰、但行住坐臥、何須立身見。

Yuanmen felállt és megkérdezte:
- Ha a testet nem létezőnek tekintjük, akkor mi van a járással, állással, üléssel és fekvéssel?
Válasz:
- Csak járj, állj, ülj és feküdj le. Miért kéne egy nézetet felállítani a testről?

問曰、既不存者、得思惟義理不。答曰、若計有心、不思惟亦有。若了無心、設思惟亦無。何以故、譬如禪師淨坐而興慮、猛風亂動而無心也。

Kérdés:
- A nem létezés [nézete] nélkül hogyan lehet a helyes alapelven gondolkodni?
Válasz:
- Ha úgy vélekedünk a tudat létezik, akkor gondolkodás hiányában is létezik. Ha belátjuk, a tudat nincs, gondolkodáskor sincsen. Miért van így? Például egy meditációs mester zavartalanul ül, még ha gondolatok is jelennek meg; vagy ahogy egy szélvihar lökéseinek közepette nincs tudat [ami mozogna].

[Tizenkettedik fejezet]

縁門問曰、若有初學道人、忽遇因縁、他欲來害、云何對治而合道乎。答曰、一箇不須對治。何以故、可避避之、不可避任之、可忍忍之。不可忍哭之。

Yuanmen kérdezte:
- Ha egy kezdő gyakorló valamilyen ok folytán olyannal találkozik, aki bántani akarja, mi lenne a megfelelő cselekvés, ami összhangban van az úttal?
Válasz:
- Nincs semmilyen helyes cselekvés. Miért? Ha el tudja kerülni, elkerüli. Ha nem tudja elkerülni, elfogadja. Ha elviselhető, elviseli. Ha nem elviselhető, ordít [a fájdalomtól].

問曰、若哭、與他有我見人何別。答曰、如杵扣鐘、其聲自然出也。何必即有我乎。汝若強死捉心、噛齒噤忍、此乃存大大我。

Kérdés:
- Ha ordít, miben különbözik attól, akinek van én-képzete?
Válasz:
- Ha megütik a harangot, magától adja ki a hangját. Miért lenne ettől énje? De ha halálodkor megragadod a tudatot, fogaid összeszorítva csendben tűrsz, akkor ez egy hatalmas én.

問曰、人之哀哭、中有情動。豈同鐘響。答曰、言同與不同者、但是汝多事。妄想思量作是問。若無心分別者、道體自然。

Kérdés:
- Ha valaki fájdalmában ordít, akkor egy érzés okozta. Hogy lehetne ez azonos a harang zúgásával?
Válasz:
- Azonosságról és nem azonosságról beszélsz, ez a saját zavarod jele. Kérdésed megtévesztett gondolkodásodból fakad. Ha nincs tudat és megkülönböztetés, az út lényege magától működik.

問曰、吾聞聖人兵不傷、苦不枉、色不受、心不動。此何謂也。答曰、若了一切法即無我、聲與不聲、動與不動、倶合道理、無妨碍。

Kérdés:
- Úgy hallottam, a Buddhát fegyver nem sértheti, szenvedés nem nyomja el, forma nem hat rá, tudata nem mozdul. Ez mit jelent?
Válasz:
- Ha valaki belátja, hogy minden jelenség éntelen, hang és nem hang, mozgás és nem mozgás, mind összhangban van az út alapelvével, akadályok és gátak nélkül.

[Tizenharmadik fejezet]

縁門問曰、我見有學道人、不多專精持戒、護威儀不慇懃、不化衆生、騰騰任運者、何意也。答曰、欲亡一切分別心、欲滅一切諸有見。雖似騰騰任運、而内行無間。

Yuanmen kérdezte:
- Láttam az út gyakorlóit, akik nem teljesen eltökéltek, nem tartják be szigorúan az előírásokat, nem tanítják az érző lényeket, céltalanul hagyják a dolgokat történni. Ennek mi a magyarázata?
Válasz:
- Teljesen meg akarják szüntetni a megkülönböztető tudatot, ki akarják oltani a különféle nézeteket. Úgy tűnhet, csak céltalanul hagyják a dolgokat történni, de belül szüntelenül gyakorolnak.

問曰、如此行者、乃更生他小兒之見、云何言能滅見也。答曰、但滅汝見、何慮他生。譬如魚脱深淵。何慮捕者嫌爾。

Kérdés:
- Ha egy gyakorló ilyen gyerekes nézeteknek ad helyet, akkor hogyan tudja megsemmisíteni a nézeteket?
Válasz:
- Csak pusztítsd el a saját nézeteidet. Miért érdekelnének másoké? Például ha egy hal elmenekül a mélységbe, miért érdekelné az, hogy a halász haragszik rá?

問曰、若此者、即是自益損他、何名大士。答曰、汝見若不生、彼即不生。汝今玄慮他生、乃是自生、非他生也。

Kérdés:
- De ha egy ilyen [ember] csak magának használ és másnak árt, hogy hívhatnánk nagy embernek (mahāsattva)?
Válasz:
- Ha te nem hozol létre ilyen nézetet, más sem fog. Te vagy az, aki nagyon aggódik mások miatt. De ezt [a nézetet] te hozod létre, nem mások.

問曰、内通大理、外現小儀。於法何損。答曰、汝今強欲要他大老子、作小兒戲。於理何益。

Kérdés:
- Aki belülről a nagy [jármű] alapelvét tudja teljesen, de kívülről a kis [jármű] viselkedése látszik, az kárt tehet a Dharmában?
Válasz:
- Te egy öregembert (Ruli-t) akarsz arra kényszeríteni, hogy belemenjen egy gyerekes játékba. Mi haszna lenne az alapelv [tekintetében] ennek?

問曰、如是滅見大士、何人能識、何人能知也。答曰、證者乃知、行者能識。

Kérdés:
- Egy nézeteit megsemmisített nagy embert ki ismerhet fel, ki ismerheti meg?
Válasz:
- Aki bizonyságot nyert, az ismerheti meg. Aki képzett, az ismerheti fel.

問曰、如此大士、亦能化生不。答曰、何有日月不照、燈擧不明。

Kérdés:
- Az ilyen nagy ember képes másokat is tanítani?
Válasz:
- Mi az, amit a nap és a hold nem ragyog be, a felemelt lámpa nem világít meg?

問曰、作何方便。答曰、正直無方便。

Kérdés:
- Milyen ügyes eszközt használ?
Válasz:
- Helyes és egyenes, ügyes eszközök nélkül.

問曰、若無方便、云何利益。答曰、物來而名、事至而應。無心計校、有預算之縁。

Kérdés:
- Ha nincsenek ügyes eszközei, hogyan válik hasznára [másoknak]?
Válasz:
- Egy dolog megjelenik és megnevezik. Egy eset felbukkan és válaszolnak rá. Tudat nélkül nincs tervezés és előre számítás.

問曰、我聞如來七日思惟、起乎方便。云何而言無有計校之心。答曰、諸佛境界、非思量覺觀所知。

Kérdés:
- Hallottam, hogy a Tathágata hét napig elmélkedett, mielőtt használta volna az ügyes eszközöket. Hogyan mondhatod akkor azt, hogy a tudatban nincs tervezés?
Válasz:
- A buddha-tartományokat nem lehet elgondolni, értelmezni, vagy felfogni.

問曰、佛豈妄語耶。答曰、眞實非虚妄。

Kérdés:
- Hogyan hazudhatna egy buddha?
Válasz:
- Az igazat [beszéli], nem hazudik.

問曰、云何經説思惟、今言不思惟。答曰、化門方便也。

Kérdés:
- Miért mondják a szútrák, hogy tervezett, most meg azt mondod, hogy nem tervezett?
Válasz:
- Az ügyes eszközök a tanítás céljából vannak.

問曰、諸佛方便從何而生。答曰、諸佛不生、但從心生。縁化萬有、法本無名。

Kérdés:
- A buddhák és az ügyes eszközök miből születtek?
Válasz:
- A buddhák nem születettek, csakis a tudatból származnak. A tízezer létező tanításáért van, de a Dharma eredendően névtelen.

[Tizennegyedik fejezet]

縁門問曰、我不知、云何名爲佛、云何名爲道、云何名變化、云何名常住。入理答曰、覺了無物、謂之佛、通彼一切、謂之道。法界出生爲變化、究竟寂滅爲常住。

Yuanmen kérdezte:
- Nem értem. Mit neveznek Buddhának? Mit neveznek az útnak? Mit neveznek változásnak? Mit neveznek örökkévalónak?
Ruli válaszolt:
- Teljesen felébredni [további] teendő nélkül, ezt hívják Buddhának. Teljesen tudni mindent, ezt hívják az útnak. A dharmadhátuból születnek a változó [dolgok]. A végső nirvána az örökkévaló.

問曰、云何名一切法悉是佛法。答曰、非法非非法、是一切佛法也。

Kérdés:
- Miért mondják, hogy az összes dolog (dharma) a buddhadharma?
Válasz:
- Akár dolog, akár nem dolog, mind a buddhadharma.

問曰、何名爲法、何名非法、何名非法非非法也。答曰、是法名是法、非法名非法。是非非所量、故名非法非非法。

Kérdés:
- Mit neveznek dolognak? Mit neveznek nem dolognak? Mit neveznek nem dolognak és nem nem dolognak?
Válasz:
- A dolgot nevezik dolognak. A nem dolgot nevezik nem dolognak. Ami egyiket sem foglalja magában, azt nevezik nem dolognak és nem nem dolognak.

問曰、此説誰證。答曰、此説非誰、云何言證。

Kérdés:
- Ki bizonyítja ezt az állítást?
Válasz:
- Ebben az állításban nincs ki. Miért akarsz bizonyítást?

問曰、無誰何説。答曰、無誰無説、即是正説。

Kérdés:
- Ha nincs ki, ki állítja?
Válasz:
- Nincs ki, nincs állítás. Ez a helyes állítás.

問曰、何名邪説。答曰、計有説者。

Kérdés:
- Akkor mit neveznek hamis állításnak?
Válasz:
- Azt gondolni, van állítás.

問曰、是誰之計、云何無計。答曰、計者但語。語中無語、計者亦無。

Kérdés:
- Ez valaki gondolata. Mi a nem gondolat?
Válasz:
- A gondolat csak egy szó. A szóban nincs szó (lényegiség). Ezért gondolat sincs (üres).

問曰、若此説者、即一切衆生本來解脱。答曰、尚無繋縛、何有解脱人。

Kérdés:
- Ha ez a tanítás, akkor minden érző lény eredendően megszabadult.
Válasz:
- Minthogy nincsenek kötelékek, hogyan lehetnének megszabadult lények?

問曰、此法何名。答曰、尚無有法、何況有名。

Kérdés:
- Mi ennek a tanításnak (dharma) a neve?
Válasz:
- Minthogy nincs tanítás, még kevésbé van neve.

問曰、若此説者、我轉不解。答曰、實無解法、汝勿求解。

Kérdés:
- Ha ez a tanítás, akkor képtelen vagyok megérteni.
Válasz:
- Igazából nincs megértendő tanítás. Ne keresd a megértést.

問曰、云何究竟。答曰、無始終。

Kérdés:
- Akkor végül mi van?
Válasz:
- Nincs kezdet se vég.

問曰、可無因果耶。答曰、無本即無末。

Kérdés:
- Tehát nincs ok és okozat?
Válasz:
- Ha nincs kezdet, akkor nincs vég.

問曰、云何説證。答曰、眞實無證説。

Kérdés:
- Hogyan lehet ezt a tanítást bizonyítani?
Válasz:
- Az igazságot nem kell bizonyítani.

問曰、云何知見。答曰、知一切法如、見一切法等。

Kérdés:
- Hogyan lehet megismerni és meglátni?
Válasz:
- Minden dolgot olyanként ismerve. Minden dolgot egyenlőnek látva.

問曰、何心之知、何目之見。答曰、無知之知、無見之見。

Kérdés:
- Miféle tudat ismer? Miféle szem lát?
Válasz:
- Az ismeret nem ismerete. A látás nem látása.

問曰、誰説是言。答曰、如我所問。

Kérdés:
- Ezt ki állítja?
Válasz:
- Ezt kérdezem én is.

問曰、云何如我所問。答曰、汝自觀問、答亦可知。

Kérdés:
- Mit jelent az, hogy „ezt kérdezem én is”?
Válasz:
- Vizsgáld meg magad a kérdést és a választ is megtudhatod.

於是縁門再思再審、寂然無言也。入理先生乃問曰、汝何以不言。縁門答曰、我不見一法如微塵許而可對説。爾時入理先生即語縁門曰、汝今似見眞實理也。

Erre Yuanmen csendben, szótlanul elmélkedett és vizsgálódott. Majd Ruli mester megkérdezte:
- Nincs több mondanivalód?
Yuanmen válaszolt:
- Semmit sem látok, egy porszemet sem. Nincs már mit mondani.
Erre Ruli mester így szólt Yuanmen-hez:
- Úgy tűnik [megpillantottad] az igazság alapelvét.

[Tizenötödik fejezet]

縁門問曰、云何似見、非正見乎。入理答曰、汝今所見、無有一法者、如彼外道。雖學隱形、而未能滅影亡跡。

Yuanmen kérdezte:
- Miért „úgy tűnik” és nem helyesen megláttam?
Ruli válaszolt:
- Amit megláttál, az a dolgok nemléte, ami a külső út [követőiéhez] hasonló, akik a láthatatlanná válást gyakorolják, és mégsem képesek eltüntetni az árnyékukat, sem pedig megszüntetni a [láb]nyomukat.

縁門問曰、云何得形影倶滅也。入理答曰、本無心境、汝莫起生滅之見。

Yuanmen kérdezte:
- Hogyan lehet a formát és az árnyékot is eltüntetni?
Ruli válaszolt:
- Eredetileg nincs se tudat, se tárgy. Ne hozz létre nézeteket a keletkezésről és megszűnésről.

問曰、凡夫所以問、聖人所以説。答曰、有疑故問、爲決疑故説也。

Kérdés:
- A hétköznapi ember kérdez, a Buddha válaszol, [így van]?
Válasz:
- A kétely miatt van kérdés, a kétely elrendezése miatt van a tanítás.

問曰、吾聞聖人無問而自説。何決也。是有法可説耶、爲是玄見他疑耶。答曰、皆是對病施藥也。如天雷聲動、必有所應。

Kérdés:
- Hallottam, a Buddha kérdés nélkül, magától is tanít. Mit kell elrendeznie? Van olyan tanítás, amit el kell mondania? Vagy rejtetten (különleges képességgel) látja mások kételyeit?
Válasz:
- Mindez a betegség kezeléséért kiosztott gyógyszer. Mikor az égben mennydörgés morajlik, akkor kell legyen válasz (visszhang) is.

問曰、大聖如來、既無有心生。縁何現世。答曰、夫太平之世、瑞草縁生。

Kérdés:
- Ha a Nagy Bölcs (mahāmuni) Tathágatának nincs szándéka, mitől jelent meg a világban?
Válasz:
- Egy békés világban a jó fű magától nő.

問曰、如來既非命盡、云何現滅。答曰、飢荒之世、五穀縁滅也。

Kérdés:
- Minthogy a Tathágata életének nincs meghatározott vége, miért jelenítette meg a kialvását?
Válasz:
- Éhínség és szárazság idején az ötféle termény (minden élelem; árpa, búza, rizs, lencse, len) eltűnik.

問曰、吾聞聖人哀從定起、悲化群生。無礙大通、豈同瑞草也。答曰、定謂法身、報身四大宍身也。分別前境應起謂化身。法無因繋、化無縁留、出没虚通、故曰無礙也。

Kérdés:
- Hallottam, a Buddha együttérzése miatt jött ki elmélyedéséből és könyörületből tanította a lényeket. Ez az akadálytalan nagy működés hogy lehet azonos a jó fűvel?
Válasz:
- Az elmélyedést dharmatestnek nevezik. A jutalomtest (saṃbhogakāya) a négy nagy elem [alkotta] hústest. És ami a különböző jelenségekre [válaszként] megjelenik, az az átváltozástest (nirmānakāya). A dharma[testet] nem köti semmi sem. A átváltozás[test] nem alárendeltje a kapcsolódó okoknak (karmikus feltételek), megjelenik és eltűnik szabadon, ezért mondják akadálytalannak.

問曰、云何言悲。答曰、但以化身無慮、體合眞空、仁物無心、彼強謂之悲。

Kérdés:
- Mit neveznek együttérzésnek?
Válasz:
- Az átváltozástest válaszol [minden helyzetre] anélkül, hogy aggódna az igaz ürességgel való összhang miatt. Kedvessége mindenki iránt szándék nélküli. Ha meg kell nevezni, akkor ez az együttérzés.

問曰、衆生何時修道得似如來。答曰、若不了者、於恒沙劫修道、轉轉不及。初若了者、衆生當身、即是如來。何論得似不似。

Kérdés:
- Az úton gyakorló érző lények mikor érik el azt, hogy olyanok legyenek, mint a Tathágata?
Válasz:
- Ha nem fejezték be, akkor annyi világkorszakon keresztül gyakorolhatnak az úton, mint ahány homokszem van a Gangeszben, még mindig nagyon messze vannak attól, hogy elérjék. De ha már befejezte, akkor az az érző lény maga a Tathágata. Miért aggódnál, hogy olyanok-e, vagy sem?

問曰、若如説者、如來即是易得。云何言三大劫修。答曰、甚難也。

Kérdés:
- Ha ez a tanítás, akkor a Tathágataság könnyen elérhető. Miért mondják akkor azt, hogy három nagy világkorszakon keresztüli gyakorlás kell hozzá?
Válasz:
- Valóban nagyon nehéz [elérni].

問曰、若不轉即身是、云何名難。答曰、起心易、滅心難。是身易、非身難。有作易、無作難。故知玄功難會、妙理難合。不動即眞、三聖希及。

Kérdés:
- Ha ez a test (átváltozás nélkül) már az (Tathágata), miért nevezed nehéznek?
Válasz:
- Felkelteni a tudatot könnyű. Megszüntetni a tudatot nehéz. Megerősíteni (igenelni) a testet (önmagad) könnyű. Elutasítani (tagadni) a testet nehéz. Cselekedni könnyű. Nem cselekedni nehéz. Ezért tudd, a mély megvalósítást nehéz elérni és nehéz összhangba kerülni a rejtett alapelvvel. A nem mozgó maga a valódi. Még a három bölcs sem igazán ér fel hozzá.

於是縁門長歎、聲滿十方。忽然無音、豁然大悟。玄光淨智、返照無疑。始知學道奇難、徒興夢慮。而即高聲歎曰、善哉善哉、如先生無説而説、我實無聞而聞。聞説一合、即寂寞無説。不知先生向來問答、名誰何法。

Erre Yuanmen mélyet sóhajtott. A hang betöltötte a tíz irányt. Hirtelen a hang nem volt és világosan megértette a nagy felébredést. A tiszta bölcsesség rejtett fénye magától ragyogott kételyek nélkül. Csak most tudta meg, milyen nehéz az utat tanulmányozni, tanítványi munkálkodása álombeli küszködés volt. Ekkor emelkedett hangon kijelentette:
- Csodálatos! Csodálatos! Ahogy a mester tanítás nélkül tanított, én valóban hallás nélkül hallottam. Mikor hallgatás és tanítás egyesül, akkor [minden] csendes és kimondhatatlan. Megkérdezhetem a tisztelendő mestert, mi legyen a neve ennek a tanításnak?

於是入理先生、身安不動。目撃無言、顧視四方。呵呵喞喞而謂縁門曰、夫至理幽微、無有文字。汝向來所問、皆是量起心生。夢謂多端、覺已無物。汝欲流通於世、寄問假名、請若収蹤。故名絶觀論也。

Ruli mester csak [ült] nyugodtan és mozdulatlanul. Sugárzó szemével, miközben egy szót sem szólt, a négy irányba tekintett. Ekkor kuncogott és így szólt Yuanmen-hez:
- A végső alapelv homályos és rejtett, nincsenek rá szavak. Az eddigi kérdéseid a megkülönböztető gondolkodásod miatt születtek a tudatodban. Az álomban sok dolog van, ébredéskor nem marad belőlük semmi. Tehát szeretnéd továbbadni e kérdéseket és válaszokat a világ sokaságának, s ezért kérsz, hogy adjak neki egy címet. Legyen a neve „Jegyzetek a szemlélet elvágásáról”.

縁門論一卷。

Yuanmen jegyzetek, egy kötetben.



Fordítás: Hadházi Zsolt

Források:
Electronic Text of the Jueguanlun, International Research Institute for Zen Buddhism, http://iriz.hanazono.ac.jp/archive/zekkan.zip

A Treatise on The Ceasing of Notions – An Early Zen Text from Tun-Huang with a Commentary by Soko Morinaga Roshi; tr. into German by Ursula Jarand, into English by Myokyo-ni and Michelle Bromley, The Zen Centre, 1988.

中华佛教网
http://cnfj.org/thread-61-1-4.html