入理縁門一卷。

Ruli és Yuanmen, egy kötetben.

麁是問頭、縁門起決。注是答語、入理除疑。是名絶觀論。

Először Yuanmen kérdez, Ruli pedig a kétségeket eloszlatva válaszol. E [szövegnek] a címe: Jegyzetek a szemlélet elvágásáról.

夫大道冲虚、幽微寂寞、不可以心會、不可以言詮。今且立二人、共談眞實。師主名入理、弟子號縁門。

A nagy út határtalan, homályos, rejtett és csendes, felfoghatatlan, kifejezhetetlen. Most ketten fognak beszélgetni az igazságról: a tanító neve Ruli (Alapelvbe Lépett), a tanítványé pedig Yuanmen (Kapuhoz Viszonyuló).

[Első fejezet]

於是入理先生、寂無言説。縁門忽起、問入理先生曰、云何名心、云何安心。答曰、汝不須立心、亦不須強安。可謂安矣。

Ruli mester némán ült egy szó nélkül. Yuanmen hirtelen felállt és megkérdezte Ruli mestert:
- Mit neveznek tudatnak? Mi a békés tudat?
Ezt válaszolta:
- Ne feltételezz egy tudatot, akkor nincs mit megbékíteni. Ezt nevezik a békés tudatnak.

問曰、若無有心、云何學道。答曰、道非心念、何在於心也。

Kérdés:
- Ha nincsen tudat, akkor mi az út tanulmányozása?
Válasz:
- Az út nem tudati gondolat, akkor miért függne [az út] a tudattól?

問曰、若非心念、當何以念。答曰、有念即有心、有心即乖道。無念即無心、無心即眞道。

Kérdés:
- Ha nem tudati gondolat, hogyan gondoljuk el?
Válasz:
- Ha van gondolat, akkor van tudat. Ha van tudat, akkor az az úttal ellenkező. Ha nincs gondolat, akkor nincs tudat. Ha nincs tudat, akkor az a valódi út.

問曰、一切衆生實有心不。答曰、若衆生實有心、即顛倒。只爲於無心中而立心、乃生妄想。

Kérdés:
- Minden érző lény valóban rendelkezik ezzel a tudattal, vagy nem?
Válasz:
- Hogy az érző lények rendelkeznek ezzel a tudattal, az egy téves nézet. Tudatot feltételezni a nincs-tudatban, ez csak hamis képzeteket szül.

問曰、無心有何物。答曰、無心即無物、無物即天眞、天眞即大道。

Kérdés:
- A nincs-tudat miféle dolog?
Válasz:
- A nincs-tudat nincs-dolog; a nincs-dolog az, ahogy eredendően van (bhūtatathatā); ahogy eredendően van, az a nagy út.

問曰、衆生妄想、云何得滅。答曰、若見妄想、及見滅者、不離妄想。

Kérdés:
- Az érző lények hamis képzeteit hogyan lehet megszüntetni?
Válasz:
- Ha valaki hamis képzeteket lát megjelenni és megszűnni, az nem hagyta el a hamis képzeteket.

問曰、不遣滅者、得合道理否。答曰、若言合與不合、亦不離妄想。

Kérdés:
- Aki nem szünteti meg [a hamis képzeteket], az egyesülhet az úttal?
Válasz:
- Akár azt mondjuk egyesül, akár azt, hogy nem egyesül, akkor sem hagyja el a hamis képzeteket.

問曰、若爲時是。答曰、不爲時是。

Kérdés:
- Akkor mit tegyünk?
Válasz:
- Akkor ne tegyünk semmit.

[Második fejezet]

縁門問曰、夫言聖人者、當斷何法、當得何法、而云聖也。入理曰、一法不斷、一法不得、即爲聖也。

Yuanmen kérdezte:
- A Buddha (megvilágosodott személy) mit semmisít meg és mit ér el, hogy Buddhának neveztessék?
Ruli így szólt:
- Nem semmisít meg semmit, nem ér el semmit, ez a Buddha.

問曰、若不斷不得、與凡何異。答曰、不同。何以故、一切凡夫妄有所斷、妄有所得。

Kérdés:
- Ha nem semmisít meg és nem ér el [semmit], a hétköznapi [ember] (megvilágosulatlan személy) miben különbözik?
Válasz:
- Nem azonosak, mert minden hétköznapi ember (pṛthagjana) tévesen [azt hiszi,] van mit megsemmisíteni és van mit elérni.

問曰、今言凡有所得、聖無所得。然得與不得、有何異。答曰、凡有所得、即有虚妄。聖無所得、即無虚妄。有虚妄故、即論同與不同。無虚妄故、即無異無不異。

Kérdés:
- Most azt mondod, a hétköznapi [embernek] van mit elérni, a Buddhának nincs mit elérni. Mi a különbség az elérés és a nem elérés között?
Válasz:
- Mert a hétköznapi [ember] el akar érni valamit, ezért megjelenik a megtévesztettség. A Buddha nem akar elérni semmit, ezért nincs megtévesztettség. A megtévesztettség miatt megjelenik az azonos és nem azonos elkülönítése. Megtévesztettség nélkül nincs különböző és nem különböző.

問曰、若無異者、聖名何立。答曰、凡夫之與聖人、二倶是名。名中無二、即無差別。如説龜毛兎角。

Kérdés:
- Ha nincs különbség, akkor minek a Buddha név?
Válasz:
- A „hétköznapi ember” és a „Buddha” egyformán nevek. Névként nem kettő [eltérő dolog], nem különböző. Olyan, mint teknőshajról és nyúlszarvról beszélni.

問曰、若聖人同龜毛兎角者、應是畢竟無。令人學何物。答曰、我説龜毛無、不説龜亦無。汝何以設此難也。

Kérdés:
- Ha a Buddha olyan, mint a teknőshaj és nyúlszarv, akkor végső soron nem is létezik. Mit akarsz tanítani [ezzel]?
Válasz:
- Azt mondom, hogy nincs teknőshaj, nem azt, hogy teknős sincs. Miért szidalmazol engem?

問曰、無毛喩何物、龜喩何物。答曰、龜喩於道、毛喩於我。故聖人無我而有道。但彼凡夫而有我有名者、如横執有龜毛兎角也。

Kérdés:
- Mit jelent a hasonlat, hogy nincs haj, s mit a teknős?
Válasz:
- A teknős az út, a haj az én hasonlata. A Buddha én nélküli, s az út szintúgy. Azonban a hétköznapi emberek az ént és a nevet létezőnek [tartják], ami hasonló a teknőshaj és a nyúlszarv létezéséhez.

問曰、若如此者、道應是有、我應是無。若是有無、豈非有無之見。答曰、道非是有、我非是無。何以故、,龜非先無今有、故不言有。毛非先有今無、故不言無。道之與我、譬類可知。

Kérdés:
- Ha ez így van, akkor az út létezik, az én nem létezik, így van lét és nemlét. Ez hogy nem a lét és nemlét nézete?
Válasz:
- Az út nem létező. Az én nem nem létező. A teknős nem régebben nem létezett, most pedig létezik, ezért nem mondják létezőnek. A haj nem régebben létezett, most pedig nem létezik, ezért nem mondják nem létezőnek. Az út és az én ezzel a hasonlattal megérthető.

問曰、夫求道者、爲一人得耶、爲衆人得耶。爲各各得耶、爲惣共有之。爲本來有之、爲復修成得之。答曰、皆不如汝所説。何以故、若一人得者、道即不遍。若衆人得者、道即有窮。若各各得者、道即有數。若惣共得者、方便即空。若本來有者、萬行虚設。若修成得者、造作非眞。

Kérdés:
- Az út keresője [esetében], egy ember éri el, vagy sokan? Mindenki maga éri el, vagy együttesen? Eredendően megvan, vagy a gyakorlás végeztével érhető el?
Válasz:
- Egyáltalán nem úgy van, ahogy mondod. Miért? Ha csak egy ember érné el, az út nem volna egyetemes. Ha sokan érnék el, az út elszegényedne. Ha mindenki maga érné el, az út megszámlálható volna. Ha együttesen érnék el, az ügyes eszközök hasztalanok volnának. Ha eredendően meglenne, a tízezer gyakorlat értelmetlen volna. Ha a gyakorlás végeztével lenne elérhető, akkor képzett [dolog] lenne és nem igazi.

問曰、究竟云何。答曰、離一切根量、分別貪欲。

Kérdés:
- Akkor végül is micsoda [az út]?
Válasz:
- Hagyj el minden mértéket, megkülönböztetést és sóvárgást.

[Harmadik fejezet]

縁門問曰、凡夫有身、亦見聞覺知、聖人有身、亦見聞覺知。中有何異。答曰、凡夫眼見耳聞、身覺意知。聖人即不爾。見非眼見、乃至知非意知。何以故、過根量故也。

Yuanmen kérdezte:
- A hétköznapi embernek van teste, és lát, hall, érez és tud. A Buddhának van teste, és lát, hall, érez és tud. Miben különbözőek akkor?
Válasz:
- A hétköznapi ember a szemmel lát, füllel hall, testtel érez, elmével tud. A bölccsel nem így van. Lát, de nem a szemmel lát. Tud, de nem az elmével tud. Miért? Mert meghalad minden korlátot.

問曰、何故經中復説聖人無見聞覺知者、何。答曰、聖人無凡夫見聞覺知、非無聖境界。非有無所攝、離分別故也。

Kérdés:
- Miért áll az akkor egy szútrában, hogy a Buddha nem lát, nem hall, nem érez és nem tud?
Válasz:
- A Buddha látása, hallása, érzése és tudása nem a hétköznapi emberé. Nem [arról van szó, hogy] a Buddhának nem létezik az észlelt világ, [csupán] nem a létezés és nemlétezés alapján van, mert felhagyott a megkülönböztetéssel.

問曰、凡夫實有凡境界耶。答曰、實無妄有、本來寂滅。但被虚妄計著、即生顛倒也。

Kérdés:
- A köznapi ember észlelt világának van valódi létezése?
Válasz:
- Nem valódiként, de tévképzetként létezik. Eredendően [minden] csendes és nyugodt. De a téves elgondolás és ragaszkodás által megszületik a téves látásmód.

問曰、我不解、若爲聖見非眼見、聖知非意知。答曰、法體難見、譬況可知。如彼玄光鑒物、如照所照、非有能照之眼。又如陰陽候物、似知所知、非有能知之意也。

Kérdés:
- Nem értem a Buddha miért lát, de nem a szemmel lát; tud, de nem az elmével tud?
Válasz:
- Nehéz látni a dolgok (dharma) öntermészetét (svabhāva). Egy hasonlat segíthet. Mikor a rejtett fény (Buddha bölcsessége) tükrözi a dolgokat, olyan, mintha lenne látó és látott. De a szem nem láthatja önmagát. Vagy mint a yin (sötét) és yang (világos) működése a dolgokban, olyan, mintha lenne tudó és tudott. De az elme nem ismerheti önmagát.

[Negyedik fejezet]

縁門起問曰、道究竟屬誰。答曰、究竟無所屬、如空無所依。道若有繋屬、即有遮有開、有主有寄也。

Yuanmen felállt és megkérdezte:
- Az út végső soron mitől függ?
Válasz:
- Végső soron nincs függésben, miként az üresség sem függ semmitől. Ha az út függne valamitől, akkor létezne vég és kezdet, létezne úr és szolga.

問曰、云何爲道本、云何爲法用。答曰、虚空爲道本、參羅爲法用也。

Kérdés:
- Mi az út eredete, és mi a dharma működése?
Válasz:
- Az út eredete az üresség, minden dolog a dharma működése.

問曰、於中誰爲造作。答曰、於中實無作者、法界性自然。

Kérdés:
- És ki működteti?
Válasz:
- Nincs működtetője, a valóság természete (dharmadhātu) önműködő.

問曰、可不是衆生業力所爲耶。答曰、夫受業者、而爲業繋所纒、自因無由。何暇繋海積山、安天置地。

Kérdés:
- Nem alávetett az érző lények karmikus erejének?
Válasz:
- A karmától indíttatott alávetettje a karmának, s nem tud magától cselekedni. Hogyan lenne arra ideje (szabadsága), hogy kiássa a tengereket, feltornyozza a hegyeket, elnyugtassa az eget és kiterítse a földet?

問曰、蓋聞菩薩有意生身。豈不由神通之力耶。答曰、凡夫有漏之業、聖人無漏之業。彼雖勝劣有殊、由未是自然之道。故云、種種意生身、我説爲心量。

Kérdés:
- Úgy hallottam, egy bódhiszattvának elme-alkotta teste (manomayakāya) van. Akkor nem a természetfeletti erejét (ṛddhi) használja?
Válasz:
- A hétköznapi embernek karmikus szennyeződése (āsrava) van, a Buddhának nincs. Bár különbség van felsőbbség és alsóbbrendűség tekintetében, egyik sem az önműködő út. Ahogyan mondja [egy szútra] (Lankávatára szútra, T16n0670_p0500b17; Szuzuki: 3.LXIV.31): „A különböző elme-alkotta testeket a megkülönböztető tudat termékeinek mondom.”

問曰、既言空爲道本、空是佛不。答曰、如是。

Kérdés:
- Korábban azt mondtad, az üresség az út eredete. Az üresség azonos a buddhával, vagy nem?
Válasz:
- Azonos.

問曰、若空是者、聖人何遣衆生念空、而令念佛也。答曰、爲愚癡衆生、教令念佛。若有道心之士、即令觀身實相、觀佛亦然。夫言實相者、即是空無相也。

Kérdés:
- Ha az üresség valóban ő, akkor miért nem tanítja az érző lényeknek az üresség-emlékezést a buddha-emlékezés (buddha-anusmṛti) helyett?
Válasz:
- Az ostoba lényeknek a buddha-emlékezést tanítja. Azon kiválóaknak, akik rendelkeznek az út-tudattal (bodhicitta), a dolgok valódi jellegének szemlélését tanítja, ami a Buddha szemlélése. Mert amit igaz jellegnek neveznek az az üresség, a nem-jelleg.

[Ötödik fejezet]

縁門起問曰、蓋聞外道亦得五通、菩薩亦得。共彼有何異也。入理答曰、不同。何以故、外道謂有能得者、菩薩即不爾。了達無我故也。

Yuanmen felállt és megkérdezte:
- Hallottam, hogy a külső út [követői] (nem-buddhisták) is elérik az öt természetfeletti [erőt], ahogyan a bódhiszattvák is. Mi köztük a különbség?
Ruli válaszolt:
- Nem azonosak. Miért? A külső út [követői] azt mondják, van, aki eléri. A bódhiszattvák nem [mondják] ezt, mert felismerték az éntelenséget.

問曰、自有始、凡初學入理未圓、微證眞如、薄知妙理。與彼外道五通、何者勝。答曰、先取入理微證、何用彼達事五通乎也。

Kérdés:
- Régóta az alapelvbe lépés megértése a kezdőknél hiányos. Alig látják az olyanságot, tudásuk csekély a csodás alapelvről. Mitől jobbak a külső út [követőinél], akik az öt természetfeletti [erővel] rendelkeznek?
Válasz:
- Először szerezd meg az alapelvbe lépést, még ha alig látod is. Minek ügyet csinálni az öt természetfeletti [erőből]?

問曰、若得五通者、交爲世所尊、交爲世所重。前知未然、却知過事。自防愆犯、豈不勝哉。答曰、不然。何以故、一切世人、心多著相、貪縁事業、假僞亂眞。彼雖有勝意之通、善星之弁、若不知實相之理、皆不免没於裂地之患。

Kérdés:
- Aki elérte az öt természetfeletti [erőt], azt mások tisztelik és nagyra becsülik, mert előre tudja a jövőt, ismeri a múltat, meg tudja védeni magát a hibák elkövetésétől. Az ilyen nem felsőbbrendű?
Válasz:
- Nem. Miért? Minden világi ragaszkodik a jellegekhez (lakṣaṇa; külső megnyilvánulás), kapzsi módon dolgozik és összekeveri az igazat a hamissal. Még ha Shengyi természetfeletti [erejét], vagy Shanxing ékesszólását is birtokolnák, amennyiben nem ismerik az alapelv valódi jellegét, ők sem kerülik el, hogy megnyíljon alattuk a föld és a pokolba zuhanjanak (mint Shengyi és Shanxing).

[Hatodik fejezet]

縁門問曰、道者爲獨在於形靈之中耶、亦在於草木之中耶。入理曰、道無所不遍也。

Yuanmen kérdezte:
- Az út csak az érző lényekben van, vagy a füvekben és a fákban is?
Ruli így szólt:
- Az útnak nincs olyan hely, ahol ne lenne.

問曰、道若遍者、何故煞人有罪、煞草木無罪。答曰、夫言罪不罪、皆是就情約事、非正道也。但爲世人不達道理、妄立我身、煞即有心、心結於業、即云罪也。草木無情、本來合道、理無我故、煞者不計、即不論罪與非罪。夫無我合道者、視形如草木、被斫如樹林。故文殊執劔於瞿曇、鴦掘持刀於釋氏。此皆合道、同證不生、了知幻化虚無。故即不論罪與非罪。

Kérdés:
- Ha az út mindenütt jelen van, akkor miért bűn az emberek ölése, míg a füvek és fák kivágása nem bűn?
Válasz:
- Bűnről és nem bűnről beszélni érzelmi véleményen alapul, nem a helyes úton. A világi emberek nem ismerik az alapelvet, ostoba módon ént feltételeznek és a gyilkolás szándékos lesz, a tudatot pedig megköti a karma, ezért beszélnek bűnről. A füveknek és fáknak nincsenek érzéseik, eredendően összhangban vannak az úttal Minthogy az alapelv éntelen, az ölésben nincs szándék. Ezért bűnről és nem bűnről nincs mit vitatkozni. Aki éntelen, az összhangban van az úttal, testét úgy látja, mint a füveket és a fákat. Ha megvágják is, olyan, mint egy fa az erdőben. Mikor Mañju¶rī kardot emelt Gautamára, vagy mikor Angulimāla tőrt fogott Sákjamunira, ez mind összhangban volt az úttal. Egyformán látták a nem-születettet, tökéletesen ismerték a káprázatot és az ürességet. Ezért bűnről és nem bűnről nincs mit vitatkozni.

問曰、若草木久來合道、經中何故不記草木成佛、偏記人也。答曰、非獨記人、亦記草木。經云、於一微塵中、具含一切法。又云、一切法亦如也、一切衆生亦如也。如無二無差別。

Kérdés:
- Ha a füvek és a fák kezdettől összhangban vannak az úttal, akkor miért van az, hogy a szútrák nem említik őket, mint akik elérték a buddhaságot, hanem csak az embereket?
Válasz:
- Nem csak az embereket, hanem a füveket és fákat is említik. Egy szútra mondja: „Egyetlen porszemben benne van minden dharma”. És másutt: „Minden dharma olyan, és minden érző lény olyan. Nincs kettő és nincs különböző olyan.”

[Hetedik fejezet]

縁門問曰、如是畢竟空理、當於何證。入理曰、當於一切色中求、當於自語中證。

Yuanmen kérdezte:
- A végső üresség alapelvéről hogyan lehet megbizonyosodni?
Ruli így szólt:
- Keresd minden formában, bizonyosodj meg a saját szavaidban.

問曰、云何當於一切色中求、當於自語中證。云何色中求、云何語中證。答曰、空色一合、語證不二也。

Kérdés:
- Hogyan keressem minden formában? Hogyan bizonyosodjak meg róla a saját szavaimban? Hogyan keressem a formában? Hogyan bizonyosodjak meg a szavakban?
Válasz:
- Üresség és forma egységben van, szavak és bizonyosság nem kettő.

問曰、若一切法空、何爲聖通凡壅。答曰、妄動故壅、眞靜故通。

Kérdés:
- Ha minden dharma üres, miért a Buddha tudja [csak], a hétköznapi [embernek] meg homályos?
Válasz:
- A megtévesztettség[ből fakadó] tettek (karma) miatt homályos. A valódi csendje miatt rálát.

問曰、既實空者、何爲受薫。若既受薫、豈成空也。答曰、夫言妄者、不覺忽而起、不覺忽而動。其實空體中、無有一法而受薫。

Kérdés:
- Ha valóban üres valami, hogyan lesz illatos? Ha már illatos, hogyan lesz üres?
Válasz:
- Hamisról beszélve nyomban felkél a megvilágosulatlanság és annak munkálkodása. A valódi ürességben nincs semmi, ami illatos lesz.

問曰、若實空者、一切衆生、即不修道。何以故、自然性是故。答曰、一切衆生、若解空理、實亦不假修道、只爲於空不空、生於有惑。

Kérdés:
- Ha valóban üres minden érző lény, akkor nem [kell] gyakorolni az úton. Azért, mert természetük magától ilyen?
Válasz:
- Ha minden érző lény megérti az üresség alapelvét, valóban nincs szükség gyakorolni az úton. A létezéssel kapcsolatos megtévesztettség csak azért jön létre, mert az ürességet nem üresnek [ismerik].

問曰、若如此者、應離惑有道。云何言一切非道。答曰、不然。非惑即是道、非離惑是道。何以故、如人醉時非醒、醒時非醉。然不離醉有醒、亦非醉即是醒也。

Kérdés:
- Ebben az esetben elhagyni a megtévesztettséget az út. Azt mondod, mindenki félrement?
Válasz:
- Egyáltalán nem. A megtévesztettség nem az út, s a megtévesztettség elhagyása sem az út. Miért? Például aki részeg, az nem józan, és ha józan, akkor nem részeg. Bár nincs külön a részegség a józanságtól, mégis, részegnek lenni nem józanság.

問曰、若人醒時、致醉何在。答曰、如手翻覆。若手翻時、不應更問手何在。

Kérdés:
- Amikor valaki józan, hová lett a részegség?
Válasz:
- Például ha valaki megfordítja a tenyerét, mikor a kezét megfordította, nem kell megkérdezni, hogy hol van a kéz.

[Nyolcadik fejezet]

縁門問曰、若人不達此理、得説法化衆生不。入理曰、不得。何以故、自眼未明、焉治他目。

Yuanmen kérdezte:
- Ha valaki még nem értette meg az alapelvet, taníthatja a Dharmát és oktathatja az érző lényeket, vagy nem?
Ruli így szólt:
- Lehetetlen. Miért? Amíg a saját szeme nem tiszta, hogyan tehetne másokat látóvá?

問曰、隨其智力、方便化之。豈不得耶。答曰、若達道理者、可名智力。若不達道理、名爲無明力。何以故、助己煩惱作氣力故也。

Kérdés:
- Bölcsességének erejét nem használhatná ügyes eszközként tanításra?
Válasz:
- Ha megértette az alapelvet, akkor nevezhetjük a bölcsesség erejének. Ha nem értette meg az alapelvet, akkor a tudatlanság erejének nevezzük. Miért? Mert saját szennyeződéseit (kle¶a) növeli és erősíti vele.

問曰、雖然不能如理化人、且教衆生行十善五戒、安處人天。豈不益哉。答曰、至理無益、更招二損。何以故、自陷陷他故。自陷者、所謂自妨於道。陷他者、所謂不免輪迴六趣也。

Kérdés:
- Bár nem képes az igazságra tanítani az embereket, de addig is a tíz erényes tett és az öt fogadalom gyakorlását megtaníthatja az érző lényeknek, hogy az emberi és mennyei [birodalmakban] maradjanak. Ez talán nem hasznos?
Válasz:
- A végső alapelv [szempontjából] haszontalan, és további két hibát idéz elő. Miért? Mert becsapja magát és másokat is. Becsapni önmagát annyi, mint akadályozni az út [elérését]. Becsapni másokat annyi, mint nem elkerülni a létforgatag hat birodalmát.

問曰、聖人豈不説五乘有差別耶。答曰、聖人無心説差別法、但彼衆生自心悕望現。故經云、若彼心滅盡、無乘及乘者、無有乘建立、我説爲一乘也。

Kérdés:
- A Buddha tán nem fejtette ki az öt jármű különböző [tanításait]?
Válasz:
- A Buddhának eszébe sem volt különböző tanításokat mondani. Ez csak az érző lények saját tudatának reménykedéséből fakad. Egy szútra mondja (Lankávatára szútra, T16n0670_p0497 b26-27; Szuzuki: 2.LVI.204-205): „Mikor a tudat megszűnt és kialudt, nincs jármű sem annak utasa. Nincs felállítható jármű, ezért beszélek egy járműről.”

[Kilencedik fejezet]

縁門問曰、何爲眞學道人、不爲他所知、不爲他所識。何爲也。答曰、奇珍非爲貧窮之所識、眞人非爲群邪僞人之所知。

Yuanmen kérdezte:
- Az út igaz embere miért marad ismeretlen és miért nem ismerik fel?
Válasz:
- A ritka kincset nem ismeri fel a nincstelen. Az igaz embert nem ismeri a közönséges ember.

問曰、世有僞人、不閑正理。外現威儀、專精事業、多爲男女親近者、何也。答曰、如婬女招群男、臭宍來衆蠅。此爲名相之所致也。

Kérdés:
- A világban vannak csalók, akik nem törődnek az igaz alapelvvel. Kívülről méltóságteljesek, különféle ügyekkel teljesen elfoglalják magukat. Az ilyeneknek sok férfi és nő keresi a társaságát. Miért?
Válasz:
- Ahogy a ledér nő sok férfit vonz, a rohadó hús pedig sok legyet, ezekhez hasonló a hírnév vonzereje is.

FOLYTATÁS: X-XV. FEJEZET