Út és négy gyakorlat

Bódhidharma  2009.09.22. 20:19

A négy gyakorlatot nevezik a gyakorlással rálépésnek. Ezek magukban foglalják az összes gyakorlatot. Mi ez a négy? Az első: a nehézségek elviselésének gyakorlata. A második: a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata. A harmadik: a semmit sem keresés gyakorlata. A negyedik: a Dharma gyakorlásának gyakorlata.

云何報冤行。謂修道行人，若受苦時，當自念言。我往昔無數劫中，棄本從末，流浪諸有，多起冤憎，違害無限。

Mit neveznek a nehézségek elviselésének gyakorlatának? Ha az út gyakorlója nehézségekkel találkozik, így gondolkozzon: "Eddig számtalan korszakon keresztül elhagytam a lényegit a jelentéktelen kedvéért. Megannyi létezésen keresztül sok ellenségeskedést és gyülölködést keltettem, káromoltam és bántottam másokat vég nélkül.

今雖無犯，是我宿殃，惡業果熟，非天非人所能見與，甘心甘受，都無冤訴。

Bár most nem követtem el semmit, szerencsétlenségem gonosz tetteim gyümölcse. Sem isten sem ember ezt nem láthatja (előre) vagy teheti (velem). Nyitott szívvel fogadom panasz nélkül.

經云：逢苦不憂。何以故。識達故。此心生時，與理相應，體冤進道。故說言報冤行。

Egy szútra mondja: "Nehézséggel találkozva ne légy bánatos." Hogyan? Megértéssel. Ekkor ezzel a tudattal egységben vagy az alapelvvel. Nehézségek megtapasztalásával haladsz az úton. Ezért nevezik ezt a nehézségek elviselésének gyakorlatának.

二隨緣行者。眾生無我，並緣業所轉，苦樂齊受，皆從緣生。若得勝報榮譽等事，是我過去宿因所感，今方得之。緣盡還無，何喜之有。

Második a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlata. A lényeknek nincs énjük, a karma vezérli őket. Fájdalom és boldogság egyenlően jut, mind a karma szülötte. Minden jutalom, áldás, vagy dicsőség múltbeli tettek következménye. A körülmények változásával az is megszűnik. Akkor minek is örüljünk?

得失從緣，心無增減，喜風不動，冥順於道。是故說言隨緣行。

Nyereség és veszteség a körülményeken múlik. A tudat nem növekszik, vagy csökken. Az örömök szele nem mozgatja, így összhangban van az úttal. Ezért nevezik ezt a körülményekhez alkalmazkodás gyakorlatának.

三無所求行者。世人長迷，處處貪著，名之為求。智者悟真，理將俗反，安心無為。形隨運轉，萬有斯空，無所願樂。

 

Harmadik a semmit sem keresésés gyakorlata. A világ emberei megtévesztettek. Mindig vágyakoznak valamire. Ez a keresés. A bölcs felébredt az igazra. Az alapelvet választják szokás helyett. Békés tudatuk nem cselekvő, testükkel követik a változásokat. Minden üres. Nincs mire vágyni.

功德黑暗，常相隨逐，三界久居，猶如火宅，有身皆苦，誰得而安。了達此處，故捨諸有，止想無求。經曰：有求皆苦，無求即樂。判知無求，真為道行。故言無所求行。

Érdem és gonoszság egymást követik. A három világban olyan, mint égő házban lenni. Testtel rendelkezni szenvedés. Hogyan nyerhető békesség (így)? Akik megértik ezt, elhagyják a létezést, megállítják a képzelgést, nem keresnek. Egy szútra mondja: "Keresni szenvedés. Nem keresni boldogság." Ebből tudható, hogy nem keresni az igazán az út gyakorlása. Ezért nevezik ezt a semmit sem keresés gyakorlatának.

四稱法行者。性淨之理，目之為法。此理眾相斯空，無染無著，無此無彼。經曰：法無眾生，離眾生垢故；法無有我，離我垢故。

Negyedik a Dharma gyakorlásának gyakorlata. Az természet tisztaságának alapelve a Dharma. Eme alapelv következtében minden üres. Nincs szennyeződés, nincs ragaszkodás, nincs ez, nincs az. Egy szútra mondja: "A Dharmában nincsenek lények, mert mentes a lények szennyétől. A Dharmában nincs én, mert mentes az én szennyétől."

智者若能信解此理，應當稱法而行。法體無慳，身命財行檀捨施，心無吝惜。脫解三空，不倚不著，但為去垢，稱化眾生而不取相。

A bölcs aki elhiszi és megérti ezt az alapelvet, az szükségszerűen a Dharmával összhangban gyakorol. A Dharmában nincs fösvénység, ezért testüket, életüket és vagyonukat eladományozzák (anélkül, hogy) tudatukban fösvénység vagy szánakozás lenne. Megérti a hármas ürességet, támaszkodás és ragaszkodás nélkül. Csak a szennytől való megszabadulás érdekében téríti meg a lényeket a formához kötődés nélkül.

此為自行，復能利他，亦能莊嚴菩提之道。檀施既爾，餘五亦然。為除妄想，修行六度，而無所行。是為稱法行。
 

Ez segít önmagának, másoknak, és dicsőíti a bódhi útját. Miképp az adakozással, ugyanúgy (tegyen) a többi öttel is. Hogy eltávolítsa a hamis képzeteket a hat páramitát gyakorolja, de nem gyakorol semmit sem.  Ezt nevezik a Dharma gyakorlásának.