11. A négyféle gyakorlat

Nos, szerzetesek, mi a négyféle gyakorlat?

1. Van olyan gyakorlat, szerzetesek, ami fájdalmas és lassú megértésű,
2. gyakorlat, ami fájdalmas és gyors megértésű,
3. gyakorlat, ami kellemes és lassú megrétésű,
4. gyakorlat, ami kellemes és gyors megértésű.

1. Fájdalmas és lassú megértésű

Nos, mi az a gyakorlat, ami fájdalmas és lassú megértésű? Van, akiben természeténél fogva sok a szenvedély, sok az utálat, sok az ostobaság, és a sok szenvedélye miatt folyamatosan szenvedélyből fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal, és a sok utálata miatt folyamatosan utálatból fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal, és a sok ostobasága miatt folyamatosan ostobaságból fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal.
És számára ez az öt világfeletti képesség lassú, gyenge, tompa, nem gyors az indulatok elpusztításában. Milyen öt? A következők:
1. hit képesség,
2. erőfeszítés képesség,
3. éberség képesség,
4. összeszedettség képesség,
5. bölcsesség képesség.
Így ez az öt világfeletti képesség gyenge, lassú, nem gyors azon elmélyültség elérésében, aminek azonnali eredménye van, tehát az indulatok elpusztításában.
Ez az a gyakorlat, ami fájdalmas és lassú megértésű.

2. Fájdalmas és gyors megértésű

Nos, mi az a gyakorlat, ami fájdalmas és gyors megértésű? Van, akiben természeténél fogva sok a szenvedély, sok az utálat, sok az ostobaság, és a sok szenvedélye miatt folyamatosan szenvedélyből fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal, és a sok utálata miatt folyamatosan utálatból fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal, és a sok ostobasága miatt folyamatosan ostobaságból fakadó fájdalmat és szomorúságot tapasztal.
Számára ez az öt világfeletti képesség nagy mennyiségű, éles és gyors. Milyen öt? A következők:
1. hit képesség,
2. erőfeszítés képesség,
3. éberség képesség,
4. összeszedettség képesség,
5. bölcsesség képesség.
Így ez az öt világfeletti képesség nagy mennyiségben van, gyorsak és sebesek azon elmélyültség elérésében, aminek azonnali eredménye van, tehát az indulatok elpusztításában.
Ez az a gyakorlat, ami fájdalmas és gyors megértésű.

3. Kellemes és lassú megértésű

Nos, mi az a gyakorlat, ami kellemes és lassú megértésű? Van, akiben természeténél fogva kevés a szenvedély, kevés az utálat, kevés az ostobaság, és a kevés szenvedélye miatt nem tapasztal folyamatosan szenvedélyből fakadó fájdalmat és szomorúságot, és a kevés utálata miatt nem tapasztal folyamatosan utálatból fakadó fájdalmat és szomorúságot, és a kevés ostobasága miatt nem tapasztal folyamatosan ostobaságból fakadó fájdalmat és szomorúságot.
Számára ez az öt világfeletti képesség lassú, gyenge, tompa, nem gyors. Milyen öt? A következők:
1. hit képesség,
2. erőfeszítés képesség,
3. éberség képesség,
4. összeszedettség képesség,
5. bölcsesség képesség.
Így ez az öt világfeletti képesség gyenge, lassú, nem gyors azon elmélyültség elérésében, aminek azonnali eredménye van, tehát az indulatok elpusztításában.
Ez az a gyakorlat, ami kellemes és lassú megértésű.

4. Kellemes és gyors megértésű

Nos, mi az a gyakorlat, ami kellemes és gyors megértésű? Van, akiben természeténél fogva kevés a szenvedély, kevés az utálat, kevés az ostobaság, és a kevés szenvedélye miatt nem tapasztal folyamatosan szenvedélyből fakadó fájdalmat és szomorúságot, és a kevés utálata miatt nem tapasztal folyamatosan utálatból fakadó fájdalmat és szomorúságot, és a kevés ostobasága miatt nem tapasztal folyamatosan ostobaságból fakadó fájdalmat és szomorúságot.
Számára ez az öt világfeletti képesség nagy mennyiségű, éles és gyors. Milyen öt? A következők:
1. hit képesség,
2. erőfeszítés képesség,
3. éberség képesség,
4. összeszedettség képesség,
5. bölcsesség képesség.
Így ez az öt világfeletti képesség nagy mennyiségben van, gyorsak és sebesek azon elmélyültség elérésében, aminek azonnali eredménye van, tehát az indulatok elpusztításában.
Ez az a gyakorlat, ami kellemes és gyors megértésű.

12. Az összeszedettség négy gyakorlata

Nos, szerzetesek, mi az összeszedettség négy gyakorlata?

1. Az összeszedettség azon gyakorlata, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet az érzéki szenvedély elhagyásához.
2. Az összeszedettség azon gyakorlata, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a kellemes tartózkodáshoz itt és most.
3. Az összeszedettség azon gyakorlata, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a tudás és látás megszerzéséhez.
4. Az összeszedettség azon gyakorlata, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a bölcsesség megszerzéséhez.

1. Az érzéki szenvedély elhagyása

Nos, szerzetesek, mi az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet az érzéki szenvedély elhagyásához?
Íme, szerzetesek, a szerzetes, aki elment a vadonba, vagy egy fa tövéhez, vagy egy üres helyre, ezt a testet – a talpától felfele, a hajától lefele, bőrrel körbefogva, ahogyan áll, ahogyan helyezkedik, tele megannyi tisztátalansággal – helyes bölcsességgel kielemzi ahogy van. Ez a test:
Haj, szőr, köröm, fog, piszok, bőr, hús, csontok, inak, idegek, vesék, szív, lép, mellhártya, belek, bélfodor, gyomor, étel, has, máj, ürülék, könny, izzadság, nyál, takony, faggyú, ízületi folyadék, velő, háj, epe, váladék, genny, vér, koponya, agy.
Tele megannyi tisztátalansággal, helyes bölcsességgel kielemzi, ahogy van.
Épp úgy, szerzetesek, mint egy két végén nyitott magtár, tele különféle és megannyi fajta magvakkal: gabona, szezám, mustár, mungóbab, korpa és bab, majd ott egy jó szemű ember körbenézve tudja: ezek szálkás gabonák, ezek elvetendő gabonák, hasonlóképpen, szerzetesek, a szerzetes erről a testről, ahogyan áll, ahogyan helyezkedik, így kielemzi.
Ez az a gyakorlat, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet az érzéki szenvedély elhagyásához.

2. Kellemes tartózkodás itt és most

Nos, szerzetesek, mi az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a kellemes tartózkodáshoz itt és most?
Íme, szerzetesek, a szerzetes, aki elment a vadonba, vagy egy fa tövéhez, vagy egy üres helyre, teste elkülönülésből és összeszedettségből keletkező örömmel és boldogsággal belsőleg átitatott, továbbá feltöltött, kitöltött, és áthatott. Számára nincs semmilyen része az egész testnek, amit nem hat át, amit nem tölt ki, mármint az elkülönülésből és összeszedettségből keletkező belső öröm és boldogság.
Épp úgy, szerzetesek, mint a vízililiomok, vagy vörös lótuszok, vagy fehér lótuszok, amik a vízben születnek, a vízben nőnek, a vízbe merültek, mind hűs vízzel áramlóak, átitatottak, kitöltöttek, és áthatottak, hasonlóképpen, szerzetesek, a szerzetes, aki elment a vadonba, vagy egy fa tövéhez, vagy egy üres helyre, teste elkülönülésből és összeszedettségből keletkező örömmel és boldogsággal belsőleg átitatott, továbbá feltöltött, kitöltött, és áthatott. Számára nincs semmilyen része az egész testnek, amit nem hat át, amit nem tölt ki, mármint az elkülönülésből és összeszedettségből keletkező belső öröm és boldogság.
Ez az a gyakorlat, szerzetesek, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a kellemes tartózkodáshoz itt és most.

3. Tudás és látás megszerzése

Nos, szerzetesek, mi az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a tudás és látás megszerzéséhez?
Íme, szerzetesek, a szerzetes igazán és jól megragadja a fény észlelését, jól figyeli, jól nézi, jól átlátja, naponta műveli megvilágított tudatát, eltökélten az észlelésre – ahogy nappal, úgy éjjel, ahogy éjjel, úgy nappal; ahogy előbb, úgy később, ahogy később, úgy előbb; ahogy lent, úgy fent, ahogy fent, úgy lent. Így nyitott tudattal, ami befogadó, nappal műveli megvilágított tudatát, eltökélten az észlelésre, a világ minden sarkában.
Épp úgy, szerzetesek, mint a nyár első havában a nappalok felhőtlenek, vihar, eső, és köd nélküliek, és délben, amerre csak fény van, tiszta, beteljesült, ragyogó, és sötétséget sehol sem találni, hasonlóképpen, szerzetesek, a szerzetes igazán és jól megragadja a fény észlelését, jól figyeli, jól nézi, jól átlátja, naponta műveli megvilágított tudatát, eltökélten az észlelésre – ahogy nappal, úgy éjjel, ahogy éjjel, úgy nappal; ahogy előbb, úgy később, ahogy később, úgy előbb; ahogy lent, úgy fent, ahogy fent, úgy lent. Így nyitott tudattal, ami befogadó, nappal műveli megvilágított tudatát, eltökélten az észlelésre.
Ez, szerzetesek, az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a tudás és látás megszerzéséhez.

4. A bölcsesség megszerzése

Nos, szerzetesek, mi az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a bölcsesség megszerzéséhez?
Íme, szerzetesek, a szerzetes, aki elment a vadonba, vagy egy fa tövéhez, vagy egy üres helyre, feladta a boldogságot, feladta a szenvedést, a vidámság és szomorúság korábbi eltűnésével, szenvedés nélkül, boldogság nélkül, az egykedvűségnek köszönhető teljesen tiszta éberséggel, elérve a negyedik elmélyülést, abban tartózkodik.
Ez az a gyakorlat, amit ha gyakorolnak, fejlesztenek, foglalkoznak vele, akkor elvezet a bölcsesség megszerzéséhez.

Ez az összeszedettség négy gyakorlata.

13. Az éberség négy alapja

Nos, szerzetesek, mi az éberség négy alapja?

1. Íme, szerzetesek, a szerzetes belül szemléli a testet testként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül, kívül szemléli a testet testként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül, belül és kívül szemléli a testet testként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül.
2. Belül, kívül, belül és kívül szemléli az érzést érzésként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül.
3. Belül, kívül, belül és kívül szemléli a tudatot tudatként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül.
4. Belül, kívül, belül és kívül szemléli a gondolatokat gondolatokként eltökélten, világosan tudva, éberen, világi megkívánás és szomorúság nélkül.

Ez, szerzetesek, az éberség négy alapja.

14. A négy helyes törekvés

Nos, szerzetesek, mi a négy helyes törekvés?

1. Íme, szerzetesek, a szerzetes a felmerült gonosz és káros gondolatok elhagyására ébreszt akaratot, igyekszik, erőfeszítést tesz, megerőlteti tudatát, helyesen törekszik.
2. A még fel nem merült gonosz és káros gondolatok fel nem merülésére ébreszt akaratot, igyekszik, erőfeszítést tesz, megerőlteti tudatát, helyesen törekszik.
3. A még fel nem merült üdvös gondolatok felmerülésére ébreszt akaratot, igyekszik, erőfeszítést tesz, megerőlteti tudatát, helyesen törekszik.
4. A felmerült üdvös gondolatok maradására, kitartására, fennállására, el nem hagyására, sokszorozódására, kiterjedésére, fejlődésére, és beteljesülésére ébreszt akaratot, igyekszik, erőfeszítést tesz, megerőlteti tudatát, helyesen törekszik.

Ez, szerzetesek, a négy helyes törekvés.

15. A négy erőalap

Nos, szerzetesek, mi a négy erőalap?

1. Íme, szerzetesek, a szerzetes összeszedett akarattal és a törekvés késztetésével együtt az erőalapot képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve – s akarata nem lesz se túl ernyedt, se túl szoros.
2. Összeszedett erőfeszítéssel és a törekvés késztetésével együtt az erőalapot képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve – s erőfeszítése nem lesz se túl ernyedt, se túl szoros.
3. Összeszedett tudattal és a törekvés késztetésével együtt az erőalapot képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve – s tudata nem lesz se túl ernyedt, se túl szoros.
4. Összeszedett vizsgálattal és a törekvés késztetésével együtt az erőalapot képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve – s vizsgálata nem lesz se túl ernyedt, se túl szoros.

Ez, szerzetesek, a négy erőalap.

16. Az öt képesség

Nos, szerzetesek, mi az öt képesség? A kövektezők:

1. Hit képesség,
2. erőfeszítés képesség,
3. éberség képesség,
4. összeszedettség képesség,
5. bölcsesség képesség.

1. Ím, mi a hit képesség? Négy dologban való hit. Melyik négy?

1. Hit a létforgatag világi birodalmairól való helyes nézetben,
2. a tettekbe és eredményeikbe vetett bizalomban,
3. abban, hogy minden tett, amit tesz, legyen jó vagy gonosz, annak a tettnek az eredményét fogja megtapasztalni,
4. és abban, hogy nem tesz gonoszat az élete kedvéért sem.

Ezt hívják hit képességnek.

2. Mi az erőfeszítés képesség?

A hit képességgel hisz bennük, az erőfeszítés képességgel megjeleníti azokat.

Ezt hívják erőfeszítés képességnek.

3. Mi az éberség képesség?

Az erőfeszítés képességgel megjeleníti azokat, az éberség képességgel nem hagyja őket elpusztulni.

Ezt hívják éberség képességnek.

4. Mi az összeszedettség képesség?

Az éberség képességgel nem hagyja őket elpusztulni, az összeszedettség képességgel rögzíti rajtuk a figyelmét.

Ezt hívják összeszedettség képességnek.

5. Mi a bölcsesség képesség?

Az összeszedettség képességgel rögzíti rajtuk a figyelmét, a bölcsesség képességgel átlátja és kielemzi azok születését.

Ezt hívják bölcsességnek.

Ez, szerzetesek, az öt képesség.

17. Az öt erősség

Nos, szerzetesek, mi az öt erősség? A következők:

1. Hit erősség,
2. erőfeszítés erősség,
3. éberség erősség,
4. összeszedettség erősség,
5. bölcsesség erősség.

Ez, szerzetesek, az öt erősség.

18. A hét felébredési tényező

Nos, szerzetesek, mi a hét felébredési tényező? A következők:

1. Éberség felébredési tényező,
2. dolgok vizsgálása felébredési tényező,
3. erőfeszítés felébredési tényező,
4. öröm felébredési tényező,
5. nyugalom felébredési tényező,
6. összeszedettség felébredési tényező,
7. egykedvűség felébredési tényező.

1. Ím, szerzetesek, a szerzetes az éberség felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
2. A dolgok vizsgálása felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
3. Az erőfeszítés felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
4. Az öröm felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
5. A nyugalom felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
6. Az összeszedettség felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.
7. Az egykedvűség felébredési tényezőt képzi – elkülönülésre támaszkodva, szenvtelenségre támaszkodva, megszűnésre támaszkodva, a feladásban megérve.

Ez, szerzetesek, a hét felébredési tényező.

(következő rész)