Csandra szavai

Dzsamjang Khjence Csökji Lodrö  2025.07.21. 14:30

Hódolat Manydzsughósának, a gurunak és védelmezőnek!

 

Mélységes és korlátozó szélsőségeken túli,

Minden buddha bölcsesség tudatának titka,

Mély, meghatározó, a bölcsesség tökéletességébe rejtett:

A közép jelentése - ezt írom le.

 

Nem bonyolítják cifra alkotások,

Mint én, halmazok vagy elképzelés,

Továbbá fogalmak és megkülönböztetések nélküli:

A közép útja szélsőségeken túli.

 

Magunk és mások, látszólag valós jelenségek,

A közép nyolcféle mély tana:

Nem születnek és nem szűnnek meg,

Nem maradnak, nem megfigyeltek, nem jönnek vagy mennek,

És meghaladják az állandóságot és megsemmisülést.

Az éretlenek, akik ezt nem ismerik fel,

Ragaszkodnak és kötődnek az én

Eredendő érzetéhez, és minthogy bántalmaikat növeli,

Ennélfogva a szamszárában vándorolnak.

 

Más tanok követői téves véleményeikkel

Egy egyedüli és állandó ént képeznek.

 

Egyes hirdetői a realizmusnak

A halmazokkal lényegében azonos ént állítanak.

Ez egy alaptalan elképzelés,

Ezért nem oka a létben vándorlásnak,

Hanem egy érveléssel legyőzendő téveszme.

Még ha az atomokat vagy tudatot valósnak is mondják,

Valójában nincs sem egyes, sem többes

Azonosságuk, ezért igaz természet nélküliek,

Pont mint egy tükröződés.

 

Bár a jelenségeket csak tudatként tanítják,

A tudatnak magának nincs igazi valódisága,

És mivel pillanatnyi részei vannak,

Mentes minden megfigyelhető természettől.

 

Így a tudat, és ami megjelenik neki,

Valójában nem igazolt.

Lehetne azt állítani,

Hogy a tudat függő halmazai

Feltételesek, de a természetük

Önmegvilágító és tényleg igazolt.

De hogyan tudható a léte?

Belátásban tapasztalt, mondod.

Akkor kell legyen tapasztalt és tapasztaló.

Máskülönben hogy jöhetne létre tapasztalat?

Ezért a feltételesség az, ami igazolt.

Az igaz valóság egy elme alkotás.

 

A közép út egyes hirdetői

Létről beszélnek a viszonylagos szinten,

És nemlétről a végső szinten.

De ez szembe állítja a két igazságot,

Ezért igazából nem így vannak a dolgok.

 

Bár konvencionálisan utalhatunk okból

Keletkező dolgokra mástól születettként,

Másból keletkezés a világban ismeretlen

És aláássa az érvelés.

 

Egyesek szerint a tökéletes dharmatáról

Valós létezőként beszélni igazolást nyer attól,

Ahogy a dolgok tényleges természete van.

De mivel a természetes állapoton meditálást

Gondolaton és kifejezésen túlinak állítják,

Miért mondanád, hogy a rákövetkező tudomás valós?

Hogy valós legyen, valódi létezőnek kéne lennie,

És a dharmadhátunak tulajdonságokkal bíró dolognak.

Miért ragaszkodni tényleges igazoláshoz,

Mikor az szükségszerűen jelek felfogásával jár?

 

Vannak, akik érvelést alkalmaznak

És semmihez sem ragaszkodnak.

De ha azt mondanád, hogy a nemlét a végső,

Akkor a nyúlszarvnak annak kéne lennie.

 

Egyesek szerint a konvencionálist az érvényes megismerés igazolja.

Erre a kérdésünk: mit igazol az érvényes megismerés?

Ha azt mondod, hogy csak azt igazolja, ami megjelenik,

Akkor ezt elemzés nélkül is lehet állítani.

Ha kikötöd, hogy elemzés alapján tételezett,

Akkor ha a sajátosan jellemzettet érvényes megismerés kell igazolja,

Akkor ez ellentmondás a meghatározásokban,

És mivel tisztátalan, viszonylagos, zavarodott fogalom,

Nem lehetne igazolni érvényes megismeréssel.

 

Amint elutasítottuk a tudati elemzés

Ezen ellentmondásos és zavart formáit,

Az ahhoz ragaszkodó káros fogalmak,

Hogy jelenségeknek és egyéneknek valós azonossága lenne,

Úgy ismertek, mint az azonosság eredendő fogalmai.

 

A felfogott tárgyaik, a jelenségek,

És a felfogó tudatok nem születettek,

Eleve békések, egykedvűek,

Égszerűek, mélységesek, és nem bonyolítottak.

Ez minden dolog valósága,

A szélsőségeken túli közép megközelítése.

Ezt a hiteles és változatlan nagy egyenlőséget,

Melyben viszonylagos és végső a kezdetektől

Fogva soha nem volt elválasztható,

Ezt hívják a középnek.

 

Szamszára és nirvána természetüknél fogva látszólagosak,

Szétválaszthatatlan üresség és függő keletkezés -

Leírhatatlan, felfoghatatlan, kifejezhetetlen,

Túl lét, nemlét, mindkettő, egyik se szélsőségein.

Minden megnevezés és megnevező

Egyaránt híján van a legkisebb igaz valóságnak is.

Még a közép sem megfigyelhető.

Teljesen meghaladja a gondolatot, elmét,

És tudatot, és jellemzők nélküli.

Tökéletesen látni ily tökéletességet,

Ezt hívják a természetes állapot látásának.

De ez csupán egy kifejezés;

Valójában nincs mit látni,

A nem látás maga a nagy látás.

 

A felismerés, hogy minden

Teljességgel béke, nem született,

És hogy a tudat sem keletkezett,

Ez a dharmadhátu látásának meghatározása.

 

Az alap, út és gyümölcs igazoltan

Természeténél fogva nem született.

Megállapodni benne, épp ahogy van,

A négy kája szintjének elérése.

 

Ennek elmondásával nyert érdemek ereje által

Meneküljünk meg az öröklét és megsemmisülés határaitól,

És ismerjük fel a mély közép jelentését,

Ami minden buddha nagy titka!

 

Dzsamjang Csökji Lodrö, aki a nagy közép útra törekvéséből alkot utat, az árja szintet elért Nágárdzsuna és örökösei szándékának megfelelően elmondta a víz bárány év (1943.) kárttika havának első napján. Erény és kiválóság sokasodjék! Szarvadá mangalam!

 

Forrás: The Words of Chandra - The Definitive Secret of the Great Middle Way of Consequence Beyond Extremes, the Fundamental Intent of All the Tathāgatas by Jamyang Khyentse Chökyi Lodrö, translated by Adam Pearcey; https://www.lotsawahouse.org/tibetan-masters/jamyang-khyentse-chokyi-lodro/words-of-candra

 

Fordítás: Hadházi Zsolt, 2025.VII.21.