Mi a zen célja?

A zen célja a teljes élet. A teljes élet azt jelenti, hogy a maga egészében éljük meg a történéseket, mégpedig az éber figyelés, tudatosság által.

Erre miért van szükség?

Azért, mert az embereket elválasztja a világtól saját elméjük, véleményük, és ez a rengeteg szenvedés, mindamellett az öröm forrása is, hisz van, amit kellemetlennek, fájdalmasnak, rossznak, elítélendőnek tartunk, mást pedig kellemesnek, élvezetesnek, jónak, helyesnek vélünk, azt gondolva, hogy ez az igazság, pedig nem. Ez onnan látható be, hogy míg valaki szereti a csoki tortát, más pedig ki nem állhatja, gyakorta ugyanazon tulajdonságai miatt. Az tisztán látható, hogy a csoki torta önmagában se nem ízletes, se nem utálatos, csak önmaga, olyan, amilyen, de mi ezt megváltoztatjuk azzal, hogy kivetítjük rá saját elképzeléseinket, még azelőtt, hogy megtapasztaltuk volna, még ha egy darabot a szánkba veszünk, akkor is ott vannak a gondolataink, amik az egész érzékelési folyamatot befolyásolják. Ezért a zen egy közvetlen utat kínál, amivel felfedhetjük tudatunk valós természetét.

Miért csak a tudattal foglalkozik?

Mert a tudat az, ami felfogja a világ hatásait, s válaszol rájuk. Pontosabban nézve, csak önmagunk tudatával lehetséges érdemben foglalkozni, minden mással már a tudat foglalkozik, vagyis a tudat a kiinduló pont, s mint azt láthattuk, korántsem olyan tiszta, mint azt hihetnénk.

Miért nem tiszta a tudatunk?

Az, aki teljesen tiszta tudattal rendelkezik, Felébredettnek, Prófétának, Szentnek, vagyis Tisztának nevezik. A karma által válik homályossá a látásunk, vagyis befolyásolnak minket a tapasztalataink, s az abból leszűrt bölcsességünk, aminek megvan a maga előnye és hátránya is. Előny, hogy nem égetjük meg folyton a kezünk a tűzzel, hátrány, ha az előző párkapcsolatunk kudarca miatt félünk a következőtől. Tévedés, ha le akarjuk dolgozni a karmánkat, mikor az nem más, mint saját berögzült véleményünk, amitől itt és most megszabadulhatunk. Ez a zen hirtelen megvilágosodás tana.

Hogyan érhető el a tiszta tudat?

Figyeled először a testedet. Aztán figyeled a benyomásaidat, a hangulatod, azt, hogy éppen milyen kedved van, hogyan érzed magad. Ezután pedig figyeled a gondolataidat, s az érzelmeidet. Mindezt te csak figyeled, de akkor ki vagy te? Milyen vagy te? Te valójában teljesen tiszta vagy, ugyan olyan, mint a Felébredett. Ezt a tudatot fenntartva elérhető a teljesen tiszta tudat.

Miért nehéz ezt fönntartani?

Mert a világ olyan, mint egy izgalmas film, amibe nagyon könnyen belefeledkezünk, gyakorta azért, mert azt hisszük, van tétje, hogy fontosak vagyunk, ha másnak nem is, de önmagunknak számítunk. Az már csak ráadás, mikor tárgyaknak is fontosságot tulajdonítunk. Ám semmiképpen sem szabad azt hinni, hogy ez bűn, vagy rossz. Sőt, ez nagyon is lényeges. Sokan szeretik a kívülálló szerepét, ám azzal is csapdában vagyunk, mert akkor is fenn tartjuk véleményünk, amivel elszakadunk a valóságtól. Épp arról van szó, hogy itt, ebben a világban, emberek közt legyünk képesek szabadon élni.

És az élet nagy kérdései?

Ahogy azt mindannyiszor tapasztalhatjuk, a zen nem foglalkozik elméleti kérdésekkel. Azért nem, mert nincs igazán értelme beszélni róluk. Bár minden tökéletesen felébredett megértette és felfogta az igazságot, hasztalan hangoztatni, hisz az, aki képes fenntartani a tiszta tudatot már magától is beláthatja. Ez hasonló a különleges képességekhez, mint gondolatolvasás, vagy gyógyítás, melyek megjelenhetnek, vagy éppen kifejleszthetőek, de nincs jelentőségük itt, ebben az életben. A zen, ahogy azt az elején is mondtam, csak arra tanít, hogy teljes életet éljünk, ezen kívül már igazán rajtunk múlik, mit választunk, ahogy az valójában mindig is rajtunk múlt.