Szürke Hegy Közösség
Dharma
 
Sásztrák
 
Egyéb
 
Újdonság
 
Mai Mantra
A létezők mind múlandók. Aki ezt látja, elfordul a szenvedés világától. A megtisztulás útja ez. (Dhammapada XX. 277.)
 
Buddha-számláló
Indulás: 2004-05-02
 
Szútrák
Szútrák : A negyvenkét részes szútra

A negyvenkét részes szútra

Buddha  2006.12.15. 00:08

Közösen fordították a kései Han dinasztia idején Kásjapa Matanga és Góbharanga szerzetesek Közép-Indiából. Upászaka Csu Csan (John Blofeld) fordításából készítette Hadházi Zsolt, s lektorálta Tóth Zsuzsanna.

Mikor a Világ Tiszteltje megvilágosodott, így elmélkedett: „Elhagyni a vágyat és tökéletes csendben nyugodni a legnagyobb győzelem. A teljes elmélyedés állapotában lenni annyi, mint felülkerekedni az összes gonosz útjain.” A Királyi Őzligetben kifejtette a Négy Nemes Igazság tanát, megtérítve Kaundinját és a négy másikat, és így megjelenítette az Út gyümölcsét. Gyakorta voltak szerzetesek, akik kételyeiket hangoztatták, és kérték a Buddhát, hogy oldja meg azokat nekik, így a Világ Tiszteltje tanított és utasításokat adott nekik, mígnem egytől egyik Megvilágosodottakká nem váltak, és összetéve kezüket tiszteletteljes beleegyezéssel, felkészülten a szent parancsok követésére.

 

1.

 

Így hallottam. A Buddha mondta: „Azok, kik elhagyva családjukat és otthontalan életet kezdenek élni, ismerik a tudatuk természetét, és elérik azt, ami alapvető, így kitörnek (a jelenségvilágból és elérik) a nem-jelenséget, azokat nevezik sramanáknak. Folyamatosan megtartják a kétszázötven előírást, belépve és megmaradva a tökéletes nyugalomban. A fejlődés négy szintjén végighaladva arahantokká lesznek, akik birtokolják a levitáció és az átalakulás erőit, ugyanúgy, mint a képességet, hogy életüket világkorszakokra meghosszabbítsák és lakozzanak vagy mozogjanak bárhol a mennyben vagy a földön. Alattuk vannak az anágáminok, akik egy hosszú élet végén, szellemben felemelkednek a tizenkilenc mennybe és arhattá válnak. Utánuk jönnek a szakridágáminok, akiknek egy lépést még emelkedniük kell és még egyszer újraszületniük mielőtt arhattá válnak. Vannak még a sróta-apánák, akik nem válhatnak arhattá míg kilencszer keresztül nem mentek születésen és halálon [az eredeti kínai szöveg hetet mond, nem kilencet]. Aki véget vetett sóvárgásainak és vágyainak olyan, mint akinek nem kellenek többé a végtagjai (szó szerint: levágta végtagjait), sohasem használja azokat többé.”

 

2.

 

A sramana, aki elhagyva otthonát, véget vet vágyainak és elvezeti sóvárgásait, ismerve saját tudatának forrását, behatol a buddhaság mély alapelveibe. Felébred a nem-jelenségre, semmihez sem ragaszkodva belül és semmit sem keresve kívül. Tudatát nem kötik béklyóba dogmák, és nem is hálózza be karma. Semmin sem elmélkedve és semmit sem csinálva, semmit sem gyakorolva és semmit sem megjelenítve, anélkül, hogy keresztülmenne az összes egymást követő szinten, (mégis) eléri mind közül a legmagasabbat. Ezt jelenti „Az Út”.

 

3.

 

A Buddha mondta: „Aki lenyírta haját és szakállát, hogy sramana lehessen és elfogadta az Út Tanát, elhagy minden világi értéket és elégedett az étellel, amit koldulás során szerez, egy nap egyszer étkezve. Ha van egy fa, ami alatt megpihenhet, nem kíván semmi egyebet. A sóvárgások és a vágyak azok, amik az embereket butává teszik és elsötétítik tudatukat.”

 

4.

 

A Buddha mondta: „Tíz dolog van, ami által jót tesznek és tíz, ami által rosszat. Mik ezek? Hármat a testtel végeznek, négyet a szájjal s hármat a tudattal. A (rosszak) amiket a testtel végeznek az ölés, a lopás és a buja tettek; szájjal a kétszínűség, káromlás, hazugság és üres fecsegés; tudattal a mohóság, harag és ostobaság. Ez a tíz a szent Út meg nem tartása és ezeket hívják a tíz gonosz cselekedetnek. Az összest abbahagyni, ezt nevezik a tíz erényes cselekedet végzésének.”

 

5.

 

A Buddha mondta: „Ha egy ember mindenféle hibával rendelkezik és nem bánja meg azokat, egyetlen szívdobbanás alatt hullik le rá a büntetés, s ahogy a tengerbe ömlő víz, fokozatosan mélyebb és szélesebb lesz. (De) ha egy ember hibákkal rendelkezik, felismeri azokat és jobbá változik, a büntetés magától semmivé olvad, ahogy a láz veszélye fokozatosan enyhül, mikor az izzadás beállt.”

 

6.

 

A Buddha mondta: „Ha egy gonosz ember, hallva, hogy mi a jó, jön és zavart kelt, akkor meg kéne tartanod a békességedet. Ne szidd őt haragodban; akkor aki azért jött, hogy téged átkozzon, csak magának árt.”

 

7.

 

A Buddha mondta: „Volt olyan, aki hallotta, hogy én fenntartom az Utat és nagy jó szándékot és együttérzést gyakorolok. Erre fel odajött engem szidni, de én csendben maradtam és nem vágtam vissza. Mikor befejezte a szidásomat, azt mondtam neki: „Uram, ha te valakivel udvariasan bánsz és az nem fogadja el, az udvariasság nem száll vissza rád?” Ő azt mondta, hogy visszaszáll, és én folytattam: „Most épp te átkoztál engem és én nem fogadtam el az átkozódásaidat, így a gonosz, mit tettél most visszatért és rád hullott. Mert a hang egyezik a zajjal ami keltette és a tükröződés egyezik a formával. Végül nem lesz menekvés, így vigyázz magadra, nehogy olyat tegyél, ami gonosz.”

 

8.

 

A Buddha mondta: „Egy gonosz ember ártani akarhat az Erényeseknek és felemelve fejét a menny felé köphet, de a köpet semmiképp sem érheti el a mennyet, visszatér és ráhullik. Egy fegyelmezetlen szellő felemelheti a port, de a por nem megy máshova; marad, hogy beszennyezze a szellőt. Az erényt nem lehet elpusztítani, míg a gonosz elkerülhetetlenül önmagát pusztítja el.”

 

9.

 

A Buddha mondta: „Elszántan hallgasd és ápold az Utat. Az Utat bizonyára nehéz lesz elérni. Tartsd fenn a vágyadat, hogy alázatosan elfogadd, mert az Út valóban erős.”

 

10.

 

A Buddha mondta: „Figyeld azokat, akik az Út (ismeretét) adják át. Segíteni nekik nagy öröm és így sok áldást lehet megkapni.” Egy sramana kérdezte: „Van valami határa az ilyen áldásoknak?” A Buddha válaszolt: „Olyanok, mint a fáklya tüze, amiről százak és ezrek gyújtják meg saját fáklyáikat. Az (így létrejött) fény felemészti a tüzet és az a fáklya az eredete mindennek. Ilyen a természete azoknak az áldásoknak.”

 

11.

 

A Buddha mondta: „Ételt adományozni száz rossz embernek nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy jónak. Ételt adományozni ezer jó embernek nem egyenlő azzal, mikor valaki egy olyannak adományoz, aki betartja az öt előírást. Ételt adományozni tízezer öt előírást betartó embernek nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy sróta-apánának. Ételt adományozni egymillió sróta-apánának nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy szakridágáminnak. Ételt adományozni tízmillió szakridágáminnak nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy anágáminnak. Ételt adományozni százmillió anágáminnak nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy arhatnak. Ételt adományozni egymilliárd arhatnak nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy pratjékabuddhának. Ételt adományozni tízmilliárd pratjékabuddhának nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz a Három Világ Buddhái közül az egyiknek. Ételt adományozni százmilliárd Buddhának a Három Világból nem egyenlő azzal, mikor valaki ételt adományoz egy olyannak, aki nem elmélkedik semmin, nem csinál semmit, nem gyakorol semmit, nem jelenít meg semmit.”

 

12.

 

A Buddha mondta: „Húsz dolog van, ami nehéz az embereknek:

Nehéz adakozást gyakorolni, mikor valaki szegény.

Nehéz tanulmányozni az Utat, mikor valaki nagy hatalommal járó foglalkozást űz.

Nehéz feladni az életet az elkerülhetetlen halál közeledtekor.

Nehéz alkalmat találni a szútrák olvasására.

Nehéz közvetlenül buddhista környezetbe születni.

Nehéz elviselni a sóvárgást és a vágyat (anélkül, hogy engedne nekik).

Nehéz látni valami vonzót anélkül, hogy vágy jelenne meg.

Nehéz elviselni a sértést anélkül, hogy a válaszban harag legyen.

Nehéz hatalommal bírni és nem törődni vele.

Nehéz kapcsolatba kerülni dolgokkal és mégis érintetlenül maradni.

Nehéz széleskörűen tanulni és ezzel együtt alaposan mindent megvizsgálni.

Nehéz túllépni az önzőséget és a restséget.

Nehéz elkerülni a fény létrehozását (az Út) elégtelen tanulmányozásából.

Nehéz a tudatot egyensúlyban tartani.

Nehéz tartózkodni a dolgok valamiként vagy nem valamiként való meghatározásától.

Nehéz kapcsolatba kerülni (az Út) tiszta felismerésével.

Nehéz felismerni az ember saját természetét és (eme felismerésen keresztül) tanulmányozni az Utat.

Nehéz segíteni másokat a Megvilágosodás felé az ő különféle tetteiknek megfelelően.

Nehéz látni (az Út) végét rendítetlenül.

Nehéz sikeresen levetni (a béklyókat, amik az élet és halál kerekéhez kötnek) amint az alkalmak adják magukat.

 

13.

 

Egy sramana megkérdezte a Buddhát: „Milyen módon lehet elérni a tudását, hogy miként kell megállítani az életet (a jelenségvilágban) és kapcsolatba lépni az Úttal?” A Buddha válaszolt: „A tudat megtisztításával és az akarat megőrzésével (hogy tovább küzdj) kapcsolatba léphetsz az Úttal, ahogy mikor a tükröt megtisztították, a por lehullik és a fényesség marad. A vágyak megszüntetésével és semmi (más) után sem kereséssel képes lehetsz megállítani az életet (a jelenségvilágban)”.

 

14.

 

Egy sramana megkérdezte a Buddhát: „Mi a jóság és mi a nagyság?” A Buddha válaszolt: „Az Utat követni és megtartani ami igaz, ez a jó. Amikor az akarat összhangban van az Úttal, ez a nagyság.”

 

15.

 

Egy sramana megkérdezte a Buddhát: „Mi a nagy hatalom és mi a csillogás csúcsa?” A Buddha válaszolt: „Képesnek lenni a sértés elviselésére (visszavágás nélkül) nagy hatalmat mutat. Aki nem táplál okot a gyűlölködésre, hanem nyugodt és szilárd marad (minden körülmény között), és aki mindent elvisel anélkül, hogy ártó tettekbe merülne, azt bizonnyal tisztelni fogják az emberek. A csillogás csúcsát akkor éri el valaki, mikor a tudat teljesen megtisztul a szennyezettségektől és semmi hamis vagy mocskos nem marad, ami bemocskolhatná tisztaságát. Amikor nincs semmi, (a menny és a föld kialakulása előttitől egészen mostanáig, vagy bárhol a világegyetem tíz irányában,) amit nem láttál, nem hallottál és nem értettél meg, amikor elérted mindennek tudását, azt nevezhetjük a csillogásnak.”

 

16.

 

Az emberek, akik sóvárognak és vágyakoznak, nem ismerték fel az Utat. Miképp ha a vizet felkavarja valaki a kezével, akkor akik belenéznek, nem látják tükörképüket, ily módon az emberek, kiknek tudati mocska felkavarodott a sóvárgástól és vágyakozástól, nem fogják felismerni az Utat. Nektek, sramanáknak el kell hagynotok a sóvárgást és a vágyakozást. Amikor a sóvárgás és vágyakozás mocskát teljesen eltakarítottátok, csak akkor lesztek képesek felismerni az Utat.

 

17.

 

A Buddha mondta: „Azokkal, akik felismerték az Utat, így van. Miképp amikor valaki belép egy sötét házba egy fáklyával, a sötétség eloszlik és csak a fény marad, így az Út tanulmányozásával és az igazság felismerésével a tudatlanság eloszlik és a belátás megmarad örökre.”

 

18.

 

A Buddha mondta: „Az én Tanításom magában foglalja a gondolkodáson túliról való gondolkodást, a végrehajthatóságon túli végrehajtásokat, a szavakon túliról való beszédet és a gyakorláson túli gyakorlását. Akik ezt fel tudják érni, fejlődnek, míg az ostobák visszafejlődnek. Az út, melyet szavakkal ki lehet fejezni, hamar véget ér; nincs semmi, amit meg lehetne ragadni. Ha egy hajszálnyit is tévedsz, egy pillanat alatt elveszted (az Utat).”

 

19.

 

A Buddha mondta: „Gondolj a mennyre és a földre, és fontold meg állandótlanságukat. Gondolj a világra, és fontold meg állandótlanságát. Gondolj a szellemi felébredésre mint bódhira. Ez a fajta gondolkodás gyors Megvilágosodáshoz vezet.”

 

20.

 

A Buddha mondta: „Elmélkedj azon a tényen, hogy bár a testet alkotó négy elemnek mindnek van neve, egyik sem (alkotja semmilyen részét) az igazi énnek. Valójában, az én nem-létező, miképp a délibáb sem.”

 

21.

 

A Buddha mondta: „Vannak emberek, akik követve érzéseik és vágyaik parancsait, nevet keresnek maguknak, de mikorra a név visszhangzik, már halottak. Akik szomjaznak egy névre, amire sokáig emlékeznek a világban és akik nem tanulmányozzák az Utat, hiába küzdenek, és üres formákért harcolnak. Miképp az égő füstölőszer, bár mások felismerik kellemes illatát, önmaga elég, ily módon (a vágyak) a tűz veszélyét hozzák magukkal, ami ennek következtében felégetheti a testeteket.”

 

22.

 

A Buddha mondta: „A gazdagság és a szépség annak az embernek, aki nem hajlandó azt elengedni, olyan, mint a mézzel bekent kés: a gyermek, aki megnyalja, megvágja a nyelvét, még mielőtt élvezhetné, hogy mézet eszik.”

 

23.

 

A Buddha mondta: „Az emberek, akik feleségeikhez, gyermekeikhez és otthonaikhoz kötöttek, rosszabb helyzetben vannak a raboknál. A rabot el fogják engedni előbb, vagy utóbb, de a feleségek és gyerekek nem gondolnak arra, hogy elmenjenek. Minek félni attól, hogy megszabadítsd magadat azonnal a testi szépség iránti sóvárgásodtól? (Máskülönben), engedelmesen aláveted magad a tigris fogainak és hagyod magad megfulladni a futóhomokban, amibe beleestél, s így kiérdemled az „egyszerű tökfilkó” nevet. Ha el tudod érni a pontot (ahol elhagyod az ilyen dolgokat), felemelkedsz a porból és arhattá válsz.”

 

24.

 

A Buddha mondta: „Az összes sóvárgás és vágyakozás közül nincs erősebb a szexnél. A szexnek mint vágynak, nincsen párja. Támaszkodj az (egyetemes) Egységre! Az ég alatt senki sem képes az Út követőjévé válni, ha elfogadja a kettősséget.

 

25.

 

A Buddha mondta: „Azok, akik (megengedik maguknak) a sóvárgást és a vágyakozást, olyanok, mint az ember, aki széllel szembe fáklyát visz. Keze elkerülhetetlenül megég.

 

26.

 

Az istenek nekem adományozták a jáde lányt, remélve, hogy megrengetik elhatározásomat. Azt mondtam: „Óh, bőrzsák, tele mindenféle mocsokkal! Miért jöttél ide? Menj! Nincs szükségem rád.” Akkor az istenek mély tiszteletüket fejezték ki, és mivel megkértek, hogy tanítsak az Útról, megvilágosítottam őket és ők sróta-apánák lettek ennek eredményeként.

 

27.

 

A Buddha mondta: „Akik követik az Utat, olyanok mint egy darab fa a vízben, mely lebegése közben egyik partot sem érinti, amit nem vesznek ki emberek, nem tartják fel istenek, nem akadályozza a víz felszínén felgyűlt szemét, s el sem rohad az úton. Kész vagyok kijelenteni, hogy egy ilyen darab fa biztosan eléri a tengert. Ha azokat, akik az Utat tanulmányozzák, nem vezetik félre érzéseik és vágyaik, nem zavarja meg őket semmilyen gonoszság, és, ha elszántan haladnak tovább a nem-jelenségi felé, kész vagyok kijelenteni, hogy biztosan elérik az Utat.”

 

28.

 

A Buddha mondta: „Vigyázz, hogy ne támaszkodj saját értelmedre – nem szabad bízni benne. Vigyázz, hogy ne kerülj kapcsolatba testi vonzalmakkal – az ilyen kapcsolatok katasztrófával végződnek. Csak mikor elérted az arhat szintjét, akkor támaszkodhatsz saját értelmedre.”

 

29.

 

A Buddha mondta: „Vigyázz, hogy elkerüld a nők szépségének nézését és ne társalogj velük. Ha (alkalom adtán) társalogsz velük, urald gondolataidat, amik keresztül futnak elméden. Mikor sramana voltam és kapcsolatba kerültem a tisztátalan világgal, olyan voltam, mint a lótusz, ami a sártól nem mocskolódik be (bár abból nő ki). Gondolj az idős nőkre mint anyáidra, akik öregebbek nálad, azokra mint nővéreidre, akik fiatalabbak nálad, azokra mint húgaidra, és minden gyermekre mint lányaidra. Maradj meg a Megvilágosodás gondolataiban és száműzz minden gonoszat.”

 

30.

 

A Buddha mondta: „Akik az Utat követik, olyanok, mint a szalmaszál, amit meg kell őrizni a tűztől. Az Út követőjének, aki vágyakozást tapasztal, távolságot kell tartania önmaga és a vágy (tárgya) között.”

 

31.

 

A Buddha mondta: „Volt egy ember, aki belemerült szexuális szenvedélyeibe, de saját elhatározásától indíttatva véget kívánt vetni gonosz tetteinek. Azt mondtam neki: „Megállítani ezeket a gonosz tetteket nem lesz olyan jó, mint megállítani (a gonosz gyökerét) a tudatodban. A tudat olyan, mint Kung Cao. Ha Kung Cao véget vet neki, akkor követői is abba hagyják. Ha a tudati gonoszság folytatódik, mi haszna véget vetni a gonosz tetteknek?” Akkor megismételtem ezt a verset neki: „A vágy tudatodból származik. A gondolatok a (tárgy) megkülönböztetéséből erednek. Mikor mindkét tudat nyugodt, nincs sem forma, sem tett.” Még hozzátettem, hogy ezt a verset először Kásjapa Buddha mondta el.”

 

32.

 

A Buddha mondta: „Az ember bánatai sóvárgásaikból és vágyakozásaikból jönnek. A félelem ezekből a fájdalmakból jön. Ha a vágyakozástól való szabadságot elérik, milyen (ok) marad szomorkodni és félni?”

 

33.

 

A Buddha mondta: „Akik az Utat követik, olyanok, mint az, akinek tízezer (emberrel) kell megküzdenie, és felvéve páncélját kilép a kapun. Lehet, hogy gondolatai félénkek és elhatározása gyenge, még az (is) lehet, hogy félúton a csatatér felé visszafordul és megfutamodik. Vagy az is lehet, hogy harcba száll és megölik. Másrészt, lehet, hogy győz és visszatér. A sramana, aki az Utat tanulmányozza, határozott tudattal kell rendelkezzen és buzgón erősítenie kell bátorságát, nem félve semmitől, ami elékerül, és elpusztítva minden démonát (a csábításnak, ami útjában áll), így elérheti a gyümölcsét az Út (szorgalmas tanulmányozásának).”

 

34.

 

Egy éjjel egy sramana a „Kásjapa Buddha tanításainak szútráját” énekelte. Hangja gyászos volt, mert bár megbánva visszacsúszásait, vágyból született. A Buddha megkérdezte tőle:

- Mit csináltál, mielőtt szerzetes lettél?

-A lanton szerettem játszani – válaszolta.

- Mi történt – kérdezte a Buddha – mikor meglazítottad a húrokat?

- Nem adtak ki hangot.

- És amikor feszesre húztad?

- A hangok rövidek lettek.

- És mi volt, amikor nem voltak feszesek, sem pedig lazák?

- Akkor az összes hang normális volt. – válaszolta a sramana.

Erre a Buddha azt mondta:

- Ez ugyan olyan, mint amikor a sramana az Utat tanulmányozza. Ha a tudata megfelelően van behangolva, akkor elérheti, de ha kényszeríti magát irányába, akkor tudata fáradt lesz, és tudatának fáradságából fakadóan gondolatai dühösek, zaklatottak lesznek. Ilyen zaklatott gondolatokkal tettei visszafejlődnek és a visszafejlődéssel együtt a gonosz belép tudatába. De ha csendesen és boldogan tanul, nem veszíti el az Utat.

 

35.

 

A Buddha mondta: „Ha egy ember addig olvasztja a vasat, amíg minden szennyeződés el nem távozik (mielőtt nekifogna), hogy eszközöket készítsen belőle, az eszközök jó minőségűek lesznek. Ha valaki, aki az Utat tanulmányozza, először megtisztítja szívét minden rossz befolyástól, akkor tettei tiszták lesznek.”

 

36.

 

A Buddha mondta:

„Nehéz elhagyni a magasabb megtestesüléseket és embernek születni.”

„Nehéz kilépni a női létből és férfinak születni.”

„Nehéz úgy születni, hogy minden szerv tökéletes állapotban legyen.”

„Nehéz központi országban születni.”

„Nehéz közvetlenül buddhista környezetbe születni.”

„Nehéz az Úttal kapcsolatba kerülni.”

„Nehéz a hitet ápolni a tudatban.”

„Nehéz elérni a bódhicsittát.”

„Nehéz elérni (az állapotot, ahol) nem gyakorolnak semmit és semmit sem jelenítenek meg.”

 

37.

 

A Buddha mondta: „Egy tanítvány, aki mérföldek ezreire van tőlem, ha állandóan becsben tartja és elmélkedik az előírásaimon, eléri az Út (tanulmányozásának) gyümölcsét. De az, aki közvetlen kapcsolatban van velem, bár folyamatosan lát engem, végső soron elbukik, ha nem követi az előírásaimat.”

 

38.

 

A Buddha mondta egy sramanának:

- Milyen hosszú az ember élete?

- Nem több, mint pár nap. – volt a válasz.

A Buddha mondta:

- Te nem értetted meg. – és megkérdezett egy másik sramanát, aki ezt válaszolta:

- Annyi idő, mint egy étkezés. – Erre a Buddha ugyanúgy válaszolt és megkérdezett egy harmadikat:

- Milyen hosszú az ember élete?

- Annyi idő, mint egy lélegzetvétel. – volt a válasz.

- Kiváló – mondta a Buddha – te érted az Utat.

 

39.

 

A Buddha mondta: „Akik a Buddha Útját tanulmányozzák, azoknak el kéne hinniük és követniük mindazt, amit a Buddha mondott. Miképpen mikor mézet eszel (azt veszed észre, hogy) minden egyes cseppje édes, ugyanígy van az én szavaimmal.”

 

40.

 

A Buddha mondta: „Egy sramana, aki az Utat tanulmányozza, nem szabadna, hogy malomkövet forgató ökör legyen, ami bár végrehajtja a szükséges tetteket a testével, nem figyel azokra a tudatával. Ha az Utat a tudatban követik, mi haszna a tetteknek?”

 

41.

 

A Buddha mondta: „Akik az Utat követik olyanok, mint egy nehéz terhet cipelő ökör, ami mély sáron halad át. Olyan fáradt, hogy nem mer balra vagy jobbra nézni, csak mikor kiemelkedik a sárból, akkor képes visszanyerni erejét pihenéssel. Egy sramanának komolyabban kellene gondolnia az érzésekre és vágyakra, mint ahogy (az ökör gondol) a sárra. Csak ha uralja elméjét és gondolkozik az Útról, akkor kerülheti el a bánatot.”

 

42.

 

A Buddha mondta: „Úgy tekintek a királyok és hercegek állapotára, miként a porra, ami egy résen keresztül fúj. Úgy tekintek az aranydíszekre és ékszerekre, mint törmelékre. Úgy tekintek a legjobb selyemből készült öltözetekre, mint elrongyolódott szőnyegekre. Úgy tekintek egy nagyobb ezerszeres világegyetemre, mint egy apró dióra. Úgy tekintek az Anavatapta (tóra) mint egy adag olajra a talp bekenéséhez. (Másrészt), úgy tekintek az ügyes eszközökre (amik az igazsághoz vezetnek) mint sok halom ékszer elköltésére. Úgy tekintek a legfelsőbb járműre mint egy rengeteg vagyonnal teli álomra. Úgy tekintek a Buddha Útjára, mint a ragyogó (dolgok) összességére, ami csak a szem elé kerülhet. Úgy tekintek a dhjána meditációra, mint Szuméru hegy támaszára. Úgy tekintek a Nirvánára, mint az ébredésre hajnalban az éjszakai alvás után. Úgy tekintek az eretnekségekre, mint hat táncoló sárkányra. Úgy tekintek a Buddha egyetemes, elfogulatlan viselkedésére, mint a Végső Valóságra. Úgy tekintek a megtérésre (az Úthoz), mint fa változásaira ami a négy évszak (következtében jön létre).”

 
Bódhidharma
Főkapu
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
MONDO
Avagy: Kérdés-Felelet! (csak tagoknak)
 

3D VIRTUÁLIS VILÁG!REGISZTRÁLJ TÖLSD LE A JÁTÉKOT ÉS ISMERKEDJ VILÁG SZERTE ÚJ EMBEREKKE!CLICKELJ A REGISZTÁLÁSHOZ!!!    *****    Vonatozzunk együtt a gyereknapon! Robogjatok Budapesten vagy Balatonfenyvesen, vagy készítsetek kisvonatot a Mesetárban!    *****    Filmes hírek és kritikák lelõhelye. ÚJ oldal, ami filmekkel és színészekkel foglalkozik. Nézz be most és máskor is!    *****    Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról | Az egyetlen magyar forrás a BOSSZÚÁLLÓK univerzumáról    *****    HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON RAJONGÓI OLDAL - HAMAROSAN - DOVE CAMERON    *****    KÖNYVAJÁNLÓK - ha nem tudod mit olvass, itt találhatsz hozzá inspirációt - BOOKISLAND    *****    Loki rajongók! Fan Fiction és egyéb történetek! Gyere és olvass nálam kedvedre! Ha tetszik, claim loyalty to me! (Loki)    *****    Ayang - Avagy milyen is a világ az én szememmel    *****    LÉGY A MAGAD ASZTROLÓGUSA és segíts másoknak is az asztrológia tanaival!    *****    Társszerkesztõket keresek a dakotajohnson.tk újranyitásához.Ha érdekel és szeretnél jelentkezni kattints a részletekért!    *****    Április 22. a Föld napja! Az ünnep alkalmából cifraszûrös juhászlegény vár benneteket a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Asztrológiai tanácsadás, részletes elemzésekkel, a legkedvezõbb áron és teljesen ingyenes konzultáció, idõkorlát nélkül!    *****    Egy jégkorong-rajongó lelkészgyakornok lány blogja - ha van kedved, nézz be, szeretettel látlak :) Gréti    *****    Minden Kedves látogatómat szeretettel várom Asztrológia oldalamon, ahol az oktatás INGYENES, az elemzés BECSÜLET-KASSZÁS    *****    Ayang Avagy milye is a világ az én szememmel    *****    Charmed - Új külsõ - Még több tartalom - Még több információ, érdekesség - CHARMED - Bûbájos boszorkák - Varázslat - Cha    *****    BOOKISLAND -> A könyvek birodalma elvezet a képzeletünk világába! <- BOOKISLAND    *****    KUTYA VS MACSKA, MELYIK AZ OKOSABB? SZAVAZZ! FÉLSZ A ROBOTOKTÓL, VAGY SEM? MONDD EL! KUTYA VS MACSKA!KUTYA VS MACSKA!!!!    *****    Outsider - Gay - Creative - Rebel - Tolerant - Furry - Brony - Hipster - Gamer - Otherkin - Geek - Autistic    *****    Online Gyermekáruház és bababolt Több ezer termékkel olcsón, országos kiszállítással!