Így hallottam. Egyszer a Magasztos Srávasztí közelében, Mrgára anyjának palotájában tartózkodott, a Keleti Ligetben, ezerkétszázötven fős nagy szerzetesi gyülekezettel. Ott a Magasztos szilárd, mély, édes, nemes, hibátlan hanggal megszólította a szerzeteseket:

- Megtanítom nektek a Tant, szerzetesek – ami jó az elején, jó a közepén, és jó a végén – annak jelentéseivel és kifejezéseivel együtt, megismertetem veletek a tökéletes és tiszta lelki életet, avagy a Jelentés meghatározásáról szóló tanítást. Hallgassatok jól és figyeljetek, beszélni fogok.

- Úgy lesz, Magasztos! – válaszolták a szerzetesek, és a Magasztos így beszélt:

- Mik, szerzetesek, a Jelentés meghatározásáról szóló Tan magyarázatok? A következők:

1. Az öt halmaz
2. A ragaszkodás öt halmaza
3. A tizennyolc elem
4. A tizenkét terület
5. A tizenkét tagú függő keletkezés
6. A négy nemes igazság
7. A huszonkét képesség
8. A négy elmélyülés
9. A négy formátlan révület
10. A négy isteni állapot
11. A négyféle gyakorlat
12. Az összeszedettség négy gyakorlata
13. Az éberség négy alapja
14. A négy helyes törekvés
15. A négy erőalap
16. Az öt képesség
17. Az öt erősség
18. A hét felébredési tényező
19. A nemes nyolcrétű ösvény
20. A tizenhatféle légzés éberség
21. A folyamba lépés négy tényezője
22. Az Ígyjött tíz erőssége
23. A négy bizonyosság
24. A négy elemző tudás
25. A Felébredett tizennyolc egyedi tulajdonsága
26. A nagy ember harminckét jele
27. A nyolcvan másodlagos jel

Ezek azok, szerzetesek, amik a Jelentés meghatározásáról szóló Tan magyarázatok.

1. Az öt halmaz

Nos, szerzetesek, mi az öt halmaz? A következők:

1. A test halmaz,
2. az érzés halmaz,
3. az észlelés halmaz,
4. a késztetés halmaz,
5. és a tudat halmaz.

Ez, szerzetesek, az öt halmaz.

2. A ragaszkodás öt halmaza

Nos, szerzetesek, mi a ragaszkodás öt halmaza? A következők:

1. A ragaszkodás test halmaza,
2. a ragaszkodás érzés halmaza,
3. a ragaszkodás észlelés halmaza,
4. a ragaszkodás késztetés halmaza,
5. a ragaszkodás tudat halmaza.

Ez, szerzetesek, a ragaszkodás öt halmaza.

3. A tizennyolc elem

Nos, szerzetesek, mi a tizennyolc elem? A következők:

1. A szem elem,
2. a forma elem,
3. a szem-tudat elem,
4. a fül elem,
5. a hang elem,
6. a fül-tudat elem,
7. az orr elem,
8. a szag elem,
9. az orr-tudat elem,
10. a nyelv elem,
11. az íz elem,
12. a nyelv-tudat elem,
13. a test elem,
14. az érintés elem,
15. a test-tudat elem,
16. az elme elem,
17. a gondolat elem,
18. az elme-tudat elem.

Ez, szerzetesek, amit a tizennyolc elemnek hívnak.

4. A tizenkét terület

Nos, szerzetesek, mi a tizenkét terület? A következők:

1. A belső szem terület,
2. a külső forma terület,
3. a belső fül terület,
4. a külső hang terület,
5. a belső orr terület,
6. a külső szag terület,
7. a belső nyelv terület,
8. a külső íz terület,
9. a belső test terület,
10. a külső érintés terület,
11. a belső elme terület,
12. a külső gondolat terület.

Ez, szerzetesek, amit a tizenkét területnek hívnak.

5. A tizenkét tagú függő keletkezés

Nos, szerzetesek, mi a tizenkét tagú függő keletkezés? A következő:

Ha ez van, van az; ennek keletkezésével az keletkezik.

A következők:

1. A tudatlanság feltételéből késztetések,
2. a késztetések feltételéből tudat,
3. a tudat feltételéből név és forma,
4. a név és forma feltételéből hat terület,
5. a hat terület feltételéből érintés,
6. az érintés feltételéből érzés,
7. az érzés feltételéből vágy,
8. a vágy feltételéből ragaszkodás,
9. a ragaszkodás feltételéből létesülés,
10. a létesülés feltételéből születés,
11. a születés feltételéből
12. öregség, halál, gyász, siránkozás, fájdalom, szomorúság, és kétségbeesés keletkezik,
s így jön létre ez az egész nagy halom szenvedés.

1. A tudatlanság megszűnésével a késztetések megszűnnek,
2. a késztetések megszűnésével a tudat megszűnik,
3. a tudat megszűnésével a név és forma megszűnik,
4. a név és forma megszűnésével a hat terület megszűnik,
5. a hat terület megszűnésével az érintés megszűnik,
6. az érintés megszűnésével az érzés megszűnik,
7. az érzés megszűnésével a vágy megszűnik,
8. a vágy megszűnésével a ragaszkodás megszűnik,
9. a ragaszkodás megszűnésével a létesülés megszűnik,
10. a létesülés megszűnésével a születés megszűnik,
11. a születés megszűnésével
12. az öregség, halál, gyász, siránkozás, fájdalom, szomorúság, és kétségbeesés megszűnik,
s így megszűnik ez az egész nagy halom szenvedés.

1. Tudatlanság

Nos, mi a tudatlanság? A következő:

Nem tudni a múltat, nem tudni a jövőt, nem tudni a jelent; nem tudni a belsőt, nem tudni a külsőt, nem tudni sem a belsőt sem a külsőt; nem tudni a tettet, nem tudni az eredményt, nem tudni sem a tettet sem az eredményt; nem tudni a jó tettet, nem tudni a rossz tettet, nem tudni sem a jó tettet sem a rossz tettet; nem tudni az okokat, nem tudni a gyümölcsöt, nem tudni sem az okokat sem a gyümölcsöt; nem tudni a dolgokban az okok keletkezését, nem tudni a függő keletkezést, nem tudni a dolgok függő keletkezését; nem tudni a Felébredettről, nem tudni a Tanról, nem tudni a Közösségről; nem tudni a szenvedésről, nem tudni a eredetéről, nem tudni a megszűnéséről, nem tudni az ösvényéről; nem tudni az üdvös és káros dolgokról, nem tudni a feddhető és feddhetetlen dolgokat, nem tudni a gyakorlandó és nem gyakorlandó dolgokat, nem tudni az alsóbb és felsőbb, a sötét és világos dolgokat. A hat területre vonatkozóan nem tudni, nem felfogni, nem átlátni, sötétségben lenni arról, ahogy a dolgok vannak, teljes tévedés, zavarodott tudatlanság.

Ezt hívják tudatlanságnak.

2. Késztetések

A tudatlanság feltételéből késztetések. Mik a késztetések? Háromféle késztetés van:

1. Testi késztetések,
2. szóbeli késztetések,
3. tudati késztetések.

1. Mik a testi késztetések?
Belégzés és kilégzés, ezen dolgok valóban testiek, a testtől függnek, a testtel kapcsolatosak, a testtől függően léteznek. Ezért a belégzést és kilégzést hívják a testi késztetéseknek.

2. Mik a szóbeli késztetések?
Miután rágondol és átgondol szavakat mond, nem rágondolás és nem átgondolás nélkül. Ezért a rágondolást és átgondolást hívják szóbeli késztetéseknek.

3. Mik a tudati késztetések?
Szenvedélyes szándékok, utáló szándékok, zavarodott szándékok – ezek tudati tényezők, a tudattól függnek, a tudattal kapcsolatosak, a tudattól függően léteznek. Ezért a szándékot hívják tudati késztetéseknek.

Ez, szerzetesek, amit a háromféle késztetésnek hívnak.

3. Tudat

A késztetések feltételéből tudat. Mi a tudat? A hatféle tudat. Melyik hat? A következők:

1. Szem-tudat,
2. fül-tudat,
3. orr-tudat,
4. nyelv-tudat,
5. test-tudat,
6. elme-tudat.

Ezeket hívják tudatoknak a hatféle tudatban.

4. Név és forma

A tudat feltételéből név és forma.

Mi a név? A négy formátlan halmaz. Melyik négy?

1. Az érzés halmaz,
2. az észlelés halmaz,
3. a késztetés halmaz,
4. a tudat halmaz.

Ez a név.

Mi a forma? Aminek formája van, tehát a négy nagy létező és minden, ami a négy nagy létezőből keletkezik. Melyik négy? A következők:

1. A föld elem,
2. a víz elem,
3. a tűz elem,
4. és a szél elem.

1. Mi a föld elem?
Ami nehéz és szilárd.

2. Mi a víz elem?
Ami folyékony és nedves.

3. Mi a tűz elem?
Ami meleg és érik.

4. Mi a szél elem?
Ami hajlékony, forog, és könnyen mozog.

Ez a forma és az előző a név. Röviden a kettejüket együtt hívják névnek és formának.

5. Hat terület

A név és forma feltételéből hat terület. Mi a hat terület? A hat belső terület. Ezek a következők:

1. A szem terület,
2. a fül terület,
3. az orr terület,
4. a nyelv terület,
5. a test terület,
6. az elme terület.

Ezt hívják a hat területnek.

6. Érintés

A hat terület feltételéből érintés. Mi az érintés? A hatféle érintés. Melyik hat?

1. A szem-érintés,
2. a fül-érintés,
3. az orr-érintés,
4. a nyelv-érintés,
5. a test-érintés,
6. az elme-érintés.

Ezt hívják érintésnek.

7. Érzés

Az érintés feltételéből érzés. Mi az érzés? A hatféle érzés. Melyik hat?

A szem-érintésből megjelenő kellemes, kellemetlen, vagy semleges érzés, továbbá a fül-, orr-, nyelv-, test-, és elme-érintésből megjelenő kellemes, kellemetlen, vagy semleges érzés.

Ezt hívják érzésnek.

8. Vágy

Az érzés feltételéből vágy. Mi a vágy? A hatféle vágy. Melyik hat?

1. Vágy formára,
2. vágy hangra,
3. vágy szagra,
4. vágy ízre,
5. vágy érintésre,
6. vágy gondolatra.

Ezt hívják vágynak.

9. Ragaszkodás

A vágy feltételéből ragaszkodás. Mi a ragaszkodás? A négyféle ragaszkodás. Melyik négy?

1. Érzékiséghez ragaszkodás,
2. nézethez ragaszkodás,
3. szabályokhoz és fogadalmakhoz ragaszkodás,
4. és a személy nézetéhez ragaszkodás.

Ezt hívják ragaszkodásnak.

10. Létesülés

A ragaszkodás feltételéből létesülés. Mi a létesülés? A háromféle létesülés. Melyik három? A következők:

1. Érzéki létesülés,
2. forma létesülés,
3. formátlan létesülés.

Mi az érzéki létesülés? A következők:

1. Poklok

Nyolc forró pokol van. Melyik nyolc? A következők:

1. Újraélesztő,
2. fekete kötél,
3. összezúzó,
4. üvöltő,
5. nagy üvöltő,
6. égető,
7. szétégető,
8. szüntelen.

Nyolc fagyos pokol van. Melyik nyolc? A következők:

1. Hólyagos,
2. kifakadó hólyagos,
3. didergő,
4. nyöszörgő,
5. vacogó,
6. kék lótusz,
7. vörös lótusz,
8. nagy vörös lótusz.

2. szellemek,

3. állatok,

4. emberek,

5. istenek.

Hat érzéki birodalomban vannak istenek. Melyik hat?

1. Négy nagy király,
2. harminchármak,
3. Jámák,
4. elégedettek,
5. teremtést élvezők,
6. mások teremtéseit uralók.

Mi a forma létesülés? A következők:

1. Brahmák kísérői,
2. Brahmák miniszterei,
3. nagy Brahmák,
4. korlátolt fényűek,
5. korlátlan fényűek,
6. sugárzó fényűek,
7. korlátolt szépségűek,
8. korlátlan szépségűek,
9. ragyogó szépségűek,
10. felhőtlenek,
11. érdemből születettek,
12. sokasodó gyümölcsűek,
13. nem sokasodóak,
14. zavartalanok,
15. jó kinézetűek,
16. szépek,
17. legfentebbiek.

Mi a formátlan létesülés? A következők:

1. Végtelen tér területe,
2. végtelen tudat területe,
3. semmi területe,
4. sem észlelés sem nem észlelés területe.

Formátlan istenek négyféleképp keletkeznek a csak tudaton való elmélyülésüknek megfelelően.

Ezt hívják a formátlan elemnek.

Ezek a háromféle létesülés.

Ezt hívják létesülésnek.

11. Születés

A létesülés feltételéből születés. Mi a születés?

A lények különféle osztályaiban a különféle lények születnek, megszületnek, újraszületnek, megjelennek, felbukkannak, megnyilvánulnak, halmazokat szereznek, elemeket szereznek, területeket szereznek, név-halmazai létrejönnek, élet képessége létrejön, összeállnak a megfelelő csoportjaikba.

Ezt hívják születésnek.

12. Öregség és halál

A születés feltételéből öregség és halál. Mi az öregség?

Kopaszság, ősz haj, ráncos bőr, megöregedettség, meghajlottság, meggörbültség, meggörnyedtség, megtekeredettség, belégzéskor és kilégzéskor remegő torok, pöttyök a végtagokon, botra támaszkodás, a test előre hajlása, a képességek romlása, a késztetések szétesése, aggság, rokkantság, gyengélkedés, gyengeség, elsorvadás, teljes elsorvadás.

Ezt hívják öregségnek. Mi a halál?

A lények különféle osztályaiban a különféle lények hullnak, elhullnak, elsorvadnak, eltűnnek, kitöltik idejüket, élettartamuk elfogy, testmelegük elfogy, élet képességük megszűnik, halmazaik eldobják.

Ezt hívják halálnak.

Ez a halál és az előző az öregség. Röviden a kettejüket együtt hívják öregségnek és halálnak.

Ez, szerzetesek, a tizenkét tagú függő keletkezés.

6. A négy nemes igazság

Mi a négy nemes igazság? A következők:

1. A szenvedés nemes igazsága,
2. a szenvedés eredetének nemes igazsága,
3. a szenvedés megszűnésének nemes igazsága,
4. a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága.

1. A szenvedés nemes igazsága

Mi a szenvedés nemes igazsága? A következő:

A születés szenvedés,
az öregség szenvedés,
a betegség szenvedés,
a halál szenvedés,
a szeretettől elváltság szenvedés,
a nem szeretettel együtt levés szenvedés,
nem megkapni amit kívánunk és keresünk szenvedés,
röviden, a ragaszkodás öt halmaza szenvedés.

Ezt hívják a szenvedés nemes igazságának.

2. A szenvedés eredetének nemes igazsága

Mi a szenvedés eredetének nemes igazsága? A következő:

A létesülés folytatásához vezető vágy, ami élvezettel és szenvedéllyel jár, felettébb élvezve ezt és azt.

Ezt hívják a szenvedés eredetének nemes igazságának.

3. A szenvedés megszűnésének nemes igazsága

Mi a szenvedés megszűnésének nemes igazsága?

A létesülés folytatásához vezető bármilyen vágynak, ami élvezettel és szenvedéllyel jár, felettébb élvezve ezt és azt, annak maradéktalan elhagyása, elengedése, eltávolítása, elpusztulása, elhalványulása, megszűnése, elnyugvása, és eltűnése.

Ezt hívják a szenvedés megszűnésének nemes igazságának.

4. A szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága

Mi a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazsága? A nemes nyolcrétű ösvény, kezdve a helyes nézettel, és a többi. A következő:

1. Helyes nézet,
2. helyes elhatározás,
3. helyes beszéd,
4. helyes tett,
5. helyes életvitel,
6. helyes törekvés,
7. helyes éberség,
8. helyes összeszedettség.

Ezt hívják a szenvedés megszűnéséhez vezető út nemes igazságának.

Ez, szerzetesek, a négy nemes igazság.

7. A huszonkét képesség

Nos, szerzetesek, mi a huszonkét képesség? A következők:

1. Szem képesség,
2. fül képesség,
3. orr képesség,
4. nyelv képesség,
5. test képesség,
6. elme képesség,
7. női képesség,
8. férfi képesség,
9. élet képesség,
10. szenvedés képesség,
11. szomorúság képesség,
12. kellemes képesség,
13. vidámság képesség,
14. egykedvűség képesség,
15. hit képesség,
16. erőfeszítés képesség,
17. éberség képesség,
18. összeszedettség képesség,
19. bölcsesség képesség,
20. ismeretlen megismerése képesség,
21. megismerés képesség,
22. teljes megismerés képesség.

Ez, szerzetesek, a huszonkét képesség.

8. A négy elmélyülés

1. Ím, szerzetesek, a szerzetes elkülönülve az érzékiségtől, elkülönülve a gonosz és káros dolgoktól, rágondolással, átgondolással, elkülönülésből keletkező örömmel és boldogsággal az első elmélyülésben tartózkodik.
2. A rágondolás és átgondolás elcsendesülésével, belső nyugalommal és egyhegyű tudattal, rágondolás és átgondolás nélkül, összeszedettségből keletkező örömmel és boldogsággal a második elmélyülésben tartózkodik.
3. Az öröm elhalványulásával egykedvűen tartózkodik, éberen, világosan tudva, testével boldogságot tapasztalva – amiről a nemesek azt mondják: „Éber egykedvű boldog élet” – a harmadik elmélyülésben tartózkodik.
4. Feladva boldogságot és feladva szenvedést, a vidámság és szomorúság korábbi eltűnésével, szenvedés nélkül, boldogság nélkül, teljesen tiszta éberséggel és egykedvűséggel a negyedik elmélyülésben tartózkodik.

Ez, szerzetesek, a négy elmélyülés.

9. A négy formátlan révület

Nos, szerzetesek, mi a négy formátlan révület?

1. Ím, szerzetesek, a szerzetes, teljesen meghaladva a forma észlelését, a benyomás észlelésének eltűnésével, nem figyelve a sokféleség észleleteire – „Ez a végtelen tér.” – a végtelen tér területén tartózkodik.
2. Teljesen meghaladva a végtelen tér területét – „Ez a végtelen tudat.” – a végtelen tudat területén tartózkodik.
3. Teljesen meghaladva a végtelen tudat területét – „Ez a semmi.” – a semmi területén tartózkodik.
4. Teljesen meghaladva a semmi területét, a sem észlelés sem nem észlelés területén tartózkodik.

Ez, szerzetesek, amit a négy formátlan révületnek hívnak.

10. A négy isteni állapot

Mi a négy isteni állapot?

Ím, szerzetesek, a szerzetes
1. Kedvességgel felruházott, haragtól, ellenségességtől, és rossz akarattól mentes tudattal, ami emelkedett, átfogó, nem részrehajló, mérhetetlen, jól fejlett, az összeszedettségen keresztül megszabadultan áthat egy égtájat, s ugyanígy egy másodikat, ugyanígy egy harmadikat, ugyanígy egy negyediket, ugyanígy a legmagasabbat, a legalacsonyabbat, és az egész világot minden égtájba, kedvességgel, haragtól, ellenségességtől, és rossz akarattól mentes tudattal, ami emelkedett, átfogó, nem részrehajló, mérhetetlen, jól fejlett, az összeszedettségen keresztül megszabadultan áthat egy égtájat. Ugyanígy,
2. részvéttel...
3. örvendezéssel...
4. egykedvűséggel... haragtól, ellenségességtől, és rossz akarattól mentes tudattal, ami emelkedett, átfogó, nem részrehajló, mérhetetlen, jól fejlett, az összeszedettségen keresztül megszabadultan áthat egy égtájat.

Ez, szerzetesek, a négy isteni állapot.

(következő rész)