Szürke Hegy Közösség
Dharma
 
Sásztrák
 
Egyéb
 
Újdonság
 
Mai Mantra
A létezők mind mulandók. Aki ezt látja, elfordul a szenvedés világától. A megtisztulás útja ez. (Dhammapada XX. 277.)
 
Buddha-számláló
Indulás: 2004-05-02
 
Sásztrák
Sásztrák : Az ellenvetések megsemmisítése (Vigrahavjávartaní), 2. rész

Az ellenvetések megsemmisítése (Vigrahavjávartaní), 2. rész

Nágárdzsuna  2023.11.28. 21:59

NÁGÁRDZSUNA VÁLASZAI


(előző rész: AZ OPPONENS ELLENVETÉSEI)
 
Arra az első ellenvetésedre, hogy:
 
(1.) Ha sehol, semmilyen
Dolognak sincs saját természete,
Akkor a te kijelentésed is saját természet nélküli,
S nem lehet vele a saját természetet tagadni.
 
a következőt válaszolom:
 
21. Ha a kijelentésem nem létezik sem az okaiban,
Sem a feltételeiben, sem (ezek) együttesében, sem másban,
Akkor a saját természetének a hiánya alapján,
A dolgok üressége ténylegesen bizonyítást nyert.
 
Ha a kijelentésem nem létezik az okaiban, azaz a nagy elemekben, akár együttesen, akár külön-külön ható okoknak vesszük azokat, s nem létezik a feltételeiben sem, azaz a mellkas, a torok, az ajak, a nyelv, a fogak, a szájpadlás, az orr, a fej és a többi (hangképző szerv) erőkifejtéseiben, s nem létezik e kettő (azaz az okok és feltételek) együttesében sem, s nem létezik (ezen) okoktól és feltételektől különböző, valami más dologban sem, akkor ebből az következik, hogy nincs saját természete, s a saját természetének a hiánya következtében üres. A saját természetének a hiánya alapján az én kijelentésem üressége ténylegesen bizonyítást nyert. S miképpen az én kijelentésem a saját természetének a hiánya következtében üres, ugyanúgy minden (más) dolog is a saját természet hiánya következtében üres. Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy az én kijelentésem üressége következtében nem lehet vele a dolgok ürességét (állítani), nem igaz.
Továbbá:
 
22. A függésben való létezés az,
Amit a dolgok ürességének nevezek.
Ami függő létezésű,
Annak bizony nincs saját természete.
 
Nem értetted meg a dolgok ürességének az értelmét, amikor úgy kezdtél kritizálni, hogy „a kijelentésed saját természetének a hiánya következtében nem lehet vele a dolgok saját természetét tagadni”. Ezzel kapcsolatban, a dolgoknak az üressége maga a függésben való létezés. Miért? Mert nem (létezhet) saját természet. Azok a dolgok, amelyek (mástól való) függésben keletkeznek bizony nem rendelkeznek saját természettel, mert nincs önmagukban való létezésük. Miért? Mert okokkal és feltételekkel állnak függőségi viszonyban. Ha a dolgok önmaguk által léteznének, akkor okok és feltételek nélkül is léteznének. De nem ily módon léteznek. Következésképpen nincs saját természetük, s a saját természetük hiánya miatt üreseknek nevezem őket. Így tehát logikailag helyes az (a megállapítás), hogy „a függésben való keletkezése miatt az én kijelentésemnek sincs saját természete, s a saját természetének a hiánya következtében üres”. Ahogy a szekér, a korsó, a ruha és (minden) más dolog a függésben való keletkezése miatt üres, és mégis betölti a saját funkcióját, azaz (a szekér) fát, füvet, földet szállít, (a korsó) mézet, vizet, tejet tárol, (a ruha) a hideg, a szél, a hőség ellen véd, ugyanúgy a függésben való keletkezése miatt ennek a kijelentésemnek sincs saját természete, és mégis használható annak bizonyítására, hogy a dolgoknak nincs saját természete. Ebben az esetben pedig az az állításod, hogy „a te kijelentésed a saját természete hiánya következtében üres, és az üressége miatt nem lehet vele a dolgok saját természetét tagadni”, nem igaz.
Továbbá:
 
23. (Vedd úgy, hogy) olyan ez a tagadás, mint amikor
Egy szellemi erővel teremtett ember egy (másik) szellemi erővel teremtettet,
(Vagy mint amikor) egy káprázat-ember egy (másik),
A saját káprázata keltette (embert) tagad.
 
Amikor egy szellemi erővel teremtett ember egy másik, valamilyen dolgot ellátó/célt szolgáló szellemi erővel teremtett ember(nek a létezését) tagadja, vagy amikor egy illuzionista által keltett káprázatember egy másik, a saját káprázata keltette, valamilyen dolgot ellátó káprázat-embernek (a létezését) tagadja, akkor az a szellemi erővel teremtett ember is üres, aki tagadva van, s az (a szellemi erővel teremtett ember) is üres, aki tagad. Az a káprázat-ember is üres, aki tagadva van, s az (a káprázat-ember) is üres, aki tagad. Ugyanilyen módon, annak ellenére, hogy a kijelentésem üres, mégis tagadni lehet vele a dolgok saját természetét. Ebben az esetben pedig az az állításod, hogy „a kijelentésed üressége következtében nem lehet vele a dolgok saját természetét tagadni”, nem igaz.
Ez kizárja annak a hat pontból álló vitának is a lehetőségét, amelyet fölemlítettél. S mivel így van, nem áll fönn az, hogy a kijelentésem nem tartozik bele a „minden dolog”-ba, nem áll fönn, hogy nem üres, s az sem, hogy a dolgok nem üresek.
Arra a további ellenvetésedre pedig, hogy
 
(2.) Mármost, ha ez a kijelentés saját természetű,
Akkor föladtad a kiinduló tézisedet.
Következetlenséget tartalmaz, s meg kell mondanod,
Hogy milyen alapon teszel különbséget.
 
a következőt válaszolom:
 
24. Ez a kijelentés nem saját természetű,
Ezért nem adtam föl (semmilyen) tézist,
És nem áll fönn következetlenség.
Ezért nem kell érvet hoznom (semmilyen) megkülönböztetésre.
 
Először is, ez a kijelentésem a függésben való keletkezése következtében nem lehet saját természetű. S ahogy korábban már elmagyaráztam, annak következtében, hogy nem lehet saját természetű, üres. S mivel ez a kijelentésem is üres, és minden más dolog is üres, ezért nem áll fönn (semmilyen) következetlenség. Csak akkor állna fönn következetlenség, ha azt mondanám, hogy „ez a kijelentés nem üres, (de) minden más dolog üres”. De én nem ezt mondom. Ezért nincs következetlenség. S mivel nem áll fönn az a következetlenség, hogy „ez a kijelentés nem üres, ellenben minden más dolog üres”, ezért nem kell fölhoznom olyan érvet, amely alátámasztaná az „ez a kijelentés nem üres, ellenben minden más dolog üres” megkülönböztetést. Ebben az esetben pedig nem igaz az az ellenvetésed, hogy „föladtad a (kiinduló) tézisedet, s hogy következetlenség áll fönn, s hogy meg kell mondanod, hogy milyen alapon teszel különbséget”.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(3.) Nem lenne helyes úgy vélned,
Hogy ez a „Ne adj hangot!” tiltáshoz hasonló,
Mert ebben az esetben egy létező hang
Zárja ki a majdan létrejövőt.
 
a következőt válaszolom:
 
25. A példa, amit felhoztál:
„Ne adj hangot!”, nem megfelelő.
Abban a hang kizárja a (másik) hangot,
De ebben (a kijelentésemben) nem így van.
 
Ez nem is (lehet) az én példám. Amikor valaki azt mondja, hogy „Ne adj hangot!”, akkor ő maga hangot ad, és (ezzel) kizárja a (másik) hang (létezését). Nem így nálam. Ez az üres kijelentés nem tagadja az üresség (létezését). Miért? Mert ebben a példában a hang megszünteti a (másik) hangot, ellenben ebben (a kijelentésemben) nem így van. Én azt mondom, hogy „semmilyen dolognak sincs saját természete, és a saját természetük hiánya következtében üresek”. Miért?
 
26. Ha a nem-saját-természetű
Megszüntetné a nem-saját-természetűeket,
Akkor a nem-saját-természet megszűnésével
A saját-természet kapna bizonyosságot.
 
Ez a példa akkor lenne logikailag helyes, ha a nem-saját természetű kijelentés a nem-saját természetű dolgokat szüntetné meg, mint ahogy a „Ne adj hangot!” (tiltásbari) a hang a hangot szünteti meg. Ám itt a nem-saját természetű kijelentés a dolgok saját természetét tagadja. Ha a nem-saját természetű kijelentés a dolgok nem-saját természetét tagadná, akkor abból, hogy tagadva van a nem-saját természetük, szükségszerűen az következne, hogy a dolgok saját természettel bírnak, s abból, hogy saját természettel bírnak, az következne, hogy nem üresek. Mi viszont a dolgoknak nem a nem-ürességét, hanem az ürességét állítjuk. Ezért ez nem (megfelelő) példa.
 
27. Vagy (vedd úgy, hogy) olyan ez (a tagadás),
Mint amikor egy szellemi erővel teremtett ember
Eloszlatja valakinek azt a hibás észleletét, hogy
Egy szellemi erővel teremtett nő (valódi) nő.
 
Vagy (képzeld el, hogy) egy bizonyos férfinak az a hibás észlelete támad egy szellemi erővel teremtett, valós léttől üres nőről, hogy az valóságos nő, s eme hibás észlelés következtében vágy ébred benne iránta. (Aztán) a Tathágata vagy a Tathágata egy tanítványa szellemi erejével teremt egy embert, (majd) az (a szellemi erővel teremtett ember) a Tathágata vagy a Tathágata tanítványa szellemi erejével eloszlatja annak (a férfinak) a hamis észleletét. Ugyanilyen módon az én üres kijelentésem, amely a szellemi erővel teremtett emberhez hasonlítható, eloszlatja azt a (hibás) észlelést, hogy a nem-saját természetű dolgoknak, amelyek a szellemi erővel teremtett nőhöz hasonlíthatók, saját természete van. Ezért ez a most felhozott példa alkalmas az üresség bizonyítására, nem pedig a másik.
 
28. Sőt, ez az érv a bizonyítandó tételhez hasonló,
Mivel a hangnak nincs (valódi) létezése.
És én nem úgy jelentem ki (ezt), hogy
Ne fogadnám el konvencionálisan.
 
Az az érv, hogy „ez olyan, mint a »Ne adj hangot!«” valójában a (még) bebizonyítandó tételhez hasonló/tétel szintjén áll. Miért? Mert abban, hogy nincs saját természetük, semmilyen dolog sem különbözik egymástól. Bizony annak a hangnak nincs önmagában való, igazi létezése, mert függésben keletkezik. Mivel annak (a hangnak) nincs önmagában való, igazi létezése, ezért elutasítom azt az ellenvetésedet, hogy „mert ebben az esetben egy létező hang zárja ki a majdan létrejövőt”. És én nem is úgy jelentem ki, hogy „minden dolog üres”, hogy ne fogadnám el a konvencionális igazságot, vagy hogy elvetném azt. Bizony a tant nem lehet tanítani anélkül, hogy ne folyamodnánk a konvencionális igazsághoz. Miképpen (már) mondtam:
 
A végső igazság nem tanítható anélkül, hogy
Ne támaszkodnánk a konvencionális igazságra.
A végső igazság felismerése nélkül
A nirvána nem érhető el.
 
Következésképpen minden dolog üres, miképp a kijelentésem (is), és az, hogy semmilyen dolognak sincs saját természete, mindkét esetben érvényes.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(4.) Nem helyes, ha úgy véled,
Hogy a tagadás tagadása is ekképp (lehetetlen),
Mert akkor a hiba nem az én,
Hanem a te tézised jellegéből fakad.
 
a következőt válaszoljuk:
 
29. Ha lenne valamilyen tézisem,
Akkor ez az én hibám lenne.
De nekem nincs tézisem,
Ezért nem is lehet hibám.
 
Ha lenne valamilyen tézisem, akkor az én (hibám) lenne az, amit fölemlítettél, hogy mivel az én tézisem sajátos jellegének felel meg, ezért a hiba a kiinduló (tézisből fakad). De nekem nincs semmilyen tézisem. Hogyan is létezhetne (bármilyen) tézis, ha minden dolog üres, tökéletesen lecsendesült, természetében visszavonult. Hogyan is létezhetne a tézis jellegével való megfelelés? Hogyan is létezhetne a tézis jellegével való megfelelés okozta hiba? Ebben az esetben pedig az az állításod, hogy „mivel a te tézised sajátos jellegének felel meg, ezért a hiba a tiéd”, nem igaz.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(5.) Nos, ha érzékelés útján
Észlelvén tagadod a dolgokat,
Akkor nem létez(het) az az érzékelés,
Amellyel a dolgokat észleled.
 
(6.) Az érzékelésnél (mondottakkal) már megcáfoltam
A következtetést, a hiteles beszédet s a hasonlítást,
És azokat a tárgyakat is, melyek következtetéssel,
Hiteles beszéddel, hasonlítással bizonyítandók.
 
a következőt válaszolom:
 
30. Ha észlelnék valamit érzékeléssel
És a többi (megismerési) eszközzel,
Akkor állítanék vagy tagadnék.
Mivel ilyen (tárgy) nem létezik, (ez) a kritika nem érint engem.
 
Ha észlelnék valamilyen tárgyat érzékeléssel, következtetéssel, hasonlítással, hiteles beszéddel, azaz a megismerés négy érvényes eszközével, vagy a megismerés érvényes eszközeinek bármelyikével, akkor bizony állítanék vagy tagadnék. De mivel én semmilyen tárgyat sem észlelek, ezért nem is állítok, és nem is tagadok. Ebben az esetben pedig az a kritika, amellyel illettél, nevezetesen hogy „ha te az érzékelés és a megismerés többi érvényes eszközének valamelyikével észleled a dolgokat, s aztán tagadod azokat, akkor valójában a megismerésnek azon érvényes eszközei sem léteznek, amint azok a tárgyak sem, amelyek a megismerés azon érvényes eszközeivel ismerendők meg”, nem érhet engem.
Továbbá:
 
31. Ha számodra az egyes tárgyak
A megismerés érvényes eszközeivel nyernek bizonyítást,
Akkor mondd meg, hogy maguk a megismerési eszközök
Hogyan nyernek bizonyítást számodra?
 
Ha úgy gondolod, hogy az egyes megismerendő tárgyak a megismerés érvényes eszközeivel nyernek bizonyítást, mint ahogy (például) a mérőeszközökkel a megmérendő tárgyak (megméretnek), akkor most az a négy érvényes megismerési eszköz, azaz az érzékelés, a következtetés, a hasonlítás, a hiteles beszéd, mi által nyer bizonyítást? Ha most (azt gondolod, hogy) az érvényes megismerési eszközök érvényes megismerési eszközök nélkül is biztosak, akkor föladod azt a tézisedet, hogy „a tárgyak az érvényes megismerési eszközökkel nyernek bizonyítást”. De
 
32.ab Ha a megismerési eszközök más megismerési eszközökkel
Nyernek bizonyítást, akkor abból végnélküliség lesz.
 
Ha ellenben azt gondolod, hogy a megismerendő tárgyak az érvényes megismerési eszközökkel nyernek bizonyítást, és azok az érvényes megismerési eszközök (is) más érvényes megismerési eszközökkel nyernek bizonyítást, akkor ebből egy vég nélküli visszafelé haladás következik. Hogy mi a hiba abban, ha vég nélküli visszafelé haladás következik belőle?
 
32.cd Abban az esetben a kezdetnek nincs bizonyossága,
(S így) a középnek s a végnek sem.
 
A vég nélküli visszafelé haladás következménye esetén a kezdet felől nem lehet bizonyosság. Miért? Mert nincs kezdet, ha azoknak az érvényes megismerési eszközöknek a bizonyítása is más megismerési eszközökkel történik, s azoknak (a bizonyítékul használt megismerési eszközöknek a bizonyítása) is más (megismerési eszközökkel) történik. S mivel nem létezik valódi kezdet, hogyan is lehetne közép, hogyan is lehetne vég? Következésképpen logikailag nem helyes az az állításod, hogy „azoknak az érvényes megismerési eszközöknek a bizonyítása más megismerési eszközökkel történik”.
 
33. Mármost ha azok (a megismerési eszközök) megismerési eszközök
Nélkül is biztosak, akkor föladtad a tézisedet.
Következetlenség van abban, s meg kell mondanod, hogy
Milyen alapon teszel különbséget.
 
Mármost ha úgy véled, hogy azok az érvényes megismerési eszközök érvényes megismerési eszközök nélkül is biztosak/bizonyosak, ellenben a megismerendő tárgyaknak a bizonyítása/bizonyossá-tétele az érvényes megismerési eszközökkel történik, akkor föladtad azt a tézisedet, hogy „a tárgyak az érvényes megismerési eszközökkel nyernek bizonyítást”. És az a következetlenség áll fönn, hogy némely tárgyaknak a bizonyítása a megismerés érvényes eszközeivel történik, némelyeknek pedig nem. Föl kell hoznod azt az érvet, amely megindokolja a „némely tárgyaknak a bizonyítása a megismerés érvényes eszközeivel történik, némelyeknek pedig nem” különbségtevést. Arra pedig nem mutattál rá. Következésképpen ez az elképzelés sem helyes. Erre az az ellenvetés hangzott el, hogy a „megismerés érvényes eszközei saját magukat is, és más dolgokat is bizonyítanak. Ahogy mondva van:
 
Ahogy a tűz megvilágítja
Saját magát és mást is,
Úgy bizonyítják a megismerés eszközei
Magukat és mást is.
 
Azaz, miképpen a tűz saját magát és más dolgokat is megvilágít, ugyanúgy a megismerés érvényes eszközei bizonyítják saját magukat és más dolgokat is.”
Erre a válaszom:
 
34. Ez ellentmondásos állítás.
A tűz bizony nem világítja meg önmagát,
Mivel nem létezik a vizuális nem-észlelése
A sötétben, úgy ahogy a korsónak (igen).
 
Az, hogy „a megismerés érvényes eszközei a tűzhöz hasonlóan saját magukat is és más tárgyakat is bizonyítanak” ellentmondásos állítás. A tűz bizony nem világítja meg saját magát. A korsót, amelyet nem világít meg tűz, először nem észleljük a sötétben, de később, amikor tűz világítja meg, észleljük. A tűz akkor világítaná meg saját magát, ha ugyanilyen módon először megvilágítatlanul létezne a sötétben, s aztán (pedig) tűz világítaná meg. De nem így van. Ezért ez az elképzelés sem helyes.
Továbbá:
 
35. Ha pedig a tűz megvilágítja
Saját magát, ahogy mondod,
Akkor bizony önmagát is
El fogja égetni, úgy, mint mást.
 
Ha pedig, ahogy mondod, a tűz ugyanúgy megvilágítja saját magát is, mint ahogy más dolgot megvilágít, akkor bizony ugyanúgy, ahogy más dolgot eléget, saját magát is el fogja égetni. Csakhogy nem így van. Ebben az esetben pedig az az állítás, hogy „a tűz ugyanúgy megvilágítja saját magát, mint mást”, nem igaz.
Továbbá:
 
36. Ha pedig a tűz megvilágítja
Önmagát és mást is, ahogy mondod,
Akkor a sötétség (is) a tűzhöz hasonlóan,
El fogja takarni önmagát és mást is.
 
Ha pedig a nézeted szerint a tűz saját magát is, és más dolgot is megvilágít, akkor ebből az következik, hogy az ellentettje, a sötétség is saját magát is, és más dolgot is eltakar. De nem így tapasztaljuk. Ebben az esetben pedig az az állítás, hogy „a tűz megvilágítja önmagát és mást is”, nem igaz.
Továbbá:
 
37. Tűzben nincs sötétség,
És sehol máshol, hol tűz van.
(Akkor pedig) hogyan tud megvilágítani?
Hiszen a megvilágítás a sötétség megsemmisítése.
 
Ide vonatkozóan, a tűzben nincs sötétség, s ahol tűz van, ott sincs sötétség. A ,,megvilágítás” a sötétség eloszlatását jelenti. Ha pedig a tűzben nincs sötétség, s ott sincs, ahol tűz van, akkor mi az a sötétség, amit eloszlat a tűz, s amelynek az eloszlatása alapján „önmagát és mást is megvilágít”?
Erre az ellenvetés: „Valójában, miért éppen abból, hogy tűzben nincs sötétség, s ott sincs, ahol tűz van, miért éppen az következik, hogy a tűz nem világítja meg önmagát és mást is? Az éppen keletkezőfélben lévő tűz az, ami eloszlatja a sötétséget. Mivel az éppen keletkezőfélben lévő tűz megvilágítja mindkettőt, azaz saját magát is, és más dolgot is, ebből következik az, hogy tűzben nincs sötétség, és ahol tűz van, ott sincs sötétség.”
Erre a válasz:
 
38. Az, hogy az éppen keletkezésben lévő
Tűz világít, valótlan állítás.
Az éppen keletkezésben lévő tűz
Bizony nem találkozik a sötétséggel.
 
Nem helytálló az az állításod, hogy „ez az éppen keletkezésben lévő tűz az, ami saját magát is, és más dolgot is megvilágít”. Miért? Mert az éppen keletkezésben lévő tűz bizony nem találkozik a sötétséggel, s mivel nincs találkozási pontjuk, ezért nem is oszlatja el. S mivel nem lett eloszlatva a sötétség, nincs világosság.
Továbbá:
 
39. Ha pedig a tűz anélkül is eloszlatná
A sötétséget, hogy találkozna vele,
Akkor ez az itt lobogó (tűz) a világ minden táján
Eloszlatná a sötétséget.
 
Ha pedig úgy gondolod, hogy a tűz anélkül is eloszlatja a sötétséget, hogy találkozna vele, akkor ez a most, ezen a helyen lobogó tűz el fogja oszlatni a világ minden táján fellelhető sötétséget, (hiszen) ugyanúgy nem találkozott vele. De ezt nem így tapasztaljuk. Ezért az, amit akartál, hogy „a tűz anélkül oszlatja el a sötétséget, hogy találkozna vele”, nem igaz.
Továbbá:
 
40. Ha a megismerési eszközök önmagukat bizonyítják,
Akkor nálad a megismerési eszközök bizonyítása
A megismerés tárgyaira való tekintet nélkül történik.
(Hiszen) az önmagát bizonyító nem függ mástól.
 
Ha pedig úgy gondolod, hogy a megismerés érvényes eszközei, a tűzhöz hasonlóan önmagukat bizonyítják, akkor ebből az következik, hogy a megismerés érvényes eszközei a megismerés tárgyaira való tekintet nélkül is bizonyítást nyernek. Miért? Mert az önmagát bizonyító bizony nem függ mástól. Ha pedig függ (mástól), nem önmagát bizonyító.
Erre az ellenvetés: „Mily hiba lesz abban, ha a megismerés érvényes eszközei nem függnek a megismerés tárgyaitól?”
Erre a válasz:
 
41. Ha nálad a megismerési eszközök bizonyítása
A megismerés tárgyaira való tekintet nélkül történik,
Akkor azok az ilyen megismerési eszközök
Semminek nem (megismerési eszközei).
 
Ha a megismerés érvényes eszközei a megismerés tárgyaira való tekintet nélkül nyernek bizonyítást, akkor azok az ilyen érvényes megismerési eszközök semminek sem a megismerési eszközei. Ez a hiba. Ha viszont valamilyen tárgy megismerésének érvényes eszközei, akkor (azok) a megismerés tárgyaitól már nem független megismerési eszközök.
 
42. És mily hiba merül föl akkor, ha elfogadjuk,
Hogy függésben nyernek bizonyítást?
A bizonyítottnak vett bizonyítása lesz,
Mivel a nem-bizonyított nem függ mástól.
 
Ha pedig elfogadjuk, hogy a megismerés érvényes eszközei a megismerés tárgyaira való tekintettel nyernek bizonyítást, akkor a (már eleve) bizonyítottnak vett négy érvényes megismerési eszköznek az (újra)bizonyítása történik. Miért? Mert a (még) nem-bizonyított tárgynak (még) nincsenek vonatkozásai. Dévadattának bizony, akinek a létezése még nem bizonyított, semmilyen tárggyal sincs kapcsolata, a már bizonyítottnak az (újra)bizonyítása pedig nem kívánatos, mert nem helyénvaló (azt mondani, hogy valaki) a már megtett dolgot teszi.
Továbbá:
 
43. Ha a megismerési eszközök mindenképpen
A tárgyaik viszonylatában válnak bizonyossá,
Akkor a megismerés tárgyainak a bizonyítása bizony
A megismerési eszközöktől függetlenül történik.
 
Ha a megismerés érvényes eszközei a megismerendő tárgyakhoz való viszonyuk alapján válnak bizonyossá, akkor a megismerendő tárgyak nem nyer(het)nek bizonyítást a megismerés érvényes eszközeihez való viszonyuk alapján. Miért? Mert a bizonyítandó dolog (azaz a megismerés érvényes eszközei) nem lehet (valami másnak a) bizonyítására szolgáló eszköz, a megismerendő tárgyaknak pedig közismerten a megismerés érvényes eszközei a bizonyító eszközei.
Továbbá:
 
44. Ha pedig a megismerés tárgyainak a bizonyítása
Nem a megismerési eszközök viszonylatában történik,
Akkor mi értelme a megismerési eszközöket bizonyítanod?
Az, ami végett vannak, bizonyított.
 
Ha pedig azt gondolod, hogy a megismerés tárgyainak a bizonyítása nem a megismerés érvényes eszközeihez való viszonyuk alapján történik, akkor most már mi értelme annak, hogy a megismerési eszközök bizonysága után kutatsz? Miért? Mert a megismerés tárgyai, amelyek végett a megismerés érvényes eszközei után kutatsz, a megismerés érvényes eszközei nélkül is bizonyítást nyertek. Ebben az esetben pedig mire jók a megismerés érvényes eszközei?
 
45. Ha ezzel szemben a megismerési eszközök bizonyítása
Nálad a megismerendő tárgyak viszonylatában történik,
Akkor nálad a megismerési eszközök és a megismerés tárgyai
Elkerülhetetlenül felcserélődnek.
 
Ha pedig azért, hogy ne merüljön föl a korábban említett hiba, úgy gondolod, hogy a megismerés érvényes eszközei bizony a megismerendő tárgyakhoz való viszonyuk alapján léteznek, akkor ily módon nálad a megismerés érvényes eszközei és a megismerendő tárgyak felcserélődnek. Nálad a megismerés eszközei megismerendő tárgyakká válnak, mert a megismerendő tárgyak révén bizonyítottak, a megismerendő tárgyak pedig megismerési eszközökké válnak, mert (ők) bizonyítják a megismerés érvényes eszközeit.
 
46. Mármost na számodra a megismerendő tárgyak bizonyítása
A megismerési eszközök bizonyításával, a megismerési eszközök
Bizonyítása pedig a megismerendő tárgyak bizonyításával történik,
Akkor nálad semelyikük sem nyer bizonyítást.
 
Mármost ha úgy gondolod, hogy a megismerendő tárgyak bizonyítása a megismerés érvényes eszközeinek a bizonyításával történik, mivel (azok) a megismerési eszközöktől függnek, s hogy a megismerés érvényes eszközeinek a bizonyítása pedig a megismerendő tárgyak bizonyításával történik, mivel (azok pedig) a megismerendő tárgyaktól függnek, akkor ily módon semelyikük sem nyer bizonyítást számodra. Miért?
 
47. Ha a megismerendő tárgyak
A megismerési eszközökkel vannak bizonyítva,
Azok pedig ugyanazon megismerendő tárgyakkal bizonyítandók,
Akkor azok (a megismerendők) miképpen fognak bizonyítani?
 
Ha a megismerendő tárgyak a megismerés érvényes eszközeivel vannak, s azok a megismerési eszközök pedig ugyanazokkal a megismerendő tárgyakkal bizonyítandók, akkor bizony az érv (azaz a bizonyíték) nem bizonyított, mivel a megismerendő tárgyak nem bizonyítottak. Így a bebizonyítatlan megismerendő tárgyak hogyan lesznek (képesek) bizonyítani?
 
48. Ha pedig a megismerési eszközök
A megismerendő tárgyakkal vannak bizonyítva,
Azok pedig ugyanazon megismerési eszközökkel,
Akkor azok (a megismerési eszközök) miképpen fognak bizonyítani?
 
Ha pedig a megismerés érvényes eszközei a megismerendő tárgyakkal vannak bizonyítva, s azok a megismerendő tárgyak pedig ugyanazokkal a megismerési eszközökkel bizonyítandók, akkor bizony az érv (azaz a bizonyíték) nem bizonyított, mivel a megismerési eszközök nem bizonyítottak. Így a bebizonyítatlan megismerési eszközök miképpen lesznek (képesek) bizonyítani?
 
49. Ha az apa teremti a fiút,
S ha ugyanaz a fiú
Teremti azt az apát,
Mondd meg: ki kit teremt akkor?
 
Ha valaki azt mondaná, hogy „az apa teremti a fiút, s ugyanaz a fiú teremti azt az apát”, erre (megkérdezik): „mondd meg, hogy akkor most ki kit teremt.” Ugyanez a helyzet áll fönn, amikor azt mondod, hogy „a megismerés érvényes eszközei bizonyítják a megismerendő tárgyakat, és ugyanazok a megismerendő tárgyak megint csak bizonyítják ugyanazokat a megismerési eszközöket”, s erre (én megkérdezem): „Akkor most melyik bizonyítja melyiket”.
 
50. Mondd meg: ki az apa,
És ki a fiú itt?
Mivel mindketten viselik az apa- illetve a fiú-tulajdonságot,
Kétségünk van efelől.
 
És a korábban említett apa és fiú közül melyik a fiú, és melyik az apa? Mivel teremtői mivoltuk alapján mindketten viselik az apa-tulajdonságot, s teremtmény mivoltuk alapján pedig mindketten viselik a fiú-tulajdonságot, ezért kétségünk van afelől, hogy melyik közülük az apa, és melyik a fiú. Ugyanígy, melyek a megismerés érvényes eszközei, és melyek a megismerendő tárgyak azok közül, amelyek számodra a megismerés érvényes eszközei, illetve megismerendő tárgyak? Mivel bizonyító mivoltuk alapján ezek mindegyike megismerési eszköz, bizonyítandó mivoltuk alapján (pedig) megismerendő tárgy, ezért kétségünk van afelől, hogy melyek közülük a megismerési eszközök, és melyek a megismerendő tárgyak.
 
51. A megismerési eszközök sem saját maguk, sem egymás által,
Sem más megismerési eszközök által,
Sem a megismerendő tárgyak által,
Sem bizonyíték nélkül nem nyernek bizonyítást.
 
(1.) Saját maguk által nem nyernek bizonyítást: (azaz) az érzékelés magával az érzékeléssel, a következtetés magával a következtetéssel, a hasonlítás magával a hasonlítással, a hiteles beszéd magával a hiteles beszéddel.
(2.) Sem egymás által (nem nyernek bizonyítást): az érzékelés következtetéssel, hasonlítással vagy hiteles beszéddel; a következtetés érzékeléssel, hasonlítással vagy hiteles beszéddel; a hasonlítás érzékeléssel következtetéssel vagy hiteles beszéddel; a hiteles beszéd érzékeléssel, következtetéssel vagy hasonlítással.
(3.) Az érzékelés, következtetés, hasonlítás, hiteles beszéd (nem nyernek bizonyítást) a nekik megfelelő másik érzékeléssel, következtetéssel hasonlítással és hiteles beszéddel sem.
(4.) (Nem nyernek bizonyítást) a nekik megfelelő vagy más működési területekről vett megismerendő tárgyakkal, sem együtt, sem különvéve azokat.
(5.) (Nem nyernek bizonyítást) bizonyíték nélkül sem.
(És nem nyernek bizonyítást) ezeknek az imént bemutatott bizonyítékoknak sem húszas, sem harmincas, sem negyvenes, sem huszonhatos csoportjával sem. Ebben az esetben pedig az az állításod, hogy „mivel a megismerés érvényes eszközeivel fogjuk fel a megismerendő dolgokat, ezért (valóban) léteznek a megismerendő dolgot is, és azok a megismerési eszközök is, amelyekkel azokat a megismerendő dolgokat felfogjuk”, nem igaz.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(7.) A jelenségek rendjének tudósai
A kedvező jelenségeknek kedvező
Saját természetet tulajdonítanak,
S a többi (jelenséget) is hasonlóan osztályozzák.
 
a következőt válaszolom:
 
52. Ha a jelenségek rendjének tudósai
A kedvező jelenségeknek a kedvező
Saját természetéről beszélnek,
Akkor ezt részletesen ki kellene fejtened.
 
(Ha az az ellenvetésed, hogy) a jelenségek rendjének tudósai a kedvező jelenségeknek kedvező saját természetet tulajdonítanak, akkor azt neked részletekbe menően be kellene mutatnod (a következő módon): ez az a kedvező saját természet, ezek azok a kedvező jelenségek, ez az a kedvező tudatosság, ez a kedvező tudatosságnak a saját természete, és így tovább minden egyes (jelenségnél). Ám ezt nem határoztad így meg. Ezért az, amit mondtál, hogy „minden egyes jelenségnek a saját természetét tanítják”, logikailag nem érvényes.
 
53. Ha pedig a kedvező jelenségeknek
A kedvező saját természete függésben keletkezik,
Akkor az a mástól-való
Hogyan lehet saját természet?
 
Ha pedig a kedvező jelenségeknek a saját természete okok és feltételek együttesétől való függésben keletkezik, akkor az a más dologtól keletkező hogyan lehet a kedvező jelenségeknek a saját természete? Ugyanez vonatkozik a kedvezőtlen és a többi (saját természetre). Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy „mind a kedvező jelenségeknek a kedvező saját természete, mind a kedvezőtleneknek és a többinek a kedvezőtlen és a többi (saját természete) ki van mutatva”, nem igaz.
Továbbá:
 
54. Mármost ha a kedvező jelenségeknek
A saját természete semmitől
Sem függve keletkezne,
Akkor a vallásos életnek nem lenne helye.
 
Ha pedig úgy gondolod, hogy a kedvező jelenségeknek a kedvező saját természete semmitől sem függve keletkezik, s ugyanígy a kedvezőtlen jelenségeknek a kedvezőtlen, a közömböseknek a közömbös (saját természete), akkor ily módon nincs helye a vallásos életnek. Miért? Mert ebből magának a függésben való keletkezésnek az elvetése következik. A függésben való keletkezés elvetéséből a függő keletkezés látásának az elvetése következik, hiszen a nemlétező függő keletkezésnek nem létezhet a látása (sem). Ha nem létezik a függő keletkezés látása, akkor a Tan látása (sem) lesz meg. Bizony a Magasztos (így) nyilatkozott: „Ó, szerzetesek, aki a függésben való keletkezést látja, az a Tant látja.” Ha nincs meg a Tan látása, nincs vallásos élet.
Sőt, a függésben való keletkezés elvetése a szenvedés eredetének az elvetésével jár, hiszen a szenvedés eredete maga a függésben való keletkezés. A szenvedés eredetének az elvetése a szenvedés elvetésével jár, hiszen ha nincs eredet, akkor miből fog eredni az a szenvedés? A szenvedés és a (szenvedés) eredetének az elvetése a szenvedés megszűnésének az elvetésével jár, hiszen ha nincs szenvedés, és nincsen eredete, akkor mily dolog elhagyásának köszönhető a (szenvedés) megszűnése? A szenvedés megszűnésének az elvetése az Ösvény elvetésével jár, hiszen ha a szenvedésnek nem létezik a megszűnése, akkor mily dolog elérése végett van a szenvedés megszűnéséhez vezető ösvény? Így tehát a négy nemes igazság nemlétezővé válik. Ha azok nem léteznek, nem létezik a szerzetesi élet gyümölcse (sem), hiszen a szerzetesi élet gyümölcsei a (négy nemes) igazság látásának köszönhetően érhetők el. Ha nem léteznek a szerzetesi élet gyümölcsei, nincs helye a vallásos életnek.
Továbbá:
 
55. Nem lenne sem bűn, sem érdem,
Nem lennének világi konvenciók sem,
S mivel az ok-nélkül-való örök,
A dolgok, mint saját természetűek, örökkévalók lennének.
 
Hogy mily hibás következménnyel jár, ha elveted a függésben való keletkezést? Nem lesz érdem, nem lesz bűn, nem lesznek világi konvenciók sem. Miért? Mert mindez függő létezésű. Ha nincs függésben való keletkezés, hogyan is létezhetne (mindez)? Sőt, a saját természettel bíró, nem függő létű, ok nélkül való örökkévaló lenne. Miért? Mert az ok nélkül létező dolgok örökkévalók. Ebből pontosan az következne, hogy nem lenne helye a vallásos életnek, és (így) ellentmondásba kerülnél a saját tantételeddel. Miért? Mert a Magasztos úgy tanította, hogy minden összetett múlandó. (Nálad pedig) örökkévalók lesznek azok, mert az, ami saját természettel bír, örök.
 
56. S ugyanez a hiba a kedvező, közömbös,
Megszabaduláshoz vezető és a többi tekintetében.
Így minden, ami összetett,
Nálad össze-nem-tetté válik.
 
És az az eljárás, amelyre rámutattam a kedvező jelenségeknél, (alkalmazható) mind a kedvezőtlen, mind a közömbös, mind a megszabaduláshoz vezető és a többi (jelenségnél) is. Következésképpen, mindaz, ami összetett, számodra össze-nem-tetté válik. Miért? Mert ha nincs ok, nem létezik keletkezés, fennállás, pusztulás. Ha nincs keletkezés, fennállás, pusztulás, nem létezik az összetettség mint specifikus tulajdonság. Ebből az következik, hogy minden, ami összetett, össze-nem-tetté válik. Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy „semmilyen dolog sem üres, mert a kedvező és a többi dolog saját természete valóságosan létezik”, érvénytelen.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(9.) Ha a jelenségeknek
Nem lenne saját természete, akkor
A „nem-saját-természetű” név sem létezne.
Mert név bizony nincs (jelölendő) tárgy nélkül.
 
a következőt válaszolom:
 
57. Ki itt a nevet valós létezőnek mondja,
Annak valóban azt kell válaszolnod,
Hogy „saját természetű (dolog)”.
De mi nem ezt mondjuk.
 
Annak, aki itt a nevet valós létezőnek mondja, azt kellene válaszolnod, hogy „saját természetű (dolog)”, (mert) ha a saját természetű dolog neve valós létező, akkor magának a saját természetű dolognak is valós létezőnek kell lennie. Hiszen a nem valóságosan létező saját természetű dolognak nem valóságosan létező a neve. Ellenben mi a nevet nem mondjuk valós létezőnek. Tehát, mivel a dolgoknak nincs saját természete, ezért a név sem saját természetű. Ebből következik, hogy üres, s az üressége következtében nem valós létező. Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy „a név valósásos létezése következtében a saját természetű (dolog) is valós létező”, érvénytelen.
Továbbá:
 
58. S az a név, hogy „nemlétező”,
Létező vagy nemlétező (dolgot) jelöl?
Akár létezőt, akár nemlétezőt jelöl,
Mindkét módon föladod a tézisedet.
 
És az a név, hogy „nemlétező” létező vagy nemlétező (dolgot) jelöl? Akár létezőt, akár nemlétezőt jelöl, mindkét módon föladod a tézisedet. Először is föladod a tézisedet, ha létező (dolgot) jelöl (számodra) az a név, hogy „nemlétező”. Bizony az nem lehet hol nemlétező, hol meg létező. Ha pedig a „nemlétező” név nemlétező (dolgot) jelöl, akkor mivel (szerinted) a nem valóságos létezőnek nincs neve, föladtad azt a tézisedet, hogy „a névnek valóságosan létező saját természete van”. 
Továbbá:
 
59. Már korábban elmagyaráztam,
Hogy minden dolog üres.
Ezért ez a kritika nem vonatkozik
(Semmilyen) tézisre.
 
Én itt már korábban részletekbe menően elmagyaráztam, hogy minden dolog üres. Ebben a témában az imént megállapítottuk a név ürességét is. Te, miután követted az üresség értelmét, már megint azzal az ellenvetéssel jössz, hogy „ha a dolgoknak nem lenne saját természete, akkor a »nem-saját-természetű« név sem létezne”. Ezért ez a kritikád nem vonatkozik (semmilyen) tézisre. Hiszen én nem mondom, hogy a név valóságos létező.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(10.) Mármost, ha létezik saját természet,
De az nem a jelenségek sajátja, akkor annak
A saját természetnek a jelenségeken kívül kell esnie,
S rá kell mutatnod, hogy az mihez tartozik.
 
a következőt válaszolom:
 
60. A kétséged, amit kifejeztél, hogy
„Mármost, ha létezik saját természet,
De az nem a jelenségek sajátja”,
Nem merül föl kétségként.
 
Én nem tagadom a jelenségek saját természetét, és nem is állítom, hogy valamilyen jelenségeken kívül eső tárgynak van saját természete. S mivel valóban így van, az a kritikád, hogy „ha a jelenségeknek nincs saját természete, akkor rá kell mutatnod, hogy most valójában milyen más, jelenségeken kívül eső tárgyhoz tartozik a saját természet” teljes eltorzítás(a a tényeknek), s nem minősíthető kritikának.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(11.) Mivel a „nincs korsó a házban”
Csak létező dolog tagadásának számít,
Ezért ez a te tagadásod (is)
Létező dolog saját természetének (a tagadása).
 
a következőt válaszolom:
 
61. Ha csak létező tagadható,
Akkor éppen ez az üresség bizonyított,
Mivel te a dolgoknak a
Nem-saját természetét tagadod.
 
Ha a tagadás csupán létezőre és nem nemlétezőre vonatkozik, te pedig minden dolognak a nem-saját természetét tagadod, akkor éppen minden dolognak a nem-saját természete nyert bizonyítást. Mivel a te kijelentéseddel tagadott (dolog) valóságosan létező, s mivel a dolgok nem-saját természete van tagadva, ezért az üresség nyert bizonyítást.
 
62. Mármost ha tagadod az ürességet,
És az az üresség nem létezik (számodra),
Akkor valójában föladod azt a tézisedet,
Hogy a tagadás létezőre vonatkozik.
 
Mármost, ha tagadod a dolgok nem-saját természetét, (azaz) az ürességét, és az az üresség nem létezik (számodra), akkor ily módon föladtad azt a tézisedet, hogy „a tagadás létezőre, és nem nemlétezőre vonatkozik”.
Továbbá:
 
63. Én nem tagadok semmit,
És nincs is semmi tagadandó.
Ezért hamisan vádolsz
Azzal, hogy: „tagadsz.”
 
Ha én tagadnék valamit, akkor bizony helyénvaló lenne az az ellenvetésed is, amit tettél. De én nem tagadok semmit, mivel nincs semmilyen tagadandó (dolog). Ha minden dolog üres, nem létezik sem tagadandó dolog, sem tagadás. Ezért a tényállásnak nem megfelelően, hamisan vádolsz azzal, hogy „tagadsz”.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(12.) Ha nem létezik az a saját természet,
Akkor mit tagadsz ezzel a kijelentéseddel?
A nemlétező tagadásához bizony
Nem kellenek szavak.
 
a következőt válaszolom:
 
64. S ami azt az állításodat illeti, hogy
„A nemlétező tagadásához nem kellenek szavak”:
Itt a beszéd (csupán) tudatja, hogy „nemlétező”,
De meg nem szünteti azt.
 
Arra az állításodra pedig, hogy „a nemlétező tagadásához nem kellenek szavak, akkor pedig mi értelme kijelentened, hogy semmilyen dolognak sincs saját természete”, a következőt válaszolom: az a kijelentés, hogy „semmilyen dolognak sincs saját természete” a dolgokat bizony nem teszi saját természet nélkülivé, hanem (csupán) tudatja, hogy „mivel nincs saját természet, ezért a dolgok saját természet nélküliek”. Amikor például valaki azt mondja, hogy „Dévadatta a házban van”, amikor nincs a házban, s erre valaki azt válaszolja neki, hogy „nincs (ott)”, akkor az a kijelentés nem teszi Dévadattát igazi nemlétezővé, hanem csupán tudatja Dévadattának a házban való nemlétét. Ugyanilyen módon az a kijelentés, hogy „a dolgoknak nincs saját természete”, nem teszi a dolgokat nemsaját természetűvé, hanem (csupán) tudatja, hogy a dolgokban nincs saját természet. Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy „mi értelme kijelentened, hogy nincs saját természet (a dolgokban), amikor nincs saját természet (a dolgokban), s hogy a saját természet nemlétének a tagadásához nem kellenek szavak”, nem érvényes
Ezenkívül, arra a további négy versben tett ellenvetésedre, amelyek közül az első az volt, hogy
 
(13.) A tudatlan emberek a délibábot
Tévesen víznek észlelik.
Tán az ő téves észleletük (eloszlatásához) hasonlóan
Tagadod a nemlétező dolgokat.
 
a következőt válaszolom:
 
65. Hallgasd meg annak a kérdésnek is az eldöntését,
Amelyet a délibáb példában
További vitára bocsátottál,
Hogyan is helyes az a példa.
 
Hallgasd meg annak a kérdésnek is az eldöntését is, amelyet a délibáb példában vitára bocsájtottál, hogy hogyan is helyes ez a példa.
 
66. Ha az az észlelés a saját természetéből fakadna,
Nem lenne függésben keletkező.
Ám az az észlelés, amely függésben létezik,
Valójában maga az üresség.
 
Ha az a délibábban való víz-észlelés a saját természetéből fakadna, akkor nem függésben keletkezne. De mivel mind a délibábtól, mind a rossz látástól, mind a felületes figyelemtől függve jön létre, ezért függésben keletkezik. Mivel függésben keletkezik, ezért bizony saját természettől üres, miképpen korábban már elmagyaráztam.
Továbbá:
 
67. Ha pedig az észlelés saját természetéből fakadna,
Ki is tudná azt az észlelést eloszlatni?
Ugyanez érvényes a többi dologra is.
Ezért ez nem minősül kritikának.
 
Ha pedig a délibábban való víz-észlelés a saját természetéből fakadna, ki is tudná azt eloszlatni? Hiszen a saját természetet ugyanúgy nem lehet eltávolítani, mint ahogy a tűz hevét, a víz folyékonyságát, a tér határtalanságát sem. Ellenben ennek (a téves észleletnek) az eltávolítása tapasztalható. Következésképpen az észlelés saját természettől üres. És ugyanilyen módon kell értelmezni az észlelendő tárggyal kezdődő többi öt jelenséget is. Ebben az esetben pedig az az ellenvetésed, hogy „a hatos csoport létezése következtében semmilyen dolog sem üres”, nem érvényes.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(17.) Az érvednek sincs bizonyító ereje.
Hogyan is lehetne érved,
Ha nincs saját természet?
Érv nélkül pedig a tézised bizonyítása lehetetlen.
 
a következőt válaszolom:
 
68. Evvel az iméntivel, amelyet az előbb
A délibáb példa elvetése kapcsán adtam elő.
Válaszoltam arra (az ellenvetésedre) is,
Hogy „nincs érv”, mivel az (ehhez) hasonló.
 
Meg kell értened, hogy azzal a bizonyítási eljárással, amelyet épp az imént adtam elő, egyben arra (az ellenvetésedre) is válaszoltam, hogy „nincs érv”. Ugyanazt a bizonyítási eljárást kell alkalmazni ebben az esetben is, mint amit az imént, a hatos csoport tagadására felhozott érvben előadtam.
Arra a további ellenvetésedre, hogy
 
(20.) Te nem tételezheted, hogy
A tagadás van előbb, s aztán a tagadandó,
Azt sem, hogy később van, s azt sem, hogy egyidejűek.
Ezért a saját természet létezik.
 
a következőt válaszolom:
 
69. Arra az érvedre, amely a három időre vonatkozik,
Korábban már válaszoltam, mivel az (a bizonyítandóhoz) hasonló.
Sőt, a három idő ellen szóló érved
Az ürességet-vallók számára megfelelő.
 
Meg kell értened, hogy arra az érvedre, amely a három időben való tagadást fejezi ki, már válaszoltam. Miért? Mert az érv a bizonyítandó tételhez hasonló. Vagyis az általad kifejezett tagadás is tagadandó dolog, mivel ugyanúgy lehetetlen, mint a három időben való tagadás. Következésképpen, mivel nem létezik tagadás és tagadandó dolog, ezért hamis az a föltevésed, hogy „a tagadás tagadása bizonyított”. Az az érved, amely a három idő tagadását fejezi ki, nem neked, hanem éppen az ürességet-vallók számára megfelelő, mivel magában foglalja a dolgok saját természetének a tagadását.
Mellesleg milyen választ is adtam már erre? A következőképpen válaszoltam:
 
(63.) Én nem tagadok semmit,
És nincs is semmi tagadandó.
Ezért hamisan vádolsz
Azzal, hogy: „tagadsz”.
 
Ha pedig úgy gondolod, hogy „a tagadás létezése (mégis) bizonyos mind a három időben, mivel mind az előidejű, mind a jövő idejű, mind az egyidejű ok tapasztalható; az előidejű ok például olyan, mint ahogy az apa (oka) a fiúnak, a jövő idejű ok olyan, mint ahogy a tanítvány (oka) a mesternek, az egyidejű ok olyan, mint ahogy a lámpa (oka) a fénynek”. Erre a válaszom: Nem így van. Ebben az érvelési módszerben a már korábban kimutatott három érvelési hiba van meg. Sőt, ha így van, akkor a tagadást valós létezőnek fogadod el, és (így) föladod a tézisedet. Ezzel a bizonyítási eljárással a saját természet tagadásának a létezése is bizonyítást nyert.
 
70. Kinél érvényre jut ez az üresség,
Annál minden cél érvényre jut.
Kinél az üresség nem jut érvényre,
Annál semmi sem jut érvényre.
 
Annál, akinél ez az üresség érvényre jut, minden evilági és e világon túli cél érvényre jut. Miért? Mert akinél érvényre jut az üresség, annál érvényre jut a függésben való keletkezés (is). Akinél érvényre jut a függésben való keletkezés, annál érvényre jut a négy nemes igazság. Akinél érvényre jut a négy nemes igazság, annál érvényre jutnak a szerzetesi élet gyümölcsei, és érvényre jut minden különleges tudás. Akinél érvényre jut minden különleges tudás, annál érvényre jut a három drágakő, azaz Buddha, Tana és Gyülekezete. Akinél érvényre jut a függésben való keletkezés, annál érvényre jut az erény, az erény oka és az erény gyümölcse, valamint a bűn, a bűn oka és a bűn gyümölcse is. Akinél érvényre jut az érdem és a bűn, az érdem és a bűn oka, az érdem és a bűn gyümölcse, annál érvényre jut a szenvedély/szennyezettség, a szenvedély/szennyezettség eredete és a szenvedély/szennyezettség tárgyai is. Akinél mindezek az imént felsorolt dolgok érvényre jutnak, annak számára a szerencsés és szerencsétlen létformák megkülönböztetése, a szerencsés és szerencsétlen létformákba kerülés, a szerencsés és szerencsétlen létformákba vezető ösvény, a szerencsés és szerencsétlen létformákon való túljutás, a szerencsés és szerencsétlen létformákon való túljutás módszere és minden világi konvenció megállapított tény. Eme útmutatásnak megfelelően (mindezeket mindenkinek) saját magának kell fölfognia, mivel csupán ezt a keveset lehet megtanítani.
S most újra:
 
Hódolok azon páratlan Buddhának,
Aki az ürességet, a függésben való keletkezést
És a közbülső utat
Egyazon dolognak nyilvánította.
 
Itt (végződik) a tiszteletre méltó Nágárdzsuna mester műve.
 
Szanszkrit és tibeti nyelvről magyarra fordította: Fehér Judit (in Buddhista Logika, Orientalisztikai Munkaközösség - Balassi Kiadó, 1995., 19-49. o.)

 
Bódhidharma
Főkapu
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
MONDO
Avagy: Kérdés-Felelet! (csak tagoknak)
 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ingyenes, magyar nyelvû nyomozós kalandjátékok lebilincselõ történetekkel és grafikával! www.cluequestgame.hu    *****    A nagy nyári melegben hûsöljetek a Vízibálon a Mesetárban! Nézzetek be hozzánk!    *****    Szobafestõ Budapest területén, legyen szó tisztasági festésrõl, vagy komplexebb munkálatokról, mi rendelkezésre állunk!    *****    Svéd termék a legjobb áron! Regisztrálj vásárlónak és kapj egyszeri 2000 Ft-ot és 15% kedvezményt a katalógusból! Svéd    *****    Azariah - RAMPAPAPAM formabontó verzióban, hallgasd, likeold, mutasd meg a spanodnak is :D    *****    ClueQuest- Új, ingyenes online nyomozós játék! Fejtsd meg a rejtélyt, és találd meg a tettest!Gyere cluequest.gportal.hu    *****    Szobafestõ Budapest    *****    Svéd termékek!Csatlakozz hozzám és kapj 2000,- Ft kedvezményt-15% kedvezmény a katalógus árból!Parfümök, szépségápolás!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Új mese a Mesetárban! Ha tudni akarod, mit keres egy tündér a kútban, gyere és nézz be hozzánk!    *****    Az utóbbi idõkben komolyan foglalkoztat a retro játékok árainak robbanása. Errõl írtam egy hosszabb cikket.    *****    Hivatalos, hogy jön a Haikyuu!! Gomisuteba no Kessen movie! Magyar nyelvû plakát, magyar feliratos elõzetes!    *****    Todoroki Shoto Fanfiction oldal, nézzetek be és olvassatok! Új Shoto nendoroid blog az oldalon!    *****    A Múzsa, egy gruppi élményei a színfalak mögött :)    *****    Madarak és fák napjára új mesével vár a Mesetár! Nézz be hozzánk!    *****    Rosta Iván diplomás asztrológus vagyok! Szívesen elkészítem a horoszkópodat, fordúlj hozzám bizalommal. Várom a hívásod!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, egyéb épületek szigetelését kedvezõ áron! Hívjon! 0630/583-3168    *****    Ha te is könyvkiadásban gondolkodsz, ajánlom figyelmedbe az postomat, amiben minden összegyûjtött információt megírtam.