Közismerten nagyszámú buddhista szentirat van. Ezért senki nem jelentheti ki határozottan, melyik szútra vagy szútrák képviselik a buddhizmust. Főként emiatt jött létre sok buddhista iskola Kínában, amik mind bizonyos szútrák vagy értekezések szemléletére alapoztak.
Mindazonáltal van egy alapvető tantétel, ami általánosan elfogadott a buddhizmusban, amit a Buddha felfedezett az életről és a világegyetemről: a feltételes keletkezés igazsága, amit függő keletkezésként is ismernek.
Egyszerűen szólva, a feltételes keletkezés azt jelenti, hogy a dolgok okokból és feltételekből keletkeznek, másként mondva: különböző tényezők együttállása eredményez minden jelenséget. Például, hogy egy cikket megírjanak, az eljusson az olvasóhoz, és segítsen az olvasónak megérteni valamit a buddhizmusról, az oksági viszonyok folyamata (okok és feltételek) egyszerűnek tűnhetnek, de valójában mindez különösen bonyolult. Először is ki kell fejleszteni egy írásrendszert, s a szerzőnek el kell azt sajátítania. A szerzőnek ismereteket kell gyűjtenie és feldolgoznia. Aztán a szerzőnek egészségesnek, eltökéltnek és hozzáértőnek kell lennie. További szükséges tényezők az írószerek gyártása és használata; ellenőrzés, betűszedés és nyomtatás; és a levelek kezelése és kézbesítése. Végül pedig, hogy valóra váljon az, amiért a szerző megírta a cikket, az olvasóknak érdeklődőnek, értelmesnek, és motiváltnak kell lenniük, hogy elolvassák. A feltételes keletkezés eme példája csupán a legegyszerűbb és legnyilvánvalóbb. Ha tovább vizsgálódunk, azt látjuk, hogy minden egyes viszony szükségszerűen számtalan más viszonyhoz kapcsolódik. A viszonyok effajta kölcsönös függőségét értjük "okok és feltételek" alatt. Amikor okok és feltételek összeállnak, akkor keletkeznek a dolgok, és amikor az okok és feltételek szertefoszlanak, akkor elmúlnak a dolgok. Ez a függő keletkezés és megszűnés tantétele.
Mivel a világban minden feltételek szerint keletkezik és múlik el, minden állandótlan és folyton változó; így a buddhisták minden jelenséget átmenetinek, ideiglenesnek, és látszólagosnak tartanak. A pici buboréktól kezdve az egész bolygóig, vagy akár a csillagokig, nincs semmi örökkévaló. Ha nincs semmi örök és önálló, az bizonyítja, hogy minden üres. Ez az értelme annak, amit a buddhizmusban mondanak, hogy minden jelenség "függőn keletkezett és [ezért] [ön]természetében üres" (yuansheng xingkong).
Emiatt a tantétel miatt a buddhizmust gyakran úgy is ismerik, mint "az üresség útja". De sokan súlyosan félreértik az üresség igazi jelentését. Az üresség azt jelenti, hogy semmi sem rögzített vagy változatlan. Inkább önállótlanságot, semmint nemlétet jelent. Sok ember félreérti az ürességet, mintha arra utalna, hogy nincs semmi. A buddhisták arra használják a feltételes keletkezés fogalmát, hogy elemezzék és megmutassák a dolgok önálló lényegiségének hiányát. Például egy kocsi, ha egy kémikus szempontjából elemzik, az többé nem kocsi, hanem különböző elemek és  az azok közti kötések összetétele. Külső megjelenésében a kocsi még mindig egy kocsi, hacsak nem annyira sérült, hogy már csak beolvasztani lehet egy kohóban.
A buddhisták azért mondják, hogy minden feltételekből keletkezik, és ezért öntermészete üres, hogy kielemezzék és megvilágítsák a dolgok lényegi természetét. Arra emlékeztet minket, hogy önállótlan és káprázatszerű világban élünk, és ezért jobb, ha nem válunk a múló hírnév, gazdagság, vagy egyéb vágyott tárgyak rabjaivá. Ezt felismerni annyi, mint átlátni a jelenségek látszólagos természetén, avagy eldobni a hírnév, gazdagság, és egyebek utáni vég nélküli kapzsiságot. A jelenségek létét sosem tagadják. Bár a buddhisták azt mondják, a jelenségeknek nincs önálló lényegiségük, elismerik, hogy életük nincs a látszólagos jelenségektől külön, mert akik nem szabadultak meg a születéstől és haláltól, azok még karmát hoznak létre és elszenvedik a karmikus eredményeket. A karmikus erő is látszólagos, mégis a lényeket alsóbb és felsőbb létállapotokba hajtja, hogy szenvedést vagy boldogságot tapasztaljanak.
Ezen a ponton emlékeztessük magunkat, hogy minden jelenség látszólagos megnyilvánulása és létezése az érző lények teremtette karmikus erőkből ered. Ezért ha valaki áthatóan felismeri a jelenségek feltételes és üres természetét, nem csábítják el és terhelik le a látszólagos jelenségek, s nem válik a rabszolgájukká. Könnyed lesz és mentes a szenvektől és tévképzetektől. Ez a születés és halál körforgásából megszabadulás gyakorlatának beteljesülése. Bárki, akit többé nem rángatnak magukkal külső jelenségek, abbahagyhatja a karma létrehozását, ami a születés és halál körforgásához köt minket. Elhagyhatja a születést és halált, vagy választhatja saját születésének és halálának irányítását.

Forrás: Orthodox Chinese Buddhism: A Contemporary Chan Master's Answers to Common Questions by Chan Master Sheng Yen, p 24-26
Fordítás: Hadházi Zsolt, 2020.X.12.