Szürke Hegy Közösség
Dharma
 
Sásztrák
 
Egyéb
 
Újdonság
 
Mai Mantra
A létezők mind múlandók. Aki ezt látja, elfordul a szenvedés világától. A megtisztulás útja ez. (Dhammapada XX. 277.)
 
Buddha-számláló
Indulás: 2004-05-02
 
Dharma
Dharma : Az okról szóló nagy beszéd

Az okról szóló nagy beszéd

Buddha  2005.01.15. 20:18

Mahánidána szutta, DN 15

(Függő keletkezés)

 

Úgy hallottam, hogy egy alkalommal a Magasztos a Kuruk közt lakott. Nos, a Kuruknak van egy városuk, amit Kammaszadhammának hívnak. Ott a tiszteletreméltó Ánanda odament a Magasztoshoz, érkezésekor meghajolt felé, majd leült az egyik oldalra. Ahogy ott ült, ekképp szólt a Magasztoshoz: „Csodálatos, uram, elképesztő, hogy milyen mély is a függő keletkezés, s mennyire mély a megjelenése, és nekem mégis annyira tisztán látszik, amennyire csak lehet.”

 

[A Buddha:] Ne mondd ezt, Ánanda! Ne mondd ezt! A függő keletkezés mély, s mély annak megjelenése. Azért van ez, mert nem értik, nem látják át ezt a Tant, mert ez a nemzedék olyan, mint egy összekuszált madzag, egy csomós fonálgombolyag, összegubancolt káka és nád, s nem jutnak túl a létforgatagon, a megfosztottság, fájdalom és rossz végzet síkjain.

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e az öregedésnek és halálnak bemutatható előfeltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik az öregedés és halál?” akkor azt kéne válaszolnia „Az öregedés és halál a születésből, mint előfeltételükből fakadnak.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a születésnek bemutatható előfeltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a születés?” akkor azt kéne válaszolnia „A születés a keletkezésből, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a keletkezésnek bemutatható előfeltétele” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a keletkezés?” akkor azt kéne válaszolnia „A keletkezés a ragaszkodásból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a ragaszkodásnak bemutatható előfeltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a ragaszkodás?” akkor azt kéne válaszolnia „A ragaszkodás a vágyból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a vágynak bemutatható előfeltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a vágy?” akkor azt kéne válaszolnia „A vágy az érzésből, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e az érzésnek bemutatható előfeltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik az érzés?” akkor azt kéne válaszolnia „Az érzés a kapcsolatból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a kapcsolatnak bemutatható feltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a kapcsolat?” akkor azt kéne válaszolnia „A kapcsolat a név-és-alakból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a név-és-alaknak bemutatható feltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a név-és-alak?” akkor azt kéne válaszolnia „A név-és-alak a tudatból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Van-e a tudatnak bemutatható feltétele?” akkor azt kéne válaszolnia „Igen, van.”

 

Ha valakit megkérdeznek „Milyen előfeltételből következik a tudat?” akkor azt kéne válaszolnia „A tudat a név-és-alakból, mint előfeltételéből fakad.”

 

Így, Ánanda, a név-és-alakból, mint előfeltételből fakad a tudat. A tudatból, mint előfeltételből fakad a név-és-alak. A név-és-alakból, mint előfeltételből fakad a kapcsolat. A kapcsolatból, mint előfeltételből fakad az érzés. Az érzésből, mint előfeltételből fakad a vágy. A vágyból, mint előfeltételből fakad a ragaszkodás. A ragaszkodásból, mint előfeltételből fakad a keletkezés. A keletkezésből, mint előfeltételből fakad a születés. A születésből, mint előfeltételből fakad az öregség, a halál, a szomorúság, a siránkozás, a fájdalom, az aggodalom és a kétségbeesés. Így van a szenvedés eredetének egésze.

 

(Öregség és halál)

 

„A születésből, mint előfeltételből fakad az öregség és a halál.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad a születésből, mint előfeltételből az öregedés és a halál. Ha nem volna egyáltalán születés, semmilyen módon, semminek és sehol – tehát, az isteneké az istenek állapotában, a mennyeieké a mennyeiek állapotában, a szellemeké a szellemek állapotában, a démonoké a démonok állapotában, az embereké az emberek állapotában, a négylábúaké a négylábúak állapotában, a madaraké a madarak állapotában, a kígyóké a kígyók állapotában, vagy bármilyen lényé az ő saját állapotában – a születés teljes hiányában, a születés teljes megszűnésétől meg lehetne különböztetni az öregedést és a halált?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele az öregségnek és halálnak, vagyis a születés.

 

(Születés)

 

„A keletkezésből, mint előfeltételből fakad a születés.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad a keletkezésből, mint előfeltételből a születés. Ha nem volna egyáltalán keletkezés, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, az érzéki keletkezés, az alaki keletkezés, vagy az alaktalan keletkezés – a keletkezés teljes hiányában, a keletkezés megszűnésétől meglehetne különböztetni a születést?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a születésnek, vagyis a keletkezés.

 

(Keletkezés)

 

„A ragaszkodásból, mint előfeltételből fakad a keletkezés.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad a ragaszkodásból, mint előfeltételből a keletkezés. Ha nem volna egyáltalán ragaszkodás, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, ragaszkodás az érzékiséghez, ragaszkodás a szabályokhoz és gyakorlatokhoz, ragaszkodás a nézetekhez, vagy ragaszkodás az én képzetéhez – a ragaszkodás teljes hiányában, a ragaszkodás megszűnésétől meglehetne különböztetni a keletkezést?

 

Nem, uram.

 

Így tehát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a keletkezésnek, vagyis a ragaszkodás.

 

(Ragaszkodás)

 

„A vágyból, mint előfeltételből fakad a ragaszkodás.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad a vágyból, mint előfeltételből a ragaszkodás. Ha nem volna egyáltalán vágy, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, az érzékiség utáni vágy, a keletkezés utáni vágy, a nem keletkezés utáni vágy – a vágy teljes hiányában, a vágy megszűnésétől meglehetne különböztetni a ragaszkodást?

 

Nem, uram.

 

Így tehát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a ragaszkodásnak, vagyis a vágy.

 

(Vágy)

 

„Az érzésből, mint előfeltételből fakad a vágy.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad az érzésből, mint előfeltételből a vágy. Ha nem volna egyáltalán érzés, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, a szemben levő kapcsolatból születő érzés, a fülben levő kapcsolatból születő érzés, az orrban levő kapcsolatból születő érzés, a nyelvben levő kapcsolatból születő érzés, a testben levő kapcsolatból születő érzés, az elmében levő kapcsolatból születő érzés – az érzés teljes hiányában, az érzés megszűnésétől meglehetne különböztetni a vágyat?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a vágynak, vagyis az érzés.

 

(Vágytól függő)

 

Nos, a vágy függ az érzéstől, a keresés függ a vágytól, az elérés függ a kereséstől, a megbizonyosodás függ az eléréstől, a sóvárgás és a szenvedély függ a megbizonyosodástól, a ragaszkodás függ a sóvárgástól és a szenvedélytől, a birtokosság függ a ragaszkodástól, a fukarság függ a birtokosságtól, a védekezőség függ a fukarságtól, és a védekezőség miatt, a védekezőségtől függően, különböző gonosz, káros jelenség jön létre: a botok és kések felvétele; összetűzések, veszekedések, és viták; vádaskodás, feleket megosztó beszéd, és hazugságok.

 

És ekképp lehet megérteni hogyan van, mert a védekezőség miatt különböző gonosz, káros jelenség jön létre: a botok és kések felvétele; összetűzések, veszekedések, és viták; vádaskodás, feleket megosztó beszéd, és hazugságok. Ha nem volna egyáltalán védekezőség, semmilyen módon, semminek sehol, a védekezőség teljes hiányában, a védekezőség teljes megszűnésétől a különböző gonosz, káros jelenség - a botok és kések felvétele; összetűzések, veszekedések, és viták; vádaskodás, feleket megosztó beszéd, és hazugságok – létrejönne?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a különböző gonosz, káros jelenség - a botok és kések felvétele; összetűzések, veszekedések, és viták; vádaskodás, feleket megosztó beszéd, és hazugságok – létrejöttére, vagyis a védekezőség.

 

„A védekezőség függ a fukarságtól.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni hogyan függ a védekezőség a fukarságtól. Ha nem volna egyáltalán fukarság, semmilyen módon, semminek sehol, a fukarság teljes hiányában, a fukarság teljes megszűnésétől meglehetne különböztetni a védekezőséget?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a védekezőségnek, vagyis a fukarság.

 

(Hasonlóan visszafele a feltételek láncolatán: fukarság, ragaszkodás, birtokosság, sóvárgás és szenvedély, megbizonyosodás, elérés, s keresés.)

 

„A keresés függ a vágytól.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan függ a keresés a vágytól. Ha nem volna vágy egyáltalán, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, az érzékiség utáni vágy, a keletkezés utáni vágy, a nem keletkezés utáni vágy – a vágy teljes hiányában, a vágy megszűnésétől meglehetne különböztetni a keresést?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a keresésnek, vagyis a vágy. Így, Ánanda, ez a  két jelenség [az feltételek láncolata a vágytól a születés, öregség és halálig, és a feltételek láncolata a vágytól a veszekedésekig, stb.], miként egy kettősség, egy helyre folyik vissza az érzésben.

 

(Érzés)

 

„A kapcsolatból, mint előfeltételből fakad az érzés.” Így mondatott. És ekképp lehet érteni, hogyan fakad a kapcsolatból, mint előfeltételből az érzés. Ha nem volna egyáltalán kapcsolat, semmilyen módon, semminek sehol – tehát, kapcsolat a szemben, kapcsolat a fülben, kapcsolat az orrban, kapcsolat a nyelvben, kapcsolat a testben, vagy kapcsolat az elmében – a kapcsolat teljes hiányában, a kapcsolat teljes megszűnésétől meglehetne különböztetni az érzést?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele az érzésnek, vagyis a kapcsolat.

 

(Kapcsolat)

 

„A név-és-alakból, mint előfeltételből fakad a kapcsolat.” Így mondatott. És ekképp lehet érteni, hogyan fakad a név-és-alakból, mint előfeltételből a kapcsolat. Ha a tulajdonságok, jellegzetességek, jellegek, jelzők, amik által van a név-csoport (tudati tevékenyég) leírása teljesen hiányozna, vajon a megnevezés-kapcsolat az alak-csoportra (az anyagi test) nézve megkülönböztethető lenne?

 

Nem, uram.

 

Ha az átalakulások, jelek, jellegek, és jelzők, amik által van az alak-csoport leírása, teljesen hiányozna, az ellenállás-kapcsolat a név-csoportra nézve megkülönböztethető lenne?

 

Nem, uram.

 

Ha az átalakulások, jelek, jellegek, és jelzők, amik által van a név-csoport és az alak-csoport leírása, mind hiányozna, vajon a megnevezés-kapcsolat, vagy az ellenállás-kapcsolat megkülönböztethető lenne?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a kapcsolatnak, vagyis a név-és-alak.

 

(Név-és-alak)

 

„A tudatból, mint előfeltételből fakad a név-és-alak.” Így mondatott. És ekképp lehet megérteni, hogyan fakad a tudatból, mint előfeltételből a név-és-alak. Ha a tudat nem szállna alá az anya méhébe, meg tudna formálódni a név-és-alak a méhben?

 

Nem, uram.

 

Ha, miután alászállt a méhbe, a tudat eltávozna, a név-és-alak létrejöhetne erre a világra?

 

Nem, uram.

 

Ha a fiatal fiú, vagy lány tudatát el kéne vágni, vajon a név-és-alak megérne, felnőne, elérné az érettséget?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a név-és-alaknak, vagyis a tudat.

 

(Tudat)

 

A név-és-alakból, mint előfeltételből fakad a tudat.” Így mondatott. És ekképp lehet érteni, hogyan fakad a név-és-alakból, mint előfeltételből a tudat. Ha a tudat nem vetné meg a lábát a név-és-alakban, vajon a születés, öregség, halál, és szenvedés eredetének létrejöttét meglehetne különböztetni a jövőben?

 

Nem, uram.

 

Így hát, ez egy ok, ez egy érv, ez egy eredet, ez egy előfeltétele a tudatnak, vagyis a név-és-alak.

 

Ez az a mérték, ameddig van születés, öregség, halál, eltávozás, s újraszületés. Ez az a mérték, ameddig vannak a megnevezésnek, kifejezésnek és ábrázolásnak eszközei. Ez az a mérték, ameddig a megkülönböztetés hatóköre kiterjed, a mérték, ameddig a kör forog, hogy megjelenítse (a megkülönböztethetőségét) ennek a világnak – vagyis, a név-és-alak együtt a tudattal.

 

(Ábrázolások egy énről)

 

Ánanda, milyen mértékben ábrázol valaki egy ént? Vagy úgy ábrázol egy ént, mint ami alakkal és végességgel bír, így ábrázolva: „Az én énem alakkal és végességgel bír.” Vagy, úgy ábrázol egy ént, mint ami alakkal és végtelenséggel bír, így ábrázolva: „Az én énem alakkal és végtelenséggel bír.” Vagy, úgy ábrázol egy ént, mint ami alaktalan és véges, így ábrázolva: „Az én énem alaktalan és véges.” Vagy, úgy ábrázol egy ént, mint ami alaktalan és végtelen, így ábrázolva: „Az én énem alaktalan és végtelen.”

 

Nos, aki, mikor ábrázol egy ént, úgy ábrázolja, mint ami alakkal és végességgel bír, vagy ami alakkal és végességgel bír a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alakkal és végességgel fog bírni [a jövőben/a halál után], vagy azt hiszi, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alakkal és végességgel bíró én rögzült képzetének megszállottja.

 

Aki, mikor ábrázol egy ént, úgy ábrázolja, mint ami alakkal és végtelenséggel bír, vagy ami alakkal és végtelenséggel bír a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alakkal és végtelenséggel fog bírni [a jövőben/a halál után], vagy azt hiszi, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alakkal és végtelenséggel bíró én rögzült képzetének megszállottja.

 

Aki, mikor ábrázol egy ént, úgy ábrázolja, mint ami alaktalan és véges, vagy ami alaktalan és véges a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alaktalan és véges lesz [a jövőben/a halál után], vagy azt hiszi, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alaktalan és véges én rögzült képzetének megszállottja.

 

Aki, mikor ábrázol egy ént, úgy ábrázolja, mint ami alaktalan és végtelen, vagy ami alaktalan és végtelen a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alaktalan és végtelen lesz [a jövőben/a halál után], vagy azt hiszi, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alaktalan és végtelen én rögzült képzetének megszállottja.

 

(Nem-ábrázolások egy énről)

 

Ánanda, milyen mértékben nem ábrázol valaki egy ént? Vagy nem úgy ábrázol egy ént, mint ami alakkal és végességgel bír, nem így ábrázolva: „Az én énem alakkal és végességgel bír.” Vagy, nem úgy ábrázol egy ént, mint ami alakkal és végtelenséggel bír, nem így ábrázolva: „Az én énem alakkal és végtelenséggel bír.” Vagy, nem úgy ábrázol egy ént, mint ami alaktalan és véges, nem így ábrázolva: „Az én énem alaktalan és véges.” Vagy, nem úgy ábrázol egy ént, mint ami alaktalan és végtelen, nem így ábrázolva: „Az én énem alaktalan és végtelen.”

 

Nos, aki, mikor nem ábrázol egy ént, nem úgy ábrázolja, mint ami alakkal és végességgel bír, vagy ami alakkal és végességgel bír a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alakkal és végességgel fog bírni [a jövőben/a halál után], vagy nem hiszi azt, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alakkal és végességgel bíró én rögzült képzetének nem megszállottja.

 

Aki, mikor nem ábrázol egy ént, nem úgy ábrázolja, mint ami alakkal és végtelenséggel bír, vagy ami alakkal és végtelenséggel bír a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alakkal és végtelenséggel fog bírni [a jövőben/a halál után], vagy nem hiszi azt, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alakkal és végtelenséggel bíró én rögzült képzetének nem megszállottja.

 

Aki, mikor nem ábrázol egy ént, nem úgy ábrázolja, mint ami alaktalan és véges, vagy ami alaktalan és véges a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alaktalan és véges lesz [a jövőben/a halál után], vagy nem hiszi azt, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alaktalan és véges én rögzült képzetének nem megszállottja.

 

Aki, mikor nem ábrázol egy ént, nem úgy ábrázolja, mint ami alaktalan és végtelen, vagy ami alaktalan és végtelen a jelenben, vagy olyan természetű, ami [természetszerűleg] alaktalan és végtelen lesz [a jövőben/a halál után], vagy nem hiszi azt, hogy „Bár most még nem olyan, de én átváltoztatom olyanná.” Ebben az esetben, helyes azt mondani, hogy egy alaktalan és végtelen én rögzült képzetének nem megszállottja.

 

(Vélekedések egy énről)

 

Ánanda, milyen mértékben vél valaki egy ént? Az érzést vélve egy énnek, azt véli „Az érzés az én énem” [vagy] „Az érzés nem az én énem: Az én énem tudatlan [az érzésre]” [vagy] „Sem az érzés nem az én énem, és nem is tudatlan az énem az érzésre, hanem inkább az én énem érez, az énem alanya az érzésnek.”

 

Nos, aki azt mondja, „Az érzés az én énem” azt ekképp kéne megszólítani: „Három érzés van, barátom – a kellemes érzése, a fájdalmas érzése, és a sem kellemes sem fájdalmas érzése. E három közül melyiket véled az énnek?” Abban a pillanatban, mikor a kellemeset érzik, nem érzik a fájdalmasat, sem pedig a sem kellemes sem fájdalmasat. Csak a kellemeset érzik abban a pillanatban. Abban a pillanatban, mikor a fájdalmasat érzik, nem érzik a kellemeset, sem pedig a sem kellemes sem fájdalmasat. Csak a fájdalmasat érzik abban a pillanatban. Abban a pillanatban, mikor a sem kellemes sem fájdalmasat érzik, nem érzik a kellemeset, sem pedig a fájdalmasat. Csak a sem kellemes sem fájdalmasat érzik abban a pillanatban.

 

Nos, egy kellemes érzés állandótlan, létrehozott, feltételektől függő, alávetett az eltávozásnak, a felbomlásnak, az elhalványulásnak, és a megszűnésnek. Egy fájdalmas érzés állandótlan, létrehozott, feltételektől függő, alávetett az eltávozásnak, a felbomlásnak, az elhalványulásnak, és a megszűnésnek. Egy sem kellemes sem fájdalmas érzés állandótlan, létrehozott, feltételektől függő, alávetett az eltávozásnak, a felbomlásnak, az elhalványulásnak, és a megszűnésnek. Egy kellemes érzést az „én énemnek” érezve, a saját kellemes érzésének megszűnésével az „én énem” is eltűnt. Egy fájdalmas érzést az „én énemnek” érezve, a saját fájdalmas érzésének megszűnésével az „én énem” is eltűnt. Egy sem kellemes sem fájdalmas érzést az „én énemnek” érezve, a saját sem kellemes sem fájdalmas érzésének megszűnésével az „én énem” is eltűnt.

 

Az ént abban a közvetlen jelenben állandótlannak, kellemesbe és fájdalmasba kötözöttnek, létrejövésnek és elmúlásnak alávetettnek véli, így vélekedik az, aki azt mondja „Az érzés az én énem.” Ilyenképp, Ánanda, nem látja megfelelőnek az érzést az énnek vélni.

 

Annak az embernek, aki azt mondja „Az érzés nem az én énem: Az én énem tudatlan [az érzésre]” azt ekképp kéne megszólítani: „Barátom, mikor semmiféle érzést (nem tapasztalsz), lehet egy olyan gondolat, hogy „Én vagyok”?”

 

Nem, uram.

 

Ilyenképp, Ánanda, nem látja megfelelőnek azt vélni, hogy „Az érzés nem az én énem: Az én énem tudatlan [az érzésre].”

 

Annak az embernek, aki azt mondja „Sem az érzés nem az én énem, és nem is tudatlan az énem az érzésre, hanem inkább az én énem érez, az énem alanya az érzésnek.” azt ekképp kéne megszólítani: „Barátom, ha minden érzés és minden módon megszűnne maradéktalanul, akkor, hogy már érzések egyáltalán nincsenek, mivel az érzések megszűntek, lenne olyan gondolat, hogy „Én vagyok”?”

 

Nem, uram.

 

Ilyenképp, Ánanda, nem látja megfelelőnek azt vélni, hogy „Sem az érzés nem az én énem, és nem is tudatlan az énem az érzésre, hanem inkább az én énem érez, az énem alanya az érzésnek.”

 

Nos, Ánanda, egészen addig, amíg egy szerzetes nem véli az érzést az énnek, sem pedig az ént arra tudatlannak, nem is véli „Az én énem érez, az énem alanya az érzésnek” akkor, nem vélekedve ily módon, akkor nem tartja fent semmi (nem ragaszkodik semmihez sem) a világon. Fenntartottság nélkül nem zaklatott. Nem zaklatottan, teljesen megszabadult legbelül. Felismeri „A születésnek vége, a szent élet beteljesítve, a feladat elvégeztetett. Nincs több semmi e világért.”

 

Ha valaki is azt mondaná egy szerzetesre vonatkozóan, akinek a tudata így megszabadult, hogy „A Tathágata létezik a halál után” ez az ő nézete, az félreértés volna; hogy „A Tathágata nem létezik a halál után”… hogy „A Tathágata létezik is meg nem is létezik a halál után”… hogy  „A Tathágata sem létezik, sem nem létezik a halál után” ez az ő nézete, az félreértés volna. Miért? Közvetlenül tudva a megnevezés mértékét és a megnevezés tárgyainak mértékét, a kifejezés mértékét és a kifejezés tárgyainak mértékét, a leírás mértékét és a leírás tárgyainak mértékét, a megkülönböztetés mértékét és a megkülönböztetés tárgyainak mértékét, a mértéket ameddig a kör forog: Közvetlenül látva ezt, a szerzetes megszabadult. [Azt mondani] „A szerzetes megszabadult, közvetlenül tudva ezt, nem lát, nem tud, ez az ő véleménye” az félreértés lenne.

 

(A tudat hét szintje)

 

Ánanda, hét szintje van a tudatnak és két szférája. Melyik hét?

 

Vannak lények a test megosztottságával és az észlelés megosztottságával, mint az emberek, egyes istenek, és egyes lények az alsóbb birodalmakban. Ez a tudat első szintje.

 

Vannak lények a test megosztottságával és az észlelés egyedülállóságával, mint az istenek a Brahma seregében, amiket az első [elmélyedés] hozott létre és egyes lények a megfosztottság négy birodalmában. Ez a tudat második szintje.

 

Vannak lények a test egyedülállóságával és az észlelés megosztottságával, mint a Sugárzó Istenek. Ez a tudat harmadik szintje.

 

Vannak lények a tudat egyedülállóságával és az észlelés egyedülállóságával, mint a Szépségesen Ragyogó Istenek. Ez a tudat negyedik szintje.

 

Vannak lények, akik az [anyagi] alak észleléseit teljesen meghaladva, az ellenállás észleléseinek megszűnésével, és nem figyelve a megosztottság észleléseire, azt gondolva „Végtelen tér” megérkeznek a tér végtelenségének síkjára. Ez a tudat ötödik állapota.

 

Vannak lények, akik a tér végtelenségének síkját teljesen meghaladva, gondolva „Végtelen tudat” megérkeznek a tudat végtelenségének síkjára. Ez a tudat hatodik szintje.

 

Vannak lények, akik a tudat végtelenségének síkját meghaladva, gondolva „Nincs semmi” megérkeznek a semmiség síkjára. Ez a tudat hetedik szintje.

 

A nem-észlelő lények síkja, és a második, a sem észlelés sem nem-észlelés síkja. [Ez a két szféra.]

 

Nos, a tudat első szintjére nézve – a lények a test megosztottságával és az észlelés megosztottságával, mint az emberek, egyes istenek és egyes lények az alsóbb birodalmakban: Ha valaki tisztán látja azt [a szintjét a tudatnak], tisztán látja eredetét, tisztán látja eltávozását, tisztán látja annak csábítását, tisztán látja annak hátulütőit, tisztán látja a menekülést belőle, vajon helyes lenne, annak [a tisztán látásnak] a segítségével élvezetet találni benne?

 

Nem, uram.

 

(Hasonlóképp a többi szintjével a tudatnak és a két szférával.)

 

Ánanda, mikor tudva – ahogy valójában vannak – az eredet, az eltávozás, a csábítás, a hátulütő – és a menekülés belőle – a tudat eme hét szintjét és a két szférát, a szerzetes megszabadul a maradék ragaszkodástól, olyan szerzetesnek mondják, aki a tisztán látás által szabadult meg.

 

(Nyolc Megszabadulás)

 

Ánanda, ez a nyolc megszabadulás létezik. Melyik nyolc?

 

Alakkal bírva, látja az alakot. Ez az első megszabadulás.

 

Nem észleli az alakot belsőleg, az alakot külsőleg látja. Ez a második megszabadulás.

 

Csak a szépre törekszik. Ez a harmadik megszabadulás.

 

Az [anyagi] alak észleléseit teljesen meghaladva, az ellenállás észleléseinek megszűnésével, és nem figyelve a megosztottság észleléseire, azt gondolva „Végtelen tér” belép és megmarad a tér végtelenségének síkján. Ez a negyedik megszabadulás.

 

A tér végtelenségének síkját teljesen meghaladva, gondolva „Végtelen tudat” belép és megmarad a tudat végtelenségének síkján. Ez az ötödik megszabadulás.

 

A tudat végtelenségének síkját teljesen meghaladva, gondolva „Nincs semmi” belép és megmarad a semmiség síkján. Ez a hatodik megszabadulás.

 

A semmiség síkját teljesen meghaladva, belép és megmarad a sem észlelés sem nem-észlelés síkján. Ez a hetedik megszabadulás.

 

A sem észlelés sem nem-észlelés síkját teljesen meghaladva, belép és megmarad az észlelés és érzés megszűnésében. Ez a nyolcadik megszabadulás.

 

Nos, mikor a szerzetes eléri a nyolc megszabadulást előremenet, visszamenet, előremenet és visszamenet, mikor eléri azokat és kiemelkedik belőlük ahol csak akar, ahogy csak akar, ameddig csak akar, mikor a tudati szennyeződések által belép és megmarad a szennyeződés mentes tudatosság-szabadulásban és tisztán látás-szabadulásban, közvetlenül tudva és megvalósítva azt az itt és mostban, olyan szerzetesnek hívják, aki mindkét módon megszabadult. És egy másik mindkét módon való megszabadulásra nézve, ami magasabb vagy kifinomultabb ennél, olyan nincs.

 

Ez az, amit a Magasztos mondott. Elégedetten, a tisztelerteméltó Ánanda örvendezett a Magasztos szavaiban.

 

 

Forrás: www.accesstoinsight.org, Maha-nidana Sutta – The Great Cause Discourse, translated from the Pali by Thanissaro Bikkhu. For free distribution only. Magyarítás: Astus.

 
Bódhidharma
Főkapu
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
MONDO
Avagy: Kérdés-Felelet! (csak tagoknak)
 

Tudod, milyennek látnak téged mások? Elárulja Aszcendensed!    *****    AZ EGYETLEN MÛKÖDÕ MAGYAR DEMI LOVATO FORRÁSOD - ÉRTESÜLJ ELSÕ KÉZBÕL A DEMIVEL TÖRTÉNT HÍREKRÕL - DEMI LOVATO    *****    Hûsölj a nyári melegben egyedi módon - nézz jégkorong meccset! Nem tudod, hol kezdd? Adok pár tippet! ^^    *****    STITCHERS - Gyere és ismerd meg a Freeform csatorna sorozatát és annak színészeit! Épp San Diego Comic-Con lázban égünk!    *****    Portálépítés és portáldíszítés kezdõknek és haladóknak! Rengetek leírás, JavaScriptek , CSS ,HTML kódok,Naptár,Design!    *****    INGYENES HOROSZKÓP ELEMZÉS, ASZTROLÓGIA OKTATÁS! CSAK REGISZTRÁLNOD KELL!    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Erdõszéli tudósítónk jelenti: Marculábi cica éjszakai felfedezõútra indult! Gyertek ti is! Részletek a Mesetárban!    *****    Születési horoszkóp 1000 Ft. 3 év elõrejelzés 1000 Ft. Párkapcsolati elemzés 1000 Ft. Óriási nyári akció csak nálam!!!    *****    Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lore rajzai ♦Lor    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Re-Startoltunk! Egy SZEREPJÁTÉK, amelybe bármikor becsatlakozhatsz! Légy te is Hõs! Hõsregék RPG    *****    Filmek itt!    *****    Ha szeretsz filmet nézni klikk ide! Klikk klikk    *****    "Revealing the truth is like setting a match on fire. It can bring light or set your world on fire." | PROJECT D.C.    *****    Megújult külsõvel vár Magyarország egyetlen Olicity rajongói lapja! Mindennap friss hírek a sorozatról és a párosról!    *****    Készítsd el saját horoszkópod ingyen,csak kattints!Fantasztikus akciók a fõoldalon,ezt nem szabad kihagyni! Látogas meg!    *****    BLOG, STORYK, KRITIKÁK, BESZÁMOLÓK, KEDVENCEK, DIVAT, SZÉPSÉGÁPOLÁS, LAKBERENDEZÉS, MINDEN AMI EGY BLOGRA KELL!    *****    Nyári akció,minden horoszkóp megrendelés 1000 Ft. Rendelj most szeretteidnek ajándék horoszkópot.Várlak az oldalamon!    *****    Gréti. 23. ExmisszusGyakornok. Jégkorong. Ottawa Senators. Jean-GabrielPageau. ErikKarlsson. Írás. Olvasás. Blog. (: